Tényleg halott az ACTA? - Ne dőljünk be a zavarkeltésnek!

fidusz Zöld Pók Csü, 2012-02-23 18:34

Beindult a zavarkeltés az ACTA-val kapcsolatban. Nézzük meg, tényleg igaz-e, hogy ACTA-nak vége? Sajnos, egyelőre még nem. Nem igaz, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette volna az egyezmény ratifikálását. Az internet szabadságáért folytatott küzdelemnek még koránt sincs vége.

Az elmúlt napokban egy kis időre némi "zavar támad az Erőben." Tegnap olyan hírek kezdtek el terjedni a világháló hazai szegletében, hogy "az Európai Bizottság felfüggesztette az ACTA ratifikálását" ill. "Vége az ACTA-nak". Ez alapján többen úgy vélték, hogy akkor talán le is lehetne fújni a szombatra tervezett demonstrációkat.

Nézzük meg, miről is szólnak valójában a hírek!

Az Európai Bizottság február 22-ei ülésén úgy döntött, a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A Bíróság vizsgálata arra irányul majd, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az Európai Unió által biztosított alapjogokkal, így különösen nem sérti-e a szólás- és információs szabadságot, valamint az alapvető adatvédelmi előírásokat.

(...)

Az európai bírósági eljárás nem befolyásolja az ACTA ratifikációs folyamatát, az Európai Parlament egyetértése és a tagországok ratifikációja mindenképpen szükséges az ACTA hatályba lépéséhez.

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága 2012. március 1-jén tárgyalja. Ez az a parlamenti bizottság, melynek ajánlást kell előterjesztenie az Európai Parlamentnek arról, hogy elfogadásra javasolja-e az ACTÁ-t. A március 1-jén kezdődő és a nyilvánosság előtt zajló vitán az Európai Bizottság is részt vesz.
Szintén ezen a napon délután EP képviselők, tudományos szakértők, civil szervezetek képviselői és uniós tisztviselők nyilvános eszmecserén vesznek részt, hogy megtárgyalják az ACTA lehetséges előnyeit és hátrányait.

További négy bizottságnak is ki kell fejtenie véleményét a közeljövőben az ACTÁ-val kapcsolatban: az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak, a Jogi Bizottságnak, az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságnak és a Fejlesztési Bizottságnak.
Miután az ACTA végleges szövegét megállapították januárban, az Európai Parlament nem módosíthatja a nemzetközi megállapodás szövegét, tehát vagy megszavazza vagy elveti az EU általi ratifikációt. Az európai parlamenti szavazás körülbelül szeptemberre várható. Az EP képviselők többségének szavazata szükséges ahhoz, hogy a ratifikációs folyamat elkezdődjön.
Amennyiben ekkor az ACTA nem kapja meg az európai parlamenti képviselők többségi szavazatait, azaz az Európai Parlament megtagadja a hozzájárulást, a teljes Európai Unió kimarad a nemzetközi egyezményből és az ACTA az Európai Unióban nem lép hatályba.
Amennyiben az Európai Parlament hozzájárulását adja a megállapodás EU általi megkötéséhez, az Európai Unió Tanácsa döntést hoz a megállapodás megkötésére. Ezt megelőzően azonban minden egyes EU tagállamnak külön-külön is ratifikálnia kell a megállapodást ahhoz, hogy az hatályba léphessen az EU területén.
A harmadik lehetséges forgatókönyv szerint az Európai Parlament nem reagál. Ez is elképzelhető, hiszen jogilag nincs kötelezően betartandó határideje a hozzájárulás megadásának.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy korai még hátradőlni, az ACTA-nak egyelőre még nincs vége. Érdemes az eredeti híreket is elolvasni, nem csak a hírszerkesztők által az olvasottság növelése érdekében adott hangzatos címeket, amelyeknek sokszor köze sincs a valósághoz.

Mindezek fényében úgy véljük, az ACTA ügye még koránt sincs lezárva, ezért szeretettel várunk mindenkit a nemzetközi akciónap keretében szombaton megrendezendő budapesti, pécsi és szegedi demonstrációkra: mondjunk nemet az ACTA-ra, lépjünk fel együtt az internet szabadságáért!

Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkárságának sajtóközleménye