Zöld OT állásfoglalás a földbirtokpolitikáról

fidusz Gaia Sajtószemle Vas, 2013-03-24 12:39

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása a földbirtokpolitikáról

Magyarország megmaradásának alapja, hogy tájainkat fenntartható módon kezeljük. A fenntarthatóság felé való átmenet csak akkor képzelhető el, ha az ember újra a táj részévé válik. A helyi közösségeknek, családoknak megélhetésüket a helyi erőforrások bölcs hasznosítására kell alapozniuk. Olyan módon kell ezekkel gazdálkodniuk, hogy a természeti tőkét ne feléljék tevékenységükkel, hanem gyarapítsák. A fenntartható tájhasználathoz nélkülözhetetlen, hogy a közösség és a táj között élő, kölcsönös kapcsolat legyen: megélhetését a helyi lehetőségekre alapozza és ezért felelősséget vállaljon annak megőrzéséért.

A helyiek tájért érzett felelőssége akkor számon kérhető és ez a kölcsönös egymásrautaltság akkor válhat ember és táj hasznára, ha a közösségnek ténylegesen köze van élőhelyéhez. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy a település határának földjei a helyiek birtokában, illetve kezelésében legyenek. Sorskérdésnek, ezért napjaink egyik legfontosabb politikai kérdésének tekintjük, hogy hazánk milyen földjogi szabályozás mellett kötelezi el magát, hogyan alakítja a földhöz jutás; továbbá a mezőgazdálkodás, az ebből származó alapanyagok feldolgozásának, kereskedelmének jogi kereteit. A fentiekre tekintettel az alábbi állásfoglalást tesszük közzé.

Magyarország mezőgazdasága ma nagyon távol áll a fenntarthatóságtól mind környezeti, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Mezőgazdasági területeink négyötödét szántóként hasznosítjuk, jellemzően intenzív művelésben; gabona, olajos-, fehérje- és rostnövények termesztésére. Állattartásunk a 90-es évek eleje óta drámaian zuhant, a háztáji visszaszorult, az állatállomány többsége koncentrált telepeken, iparszerű körülmények között él.

Az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés a fosszilis energiaforrások használatára épül, ezért hosszú távon nem fenntartható. A profitorientált, illetve az agrártámogatások lehívására koncentráló, nagyüzemi mezőgazdaság által okozott környezeti károk közismertek – talajpusztulás, vizek nitrátosodása, a biológiai változatosság drasztikus csökkentése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A nagyüzem negyedannyi embernek képes munkát adni vidéken, mint a családi gazdaság. Mindezért is aggasztónak találjuk a túlzott mértékű intenzív szántóművelést és a birtokkoncentrációt. Elfogadhatatlannak ítéljük, hogy e mezőgazdaság hasznait egy vékony nagyvállalkozói réteg fölözi le, miközben egyre több gazdaság megy tönkre, a vidéki megélhetés lehetőségei szűkülnek.

A magyar agráriumban ezért elérkezett a rendszerváltás ideje. Olyan mezőgazdaság kialakítását sürgetjük, mely egyre több családnak ad megélhetési lehetőséget, ezzel megteremti a vidék feltámadásának esélyét. Olyan gazdálkodást kívánunk, mely fenntartható módon hasznosítja a tájakban rejlő potenciált, természeti erőforrásainkat gyarapítja. Biztosítani kell, hogy a földeket a helyi közösségek tagjai birtokolhassák és használhassák. A helyi közösségen kívüli személyek és cégek csak akkor hasznosíthassák a település földjeit, ha a helyiek közül erre senki nem tart igényt. A mezőgazdaság szerkezetében a családi gazdaságoknak és ezek szövetkezéseinek meghatározóvá kell válniuk. A földbirtokpolitikának ezért határozottan fel kell lépnie a nagybirtokok terjeszkedése ellen és helyzetbe kell hoznia a helyi családi gazdaságokat, az ezek kialakítására törekvőket.

Mindennek alapján az alábbi javaslatokat tesszük a földbirtokpolitikát érintő szabályozási folyamatokkal kapcsolatban a Kormány és az Országgyűlés felé:
- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló (földforgalmi) törvénytervezettel párhuzamosan vegye napirendjére a Parlament az üzemszabályozásról szóló törvény tervezetét. A két törvény szorosan összekapcsolódik, ezek részletei egymás nélkül sok helyen értelmezhetetlenek.
- Bocsássák széleskörű társadalmi vitára az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről szóló törvénytervezetet.
- Elfogadhatatlannak tartanánk egy olyan koncepciót, mely a mezőgazdasági termelés vertikumában a helyi gazdálkodókat, közösségeket kiszolgáltatottá tenné a regionális monopolhelyzetben lévő tőkés társaságoknak.
- Üdvözöljük, hogy az Alaptörvény módosításával sarkalatos törvény lesz a családi gazdaságokról szóló jogszabály. Sürgetjük ennek mielőbbi kidolgozását és társadalmi vitára bocsátását.
- A Kormány és az Országgyűlés tegyen meg mindent azért, hogy a Nemzeti Vidékstratégia megvalósítása felgyorsuljon.
- Hozzák összhangba a Közös Agrárpolitika 2014-2020-as periódusának tervezett támogatási rendszerét a Vidékstratégia és a fenntarthatóság elveivel. Készüljön nyilvános jelentés arról, hogy ezek az elvek a jelenleg ismerhető tervezetekben hogyan jelennek meg.
- Gyorsítsák fel a zsebszerződések felülvizsgálatát és a jogtalan földügyletek megsemmisítését. Az eredményekről folyamatosan tájékoztassák a nyilvánosságot.
- Független bizottság vizsgálja felül az állami földek bérletére kiírt vitatott pályázatokat és tegyék közzé ennek az eredményét.
- A földforgalmi törvénytervezetben biztosítsák az alábbiak érvényre jutását:
o A földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. Településen kívüli személy, illetve cég csak akkor hasznosíthassa a helyi földeket, ha az ott lakók közül erre senki nem vállalkozna. Tisztázzák ennek megfelelően a „helyben lakó” és a „helybeli illetőségű” fogalmait.
o A földbirtokhoz, illetve bérleti joghoz jutásnál a kisebb földdel rendelkezők élvezzenek előnyt a már nagyobb földdel rendelkezőknél.
o Szükségtelennek látjuk a földbirtoklás, illetve használat korlátait üzemformához kötni.
o A földhasználat terén zárják be a kiskapukat. Semmilyen jogcímen ne lehessen 500 hektárnál többet hasznosítani profitorientált céllal.
o Alkalmazzanak hathatós rendelkezéseket a külföldi, illetve hazai illetőségű spekulációs célú földszerzés kizárására.
o A helyi közösségeknek döntő szava legyen a földek birtoklásával, illetve haszonbérletével kapcsolatban. A helyi földbizottságoknak minden földügylet esetében együttdöntési jogot kell biztosítani. A bizottságok a település gazdaközösségének közgyűlései legyenek.
o A föld birtokjogának, illetve használati jogának megszerzésekor kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók (különös tekintettel az ökológiai gazdálkodást folytatókra), illetve a településen élő, gyermeket vállaló fiatal párok.

Úgy ítéljük meg, hogy az Országgyűlés elé került földforgalmi törvénytervezet jelen formájában a fenti javaslatok érvényesítését nem biztosítja. A beterjesztett képviselői módosító indítványok közül több képviselő javaslatai a fenti elveket szolgálják, különösen Ángyán József és Bencsik János módosító csomagja, amely egységes logikában lenne képes korrigálni a tervezet problémás elemeit. Javasoljuk ezért Tisztelt Háznak a közel 200 civil szervezet által támogatott képviselői módosítók elfogadását.

Gödöllő, 2013. március 23.

CsatolmányMéret
OT2013_foldbirtokpolitika_allasfoglalas.pdf67.36 KB