Készülő könyvem első fejezete - A változás légy te magad! - Személyes történetek egy öt kontinensen átívelő mozgalomról és a kor

Rékatje Sze, 2013-07-31 14:04

Itt olvashatjátok készülő könyvem fejezeteit. Szívesen fogadok visszajelzéseket!

A változás légy te magad!
Személyes történetek egy öt kontinensen átívelő mozgalomról és a korunkban zajló Nagy Fordulatról

Előszó
A svájci hegyek között zakatoló regionális vonaton ültem, gyönyörködtem a kristálytiszta vízű tavak, az impozáns csúcsok látványában, fintorogtam a már szinte szemtelen jólét láttán, s a fellegekben jártam! Hazafelé tartottam a Globális Ökofalu Hálózat éves konferenciájáról, melyet ezúttal a festői tájba simuló Schweibenalp közösségben rendeztek meg. Mérhetetlenül hálásnak és áldottnak éreztem magam, hogy részem lehetett az elmúlt napok csodálatos élményeiben. Mennyi nagyszerű kezdeményezést, mennyi kiemelkedő egyéniséget ismerhettem meg, mennyi ötletet, inspirációt kaptam, mennyi mély, őszinte beszélgetésben volt részem! A találkozón öt kontinens küldöttei, különböző ökofalvak és fenntarthatóság jegyében megvalósuló projektek képviselői voltak jelen. Hallhattunk a kenyai iskolai kertekről, egyedülálló szenegáli összefogásról, többszáz thaiföldi fiatalt megmozgató oktatási programokról, a vibráló és sokszínű latin-amerikai mozgalomról és találkozhattunk mind a csírázó, mind „régi motoros” európai közösségek tagjaival.

A találkozón való részvételemet – korábbi utazásaimhoz hasonlóan – egy rendkívül értékes és különleges ajándéknak tartom. Egy ajándéknak, amit utána nem a polcra teszek fel vagy egy dobozba zárok, hogy esős vasárnap délutánokon elérzékenyülten merengjek felette, hanem elhivatottságot érzek, hogy a különböző helyeken szerzett tapasztalatokat, benyomásokat és tanulságokat hazahozzam, s minél szélesebb körökben megosszam. Számomra ezek az élmények reménysugarak.
Tévét nézve, újságot olvasva és az online hírportálokat böngészve az a benyomásunk támadhat, hogy a világ és az emberiség menthetetlenül elkárhozott. Ha nem gyilkosságokról vagy tömegkatasztrófákról számolnak be, akkor énekesek vagy filmcsillagok szexuális életét firtatják, ami a jogosan veti fel a kérdést: hát idáig süllyedtünk? Lapozunk, kapcsolunk, klikkelünk, és a mainsteam média működési mechanizmusait nem sokat firtatva levonjuk a következtetést: a világ odakint egy kegyetlen és barátságtalan hely – zárjuk hát be jól az ajtókat. Mennyi szörnyűség történik – szerencsére többnyire másokkal. Az emberek birkák – természetesen a jelen lévők mindig kivételek. Micsoda naivitás azt gondolni, hogy vannak még olyanok, kik bármi, közvetlen személyes érdekeiket meghaladót cselekszenek! Az meg, hogy valaki társadalmi és környezeti igazságosságért küzd vagy azért, hogy a világ, mit unokáinkra hagyunk, egy kicsivel jobb hely legyen... Hol él ez egyáltalán? Fülembe csengnek a szavak: flúgos, különc, elszállt, naiv, hippi...
Valóban így volna? Valóban kimerül társadalmi elhivatottságunk a vasárnapi pörkölt felett vívott politikai csatározásokban és a kávé mellett elcsacsogott családi pletykákban?
Hogy ne hamarkodjuk el a választ, megosztanék egy érdekes történetet: Paul Hawken, Az áldott nyugtalanság című könyv szerzője 2006-ban a Bioneers konferencián elkezdte olyan, a világ minden tájáról származó civil szervezetek és mozgalmak listáját vetíteni, melyek valamilyen módon a környezeti és társadalmi igazságosságért munkálkodnak. Pár perc után azt mondta:
- Ha hiszik, ha nem: ha pénteken reggel 9-kor, a konferencia kezdetén elkezdenénk vetíteni ezt a listát, akkor itt ülhetnénk vacsoráig, de nemcsak vacsoráig, hanem egész szombaton, egész vasárnap, minden valószínűség szerint hétfőn, s talán kedden meg szerdán is.
- Bár történtek igyekezetek ezen csoportok számbavételére, valójában senki nem tudja, pontosan hányan vannak. Lehetnek százharminezren, de háromszázezren is. Van köztük kiterjedt, nagy költségvetéssel rendelkező non-profit szervezet, vállalkozás, kutatócsoport és egyszemélyes kezdeményezés is. Összességében a Földön létező legnagyobb és legkiterjedtebb mozgalmat alkotják, melynek nincs neve, vezetője, központja, domináns ideológiája, és mindeddig elkerülte a politikusok és a média figyelmét. A természethez hasonlóan alulról szerveződik, az emberi jogi és bolygónk védelmét zászlajukra tűző mozgalmakban, valamint az őslakos kultúrákban gyökerezik.
Elgondolkodtam, hány civil szervezetet, ide sorolható csoportot, jótét lelket, kezdeményező szellemet ismerek Magyarországon, s hamarosan feladtam a számlálást – a lista igen hosszúra nyúlik. Nem is beszélve a más országokban aktív barátaimról, akik szintén nagyszerű dolgokat csinálnak! Felteszem a költői kérdést: akkor hát miért nem harsognak a címlapok a legújabb tankertekről, kerületszépítő lakossági összefogásokról, biogazdaságokról, többezres, többmilliós megmozdulásokról? Még mindig mi a téma a pörkölt felett...? S miért eszünk még egyáltalán pörköltet?