OT állásfoglalás az energiapolitika aktuális ügyeiről

fidusz Gaia Sajtószemle Vas, 2011-03-20 22:49

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXI. Országos Találkozójának energiapolitika állásfoglalásában a zöld mozgalom szorgalmazza energiafelhasználás abszolút mértékű csökkentését; az elfogadhatatlan társadalmi kockázatok és a jövő nemzedékekre háruló terhek miatt nem támogatja újabb atomerőművek létesítését, valamint a meglevők bővítését. Ne növeljék a biomassza energia célú felhasználását és az agroüzemanyagok felhasználási részarányát. Értékeljék át a vonatkozó EU-s és hazai szakpolitikai célkitűzéseket. Haladéktalanul számolják fel az agroüzemanyagok összes támogatását - olvasható a zöld mozgalom állásfoglalásában.

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXI. Országos Találkozójának állásfoglalása az energiapolitika aktuális ügyeiről

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXI. Országos Találkozója (OT) szerint a fenntarthatóságot szolgáló termelési és fogyasztói szerkezet kialakítására van szükség, amelyben az anyag- és energiafelhasználás abszolút mértékben csökken, az anyagi termelés és fogyasztás egész rendszere körfolyamatokon keresztül kapcsolódik össze, a szerkezet egészében pedig dominálnak a nem anyag- és energiaigényes szolgáltatások.

Energiatakarékossággal, hatékonyabb energiafelhasználással eredményesen tudjuk az éghajlatvédelmi feladatokat teljesíteni, a gazdaságunkat korszerűsíteni, és az energiafüggőségünket is csökkenteni. Pusztán az infrastruktúra nagyarányú fejlesztésével, újabb nagyerőművek létrehozásával az energetikai kihívások nem oldhatók meg. A megújuló energiahordozók is leginkább csak jobb hőtechnikai tulajdonságú épületek, megfelelő technológiák mellett alkalmazhatók gazdaságosan.

Az OT a következőket szorgalmazza:

1) Tegyék kötelezővé az Európai Unió 20%-os energiamegtakarítási célját (1990/2020). Ehhez rendeljenek megfelelő forrásokat is.

2) Az energiafelhasználás abszolút mértékű csökkentését tűzzék ki célul.

3) Mihamarabb kezdjék meg a készülő Nemzeti Energiastratégia társadalmi vitáját, a döntéselőkészítő szakaszba a kezdettől fogva vonják be a társadalom széles rétegeit.

4) Az energiatakarékosságot hangsúlyosabban jelenítsék meg a készülő nemzeti energia stratégiában (legyenek benchmarkok, mutatók a különféle szektorokban, például legyen meghatározva a személy- és teherszállítás fajlagos energiaszükséglete, a mobilitás energiaigénye, szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás mértéke, a városi hőszigetek megengedhető legnagyobb kiterjedése és hőmérséklete).

5) Az épületkorszerűsítésben a legnagyobb segítség a lakosságnak és az önkormányzatoknak is a pontos műszaki-pénzügyi információ és ehhez kapcsolódóan az építési szektor folyamatos fejlesztése (K+F+I), a képzés és az ellenőrzés. A támogatás rendszerét ehhez igazítsák: mentor hálózat, műszaki tanácsadás, átvilágítás, kedvezményes (visszatérítendő) hitelek szükségesek.

6) A középületek energiafelújításának elősegítésére hozzanak létre mintaprojekt-hálózatot. Különítsenek el a felújításra forrásokat. (Így például ezt a feladatot be lehetne illeszteni a nemrég bemutatott ELENA vagy más pályázati rendszerbe.)

7) Tegyenek ki hőmérőt közforgalmú helyiségekben, és szabályozzák, hogy télen legfeljebb. 21 Celsius fok lehet közintézményekben és kereskedelmi létesítményekben; kötelezzenek a fűtés (hűtés) szabályozásra..

8) Csökkentsék az áfát az épületfelújításoknál (a számlaadás elősegítésére, a jobb minőség ösztönzésére, munkahelyteremtésre).

9) A távfűtés-távhűtés fejlesztésére dolgozzanak ki egy 2020-ig szóló stratégiát (a kapcsoltan termelt hő jobb kihasználására, alternatív energiára, az elosztó hálózatok felújítására).

10) Az energetikai támogatások rendszerét világítsák át, a káros támogatásokat haladéktalanul szüntessék meg. A környezeti és egészségi károk költségeit is építsék meg az energiaárakba. (Nem az energia árában kell a szociális kérdéseket megoldani.)

11) Az elfogadhatatlan társadalmi kockázatok és a jövő nemzedékekre háruló terhek miatt újabb atomerőművek létesítése, valamint a meglevők bővítése nem támogatható. Az atomenergia gazdaságosságát életciklus szemléletben vizsgálják meg, kezdve az energiahordozó előállításától a hulladékkezelésig. Az energiastratégia keretében készüljön alternatív forgatókönyv az atomenergia nélküli korszakra.

12) Az újonnan létesítendő erőművek esetében fajlagos szén-dioxid kibocsátási plafont (emissions performance standard) tűzzenek ki. (Megfontolandók a korábbi EU-s javaslatok: új erőművek esetén 2015-re 350 gCO2/kWh, majd 2020-tól 500 gCO2/kWh határérték a már meglevő erőművekre.)

13) Ne növeljék a biomassza energia célú felhasználását. A biomassza energia célú (ki)termelését és felhasználását szigorú mennyiségi és minőségi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni, és kizárólag a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés esetén szabad engedélyezni. (Különösen aggályos a nagy erőművekben történő eltüzelés, amelynek jobb alternatívája a decentralizált felhasználás.)

14) Ne növeljék az agroüzemanyagok felhasználási részarányát. Értékeljék át a vonatkozó EU-s és hazai szakpolitikai célkitűzéseket. Haladéktalanul számolják fel az agroüzemanyagok összes támogatását.

15) Jelentősen fokozzák az energiával és éghajlatvédelemmel kapcsolatos, környezet- és egészségvédelmi szempontú felvilágosító tevékenységeket.

16) Bővítsék a témával kapcsolatos kutatásokat, kiemelten támogassák az innovációt.

17) Erősítsék meg az energetikában érintett hatóságokat, különösképpen a Magyar Energia Hivatalt.

Baja, 2011. március 20.

CsatolmányMéret
OT2011_energia_allasfoglalas.pdf101.34 KB