Nyomukban félelem, pusztulás, halál...

fidusz Gaia Sajtószemle Pén, 2012-05-11 12:52

Egy vegyipari óriáscég, amely most az élelmiszereinkre tör. Monsanto szerint a világ: vállalattörténet a dioxinoktól a génmódosításig. Halálos mérgek, meghamisított tanulmányok, korrupció, megfélemlítés, öngyilkossági hullám.

„A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen – általában a vállalat által előállított – totális gyomirtó szerrel szemben.”

Évek óta így kezdem a génmódosításról szóló előadásokat. Ez a két mondat elsősorban a Monsantora utal, amely hazánkban alig ismert, pedig vetőmagjaival és gyomirtószereivel itthon is a legnagyobb vállalatok között található.

Marie-Monique Robin 2009-ben megjelent Monsanto szerint a világ című könyvének magyar nyelvű kiadása alapján végre lehetőségünk van alaposabban is megismerni ezt az óriáscéget. A cég múltját, az elmúlt évtizedekben elkövetett bűneit figyelembe véve tényleg fontos, hogy megismerjük, kiknek a kezébe kerül szép lassan a világ élelmiszertermelésének sorsa.

Bár a könyv tulajdonképpen egy dokumentumkönyv, igazából azt mondanám, hogy ez inkább krimi, bűnügyi történet: a Monsanto által elkövetett bűnök részleteibe tekinthetünk be olvasása közben. Sajnálattal kell ugyanakkor hozzátenni, hogy egyáltalán nem a képzelet szülötte, hanem valóság.

Monsanto szerint a világ

„Ennek a vállalatnak az emberei mérgezőek:
mint a halál istene, elveszik az életet.”

Idéz a könyv végén egy indiai parasztasszonyt a szerző. És valóban, a könyvben szép lassan fel is tárul előttünk, a cég bűnlajstroma. Néhány kiragadott példa:

Egy alabamai kisváros, Anniston lakosait, a település patakjait évtizedeken át mérgezte a Monsantó helyi poliklórozott bifenileket (PCB-ket) gyártó üzeme. A szennyezés következtében a helyiek közül sokan rákos megbetegedésben haltak meg, 450 gyerek súlyosan mozgássérült lett. Végül több mint 3500 panaszos pert indított az óriáscég ellen, amelyet Johnnie Cochran sztárügyvéd segítségével megnyertek. A bíróság az Egyesült Államok történetének legnagyobb összegű kártérítését, 700 millió dollárt ítélt meg az áldozatoknak. Az is kiderült, hogy a PCB-k káros hatásáról már a múlt század '40-es évei óta tudott a Monsanto. Ennek ellenére PCB-ket egészen 1977-ig, a teljes betiltásig gyártották. A hatóságok is sokáig szemet hunytak a szennyezés felett...

Az Agent Orange: Vietnam mérge

Az amerikai hadsereg a vietnami háborúban lombtalanítószerként vetette be, az Agent Orange nevű gyomirtószer keveréket, amelynek egyik fő gyártója a Monsanto volt. Az esőerdőkre kiszórt lombtalanító, amelynek gyártása során mérgező dioxinok keletkeznek, több tízezer Vietnamban harcoló amerikai katona rákos megbetegedését okozta, de a helyi lakosság körében is súlyos születési rendellenességeket okozott. A Monsanto ebben az esetben is megtett mindent, hogy eltitkolja a dioxinokon káros egészségkárosító hatásait, s elkerülje a felelősségre vonást. A vietnami veteránok által indított perek során derült ki, hogy a Monsanto tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket és a cég összefonódott a legmagasabb döntéshozói körökkel.

Monsanto és a döntéshozók: pénz beszél?

Fehérgalléros bűnözés

A kormányzati szervekkel, hatóságokkal való szoros együttműködés szinte végig jellemzője a történetnek. A Monsanto mindig is megtett mindent, hogy emberei ott legyenek a kormányban, az engedélyekért felelős intézményekben. Gyakori volt az átjárás a cég vezetéséből a kormányszervekhez és visszafelé (vállalati forgóajtók).

A tudományos kutatási ereményeket nemcsak a PCB-k és a dioxinok esetében hamisították meg, de ezt a módszert vetették be a génmódosított szarvasmarha növekedési hormon (rGBH) esetében, a génmódosított szója és kukorica egészségügyi hatásainak, valamint a cég által gyártott totális gyomirtószer, a glüfozát káros hatásainak eltitkolása érdekében is. Lényegében ezt nevezik fehérgalléros bűnözésnek.

Azok ellen, pedig, akik megpróbálták felhívni a figyelmet a cég termékeivel vagy a génmódosított növényekkel kapcsolatos problémákra, mint például Pusztai Árpád professzor (Rowett Intézet, Skócia) vagy Ignacio Chapela (Berkeley Egyetem), lejárató hadjáratot indítottak, megpróbálták őket elhallgattatni.

– Volt idő, amikor a tudomány és az egyetemek büszkék voltak arra, hogy függetlenek a kormányszervektől, a katonáktól és az ipartól. De ennek már vége, nemcsak azért, mert a kutatók az ipar által nyújtott finanszírozásból élnek, hanem azért is, mert maguk is részei az iparnak. Ezért mondom, hogy totalitárius társadalomban élünk, amelyet a multinacionális cégek érdekei igazgatnak, amelyek pedig csak és kizárólag a részvényeseknek tartoznak felelősséggel – fejtette ki Ignacio Chapela, a Berkeley Egyetem kutatója.

Gyilkol a „környezetkímélő” gyomirtó

A Monsanto a hetvenes években fejlesztette ki a glüfozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószert, amelyet úgy reklámoz, mint biológiailag lebomló, környezetkímélő szer. Ehhez képest a könyvben ismételten fény derül a kutatási adatok meghamisítására – valahogy el kellett kendőzni a kísérleti egerek és patkányok pusztulását. Megrázó történeteket olvashatunk arról, hogy a Argentínában és Paraguayban a génmódosított szójaültetvények környékén a repülőgépekből kipermetezett Roundup miatt több gyermek is meghalt vagy súlyosan megbetegedett.

Titkos rendőrökkel a gazdák ellen

A génmódosított (Roundup Ready) szója kifejlesztésének egyik fő oka volt, hogy a Monsantonak a glüfozátra vonatkozó húsz éves szabadalmi védelme az ezredfordulón lejárt, s azóta elvileg bárki gyárthatja azt a totális gyomirtószert. Ezért a cég szabadalmaztatta a Roundupra tűrőképességgel rendelkező génmódosított növényeket, s ma már egy csomagban árusítja a vetőmagot és a gyomirtót. Hogy a bevételeit biztosítsa, a gazdáktól megköveteli, hogy minden évben vegyék meg tőle a vetőmagot. Nem adhatnak belőle a szomszédnak, s ellentétben a több ezer éves gyakorlattal, nem vethetik el újra a következő évben. Aki ezt nem tartja be, vagy akár a szomszéd földjéről a szél útján történő beporzással a mag átkerül a gazda földjére, és ott kikel, az ellen a Monsanto pert indít. Sok esetben a vállalat hírhedt magánnyomozó céget is felbérel, hogy így szerezzen (vagy gyártson) bizonyítékot egyes gazdák ellen. A Monsanto évente több száz gazda ellen indít eljárást az Egyesült Államokban, s csak ebből évente több mint 15 millió dollár betévelre tesznek szert. A gazdák a perek költsége miatti félelmükben a legtöbbször peren kívül megegyeznek a vállalattal, de csak 2005-ben 90 ilyen per volt, s átlagosan 412 ezer dollár kártérítést kapott a Monsanto. A kártérítési perek miatt csődbe ment gazdák egyre nagyobb részben kényszerülnek arra, hogy eladják földjüket, s ezáltal még inkább növekszik a birtokkoncentráció.

Percy Schmeiser Budapesten Percy Schmeiser, aki a Monsanto elleni küzdelme eredményeként elnyerte az Alternatív Nobel-díjat

A génpiszkált gyapot öngyilkossági hullámhoz vezet

Indiában a Monsanto agresszív reklámkampányban hitette el a gazdákkal, hogy a génmódosított gyapot sokkal többet terem mint a hagyományos. A gazdák a jó termés reményében négyszeres áron megvették génmódosított gyapotot, majd amikor kiderült, hogy a helyi éghajlati viszonyok között a génmódosított gyapot kudarcot vallott, a gyenge termés következtében nem tudták visszafizetni a kölcsönöket, és csődbe mentek. Emiatt csak Maharastra államban több mint ezer génmódosított gyapotot termesztő gazda lett öngyilkos.

E néhány példa is világosan mutatja, hogy milyen világ vár ránk, ha a Monsanto tervei megvalósulhatnak. Hogy ezt megakadályozzuk, nagyon fontos, hogy minél több ember megtudja, valójában miféle céggel is állunk szemben, ezért is ajánlom mindenkinek ezt a könyvet.

(Eredeti megjelenés: Zöld Hullám blog, 2009)


Kapcsolódó írások:

- Csillagnapló 16: Monsanto - poroljuk le azokat az aktákat!
- A kútmérgező és az oknyomozó újságíró esete
- Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? -- A növényvédőszer-felhasználás növekedése