Lakossági észrevételek, javaslatok a VII. kerület 2011. évi környezetvédelmi programjához

BéKa Szindikátus - Összefogás a Városért Csü, 2012-05-10 08:39

Ha válaszra nem is méltatták, legalább itt maradjon nyoma, mitől érezné jól magát az erzsébetvárosi átlag honpolgár. Több helyi lakossági kör - pl. a Nagydiófa utcaiak, stb. - 'anyaegyesülete', a Szindikátus Egyesület véleménye itt olvasható.

Tisztelt Városgazdálkodási Iroda!

Örömmel vesszük, hogy Erzsébetváros megújítja környezetvédelmi programját.

Egyben reményünket fejezzük ki, hogy a Belső-Erzsébetvárosra 2008-ban készült rehabilitációs szabályozási tervvel (amelyben ugyancsak kifejtettük környezetvédelmi elvárásainkat is) és a nemrég „parkoló pályára” tett csend-, vagy zajrendelet tervezettel (amelyet szintén részletesen véleményeztünk) ellentétben e program nemcsak a látszatintézkedések körét hivatott bővíteni.

Bízunk benne, hogy ezúttal érdemben figyelembe veszik a lakossági érdekvédelmi szervezetek észrevételeit, legalább azonos mértékben latba véve a beruházók és a vendéglátósok elsősorban nem a környezetvédelemben érdekelt szervezeteinek véleményével.

Környezetvédelmen egyesületünk mind a természetes, mind az épített környezet védelmét érti.

Észrevételeink, kérdéseink, javaslataink:

2. oldal 5. bekezdéséhez:
Az Erzsébetvárosban végzett, hivatkozott közvélemény-kutatásokat szakmailag nem tartjuk elfogadhatónak. Követhetetlen, kik és hány példányban töltötték ki a kérdőívet, hiszen névtelenül bárki, bármennyit beadhatott. Nem tudni, az értékelt kérdőívek közül hányat töltött ki helyi lakos, és hányat csak bulizni idejáró állampolgár valamely budai kertvárosi övezetből, vagy netán a kocsmák, non-stop „élelmiszerüzletek” és szálláshelyadó egységek tulajdonosai, bérlői, üzemeltetői közül.
Széleskörű lakossági egyeztetések után hangsúlyozni szeretnénk, hogy a lakosság nem „nem teljesen”, hanem egyáltalán nem elégedett a környezetállapot, a köztisztaság és a közrend ügyében eddig elért eredményekkel.

2. oldal 9-10. bekezdéséhez:
A pénzügyi-gazdasági világválság nem indokolja a helyi környezetvédelem ügyének hátrébb sorolását. Sőt, épp a világválság kellene, hogy ráébresszen mindannyiunkat arra, hogy nem élhetjük fel, nem tehetjük tönkre a rövid távú haszon érdekében sem saját nemzedékünk, sem a jövő nemzedékek életterét.
Minden eddiginél jobban és előbbre valóan kellene támogatni minden szinten
- a környezetkímélő, egyben gazdaságosabb energiaforrások használatát,
- az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást csökkentő, ezért a lakosság egészséges környezetét biztosító intézkedéseket.
Egészségtelen, élhetetlen, fenntarthatatlan környezetben nem lesz egészséges, munkaképes lakosság, és egészséges népszaporulat, amely gazdasági, társadalmi problémáinkat tartósan és megnyugtatóan megoldhatná.

3. oldal 1. bekezdéséhez:
E bekezdés arra enged következtetni, hogy a felsorolt szervezetek véleményét már korábban kikérték és beépítették a program tervezetébe. Reméljük, ez nem akadályozza meg, hogy a helyi lakosságot képviselő egyesületünk észrevételei is alapul szolgálhassanak a programhoz.

3. oldal 8. – utolsó – bekezdéséhez:
Széleskörű lakossági egyeztetések alapján elmondhatjuk, hogy az említett, zöldterületi díszfaállomány „túlöregedett” állapota miatt hozzánk egyetlen panasz sem érkezett.
Konkrétan hol jelentkezett ez a probléma a kerületben?
Sokkal inkább a díszfaállomány – egyáltalán az értékelhető zöldfelület – hiánya, ill. a meglévő, minimális zöldfelület, faállomány karbantartásának, gondozásának hiánya miatt érkeznek panaszok.
Tapasztalataink szerint a „túlöregedés” problémája ott szokott megjelenni, ahol egy-egy mélygarázs építéséhez „útban vannak” az egyébként jó állagú, élő, a környék széndioxid-koncentrációját csökkentő, oxigén-ellátását növelő, porszűrő és árnyékadó szép nagy fák.
Rendszeres és szakszerű karbantartással, ápolással és vizsgálattal (nem elég csak vizsgálni) megelőzhető, hogy a fák egyidejűleg nagy számban veszélyes állapotba kerüljenek.
Ezen felül a környezetünkben élő fákat tekinthetnénk indikátoroknak is, amelyek nagyon jól mutatják, mennyire élhető a lakókörnyezetünk. Ha a fák nem bírják a túlzott gépjármű-forgalom, a téli sózások, az „ottfelejtett” kutyapiszok, a vegyszeres szagtalanítás, az építkezések büntetlenül szálló, veszélyes finom pora, stb. miatt szennyezett levegőt, talajt, vizet, stb., mi, itt élők, vajon mennyivel jobban bírjuk? Vagy a „várostűrő” fák telepítéséhez hasonlóan célszerű lenne a „várostűrő” lakosság kifejlesztése is?

4. oldal 1. bekezdéséhez:
A nagy gépjárműforgalom káros hatása egyértelmű. A gyerekek azonban nemcsak a játszótereken fordulnak elő, hanem utána hazamennek, meg óvodába, iskolába járnak, ahol ugyanolyan lényeges, hogy egészséges levegőt szippanthassanak, mint a játszótereken. És mindez ugyanilyen fontos a felnőttek és az idősebb korosztály esetében is.
Fontos szót ejteni arról is, hogy mitől nő egyre a gépjárműforgalom.
A régi, kisebb méretű házak elbontása és a helyükre épített, jóval nagyobb méretű épületek, a mély- és pincegarázsok egyre nagyobb számban és mélységben való megjelenése az amúgy is túlzott zsúfoltságot, gépjárműforgalmat tovább növeli. Ezek engedélyezése tehát nem kívánatos. Az V. kerület egyes példái követendők, mint pl. a forgalomcsillapított utcák kialakítása, a helyi lakosok autóin kívül mások behajtását akadályozó, önműködő oszlopocskák. Utóbbi megoldás a helyi lakosok parkolási problémáira is.
A szállodák és hostelek lakó- és intézményi övezetben indokolatlanul nagy száma (Belső-Erzsébetvárosban lassan kiszorítják a lakóingatlanokat) és az ezzel járó, megnövekedett turista-buszforgalom is tarthatatlan, mind a szennyezőanyag-, mind a zajkibocsátás, mind a keskeny utcákban naponta – sokszor éjjelente – okozott dugók miatt. Ezek engedélyezése – mind a nyakló nélküli szállodaépítéseké, mind a buszforgalomé - ugyancsak nem kívánatos. Bécsben pl. csak kisbuszok szállíthatják a belső kerületekben a szállóvendégeket a szállodáig.
Sok nyugati nagyváros változtatott már a szemléletén az élhetőség érdekében. Budapest le van maradva, ideje behozni a lemaradást. A város belső kerületeiben nem szabad a gépjárműforgalmat tovább növelni. Új építés esetén meghatározott méretű park, vagy játszótér létesítése legyen előírva lakásonként / irodánként / szállodai szobánként a kötelező parkolóhelyek helyett (a Levegő munkacsoport évek óta hangoztatja ezt). Az itt élőket ösztönözzék inkább a gyalogos-, a kerékpár- és a tömegközlekedésre. Ehhez persze megfelelő minőségű utakra és tömegközlekedésre is szükség van.

4. oldal 2. bekezdéséhez:
Az utcai randalírozások növekedése mellett a gombamód szaporodó vendéglátóegységek által szinte korlátozás nélküli mértékben és időtartamban – általában hajnalig tartó - kibocsátott zaj és ételszag, stb. káros hatásai – az éjszakai alvás, nyugodt pihenés, az utca felé való szellőztetés ellehetetlenítése, az ezzel összefüggésbe hozható egészségkárosodás - is egyértelműek.
Szintén az okokkal kellene foglalkozni, azokat kellene megszüntetni.
A romkocsmának és kocsmának nevezett vendéglátó egységek mellett a kávézónak, grillbárnak, stb. csúfolt kocsmák, valamint a non-stop „élelmiszerüzlet”-nek nevezett bögrecsárdák és a világ minden tájáról a másutt példátlan, korlátozás nélküli ivótúrákra idesereglő hátizsákos turistáknak otthont adó hostelek és party-hostelek az 5-10 éve még nyugalmasnak mondható lakó- és intézményi övezetünkben indokolatlanul nagy számban, és gyakorlatilag korlátozás nélkül kaptak lehetőséget a működésre. Megsértve ezzel az itt élők egészséges környezethez való alkotmányos alapjogait. Mindez az itt élők megkérdezése nélkül, sőt tiltakozásuk ellenére történt így.
Az éjszakai nyugalom, az utcai randalírozások nem állhatnak addig helyre, amíg nemhogy korlátoznák, vagy bezárnák a renitens vendéglátó egységeket, hanem a törvényeket számukra kedvezően változtatják, egyre több és több vendéglátónak adnak engedélyt, és az éjszakai csendháborítókat, kártevőket gyakorlatilag nem vonják felelősségre.
Megoldást csak e helyek számának drasztikus csökkentése (a meglévők ritkításával, újabb engedélyek kiadásának beszüntetésével), az éjszakai nyitva tartás korlátozása és a hatékony – komoly bírságokkal, akár elzárással való - rend-fenntartás jelenthet.
Az itt élők számára a pár éve folyó intézkedések – vagy inkább azok hiánya -Erzsébetvárosban a jelenlegi lakosságtól való „megtisztítási” szándéknak tűnnek.

4. oldal 6. bekezdéséhez:

Tapasztalatunk, hogy az építkezéseken a nagy mennyiségben szálló, egészségügyi szempontból legveszélyesebb finom por terjedése ellen a kivitelezők és a hatóságok bejelentés esetén sem tesznek semmit.

4. oldal 10. bekezdéséhez:
A kutyafuttatók nevükkel ellentétes, és elhibázott célja, hogy az ebek koncentráltan egy-egy területen végezzék dolgukat. Ezzel csak akkor nem lenne gond, ha a kutyaürüléket a kutyatulajdonosok azonnal összeszednék és megfelelő csomagolás után az erre kijelölt tárolókban helyeznék el (vizelet esetén egy palack vízzel való hígítással csökkentenék az okozott környezeti kárt). Ehhez azonban megfelelő szankciókra és megfelelő számú rendvédelmi dolgozóra lenne szükség.
Ennek hiányában azonban a „kutyafuttatók” olyan városi „pöcegödrök”, amelyek középkori higiéniai állapotokra emlékeztetnek, és a közelükben élők közérzetére és egészségi állapotára komoly veszélyt jelentenek. Ezeknél még az utcákon elszórt kutyapiszok is jobb, mert nincs akkora koncentrációban a mocsok.
Megoldást itt is a megfelelő szankciókkal ellátott törvények és azok következetes betartatása hozhatna – valamennyi közterületen és a kutyafuttatókon egyaránt.
Semmiképpen nem megoldás a vegyszeres fertőtlenítés, ami legalább akkora kárt okoz természetes környezetünkben a növényzetre, a talajra és a vízre, valamint ránk, emberekre való káros hatásaival, mint amekkora hasznot hajt az ürülék baktériumainak elpusztításával és a bűzmentesítéssel. A kutyafuttató pedig szolgáljon tényleg az eb mozgásigényének kielégítésre. (Vajon mi lehet a kutyatulajdonosok lakásában, a jelenlegi „futtatók” területén való sétáltatás után, a kutyák talpán hazavitt dolgok következtében...)

4. oldal 12. – utolsó - bekezdéséhez:
Ne hallgassuk el, az allergia és az asztma mellett a tüdőrák előfordulási aránya is növekvő tendenciát mutat kerükletünkben.

5. oldal 1. bekezdéséhez:
A törekvés jó, de konkrétan mivel tervezik a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentését elérni?

5. oldal 2. bekezdéséhez:
Milyen alapon kiemelten védettek a felsorolt területek (pl. Bethlen G. u.-István u. sarok, Bajza u. területe)?
Álláspontunk szerint környezetvédelmi szempontból legalább ennyire védettnek kéne lennie teljes Erzsébetvárosnak, különös tekintettel arra, hogy a levegő-, a talaj-, a víz-, de akár a zajszennyezés, vagy bármilyen környezeti szennyezés sem ismer utca-, kerületrész, vagy kerülethatárokat. De ha mi is kiemelhetünk területeket, pl. a körútak, a Rákóczi út, Rottenbiller utca, Dózsa György út, a Dohány utca, Wesselényi utca, Dob utca, Király utca, Akácfa utca, Nagydiófa utca, Kazinczy utca minden bizonnyal a környezeti szempontból legterheltebbek közé tartoznak).

5. oldal 3. bekezdéséhez:
A gyomnövények terjedésének háttérbe szorítására a dísz-, vagy haszonnövényzet ápolása, karbantartása lenne a legmegfelelőbb (nem pedig mindennek a lebetonozása, leaszfaltozása).
Kutyafuttatókkal kapcsolatban lásd a 4. o. 10. bek.-hez írtakat.

5. oldal 4. bekezdéséhez:
A gépjárműforgalom negatív hatásai legjobban a gépjárműforgalom csökkentésével valamint a növénytelepítéssel és -gondozással érhetők el.
A mérsékelt forgalmú utcák sokszor csak nevükben forgalomcsillapítottak. Fontos lenne a forgalom tényleges korlátozása egyre több utcában (lásd még a 4. o. 1. bek.-hez írtakat). Ez a meglévő, történelmi épületállomány védelme szempontjából is fontos.

5. oldal 5. bekezdéséhez:
Ismét kérdezzük: milyen alapon kiemelten védettek a felsorolt területek (pl. Bethlen G. u.-István u. sarok, Bajza u. területe)? (lásd még az 5. oldal 2. bekezdéséhez írtakat).

5. oldal 7. bekezdéséhez:
A kutyafuttatókra kipermetezett oxidáló oldatok, enzimek kártékonyak, mint pl. a téli sózás. Bejutva a levegőbe, talajba, vizeinkbe, felszívódva a növényekbe beláthatatlan károkat okozhatnak. A takarítás, és a minden jogos eszközzel (megfelelő törvények, rendeletek megfelelő szankciókkal, megfelelő ellenőrzés – kamerákkal, rendfenntartókkal -, visszatartó erejű bírságolással) kikényszeríthető, megfelelő állattartási morál lehet csak célravezető és egészséges (lásd még a 4. oldal 10. bekezdéséhez írtakat).
5. oldal 9. bekezdéséhez:
A munkavédelmi és környezetvédelmi előírások megfelelő szankcionálására, és betartatására van szükség a beruházások előtti, alatti, utáni levegőminőség-vizsgálat mellett (lásd még a 4. oldal 6. bekezdéséhez írtakat).

5. oldal 11. bekezdéséhez:
A 3 éve forráshiány miatt szünetelő talajvíz-monitoring legalább olyan fontos, mint a levegőminőségi monitoring.
A forráshiány elkerülésére javasoljuk a számos, üresen, hasznosítatlanul álló, ezért az ingatlan és a teljes társasház állagát is veszélyeztető önkormányzati tulajdonú iroda, üzlethelyiség és pincehelyiség bérbeadását – a lakosság érdekében nem vendéglátás és este 10 után is nyitva tartó üzlet céljára.

6. oldal 4. bekezdéséhez:
A kerületünk mintegy felében észlelt talajvízszint-emelkedés (és a következményes pincevizesedések, penészesedések, épületsüllyedések, repedések) szinte törvényszerűen jelentkeznek a túlzott mélyépítések (többszintes mély- és pincegarázs-építések) környezetében és következtében a mai napig is, sokszor akár az építkezéstől több utcával távolabbi épületekben is. Ismert olyan új épület, amelynek „szárazon tartása” csak folyamatos, költséges és káros szivattyúzással oldható meg (a szivattyúzással sokszor nemcsak a szivárgási útvonal elzárása miatt felgyülemlett talajvíz, hanem anyagától függően a talaj maga is kijön az épület alól).
Megoldást a túlzott mélyépítések tiltása, a túlzott parkolóhely-biztosítási kényszer / kötelezettség feloldása, a gépjármű forgalom csökkentése hozhat (lásd még a 4. oldal 1. bekezdéséhez írtakat).
A pincék nedvesedéséhez, penészesedéséhez, állagromlásához – így a teljes ház állagromlásához is – hozzájárul a sok üres, használatlan, önkormányzati és magántulajdonban lévő pince, amelyet a lakások privatizációjakor az önkormányzatok a lakóknak nem adtak el. Így a társasházakban pince híján nincs elég tárolóhely, ezenkívül a lakók elvesztették a kontrollt saját épületük alapjai felett. A használatlan, szellőzetlen, fűtetlen, sokszor évekig ellenőrizetlen pincék némelyikében akkor derül fény pl. egy csőtörésre, amikor már nagy a baj.
Célszerű megoldás lehetne a hasznosítatlan pincék egy részének értékesítése a társasház tulajdonosi közösségének, akik azokat így rendeltetésszerűen használhatnák, karbantarthatnák, megelőzve társasházuk állagromlását.
A többi hasznosítatlan pince (és földszinti üzlet, vagy iroda) hasznosítását, bérbeadását pedig ki lehetne kényszeríteni, pl. adó kivetésével az üresen álló, ezért az enyészetnek átadott helyiségekre (Párizsban működik, kiterjeszthető lenne az üresen álló lakásokra is). Mindez az épületállomány minőségét nagyban javítaná.

6. oldal 8. bekezdéséhez:
A talajvíz szintjének, mozgásának, minőségének megfigyelésén túl a normál talajvíz-szivárgás, -áramlás megbolygatásának megelőzése is kívánatos a túl sok és túl mélyre hatoló mélyépítés megakadályozásával.

6. oldal 9. – utolsó - bekezdéséhez:
A talajvíz-hasznosítás talán nem rossz ötlet, bár az állandó szivattyúzás káros is lehet (pl. ha kimosódnak a talajszemcsék is, stb.), hatásait érdemes előzetesen felmérni (lásd a 6. oldal 4. bekezdéséhez írtakat is). De a szintemelkedések okaival is mindenképpen kell foglalkozni, és a megelőzésre, ill. az ok megszüntetésére kell törekedni, ha egy mód van rá (lásd az előző pontot is).

7. oldal 1. bekezdéséhez:
A változások oka is kutatandó.

7. oldal 2. bekezdéséhez:
A talajvíz-szint ingadozások előrejelzése mellett célszerű volna a talajvíz-ellenőrző adatsorok felhasználása az emelkedések megelőzésére is.

7. oldal 5. bekezdéséhez:
A túl sok és túl mélyre hatoló mélyépítést, amelyek a talajvíz normál útját akadályozzák, korlátozni kellene a helyi építési szabályozásban is.

7. oldal 8. bekezdéséhez:
Ahol lehetséges, érdemes feltörni Erzsébetvárosban a szilárd, mesterséges burkolatot. Szélesebb utcákon a járdaszéli oszlopok helyett élő sövény akadályozhatná az autók járdára parkolását. Főutakon a Károly körútihoz hasonló növényesítés rengeteget javítana az ott élők közérzetén. A házak udvari burkolatának feltörését, az udvarok parkosítását is támogatni kellene.

7. oldal 10. bekezdéséhez:
Mit jelent a havária jellegű talajszennyeződés?

8. oldal 5. bekezdéséhez:
Tűzzük ki célul: legyen minél több talajjal borított köz- és magánterület is.

8. oldal 12. bekezdéséhez:
Maximálisan támogatjuk a magánterületeken lévő, helyi védelemre szoruló díszfák feltérképezését, adataik adatbázisban való tárolását is, védelmüket, ill. a védelmükről szóló kötelezettségnek a szabályozási tervlapokon való feltüntetését.

9. oldal 5. bekezdéséhez:
„Az allergén-hatású, stb. növényfajok szoruljanak vissza.”
Igen ám, de ha a városi lakosság nagy részének nyálkahártyája a megnövekedett gépjárműforgalom miatt szennyezett levegőtől károsodott, sérült, akkor a normális esetben a szervezetbe be nem jutó növényi részecskék, anyagok már bejutnak, és allergénként viselkedve allergiás reakciót váltanak ki. Ha a légszennyezettségen, a gépjárműforgalmon nem változtatunk, akkor akár az összes növényt is kirthatjuk, előbb-utóbb ugyanis a most még kevéssé allargén-hatású növényfajok is erősen allergén-hatásúak lesznek, ez csak idő kérdése. Növényekre viszont szükség van, tehát a valódi megoldás a légszennyezés – és a védelmező nyálkahártyáink károsodását okozó esetleges egyéb tényezők - minél nagyobb mértékű visszaszorítása.
Addig is persze szorítsuk vissza az allergén hatású növényeket, erre legjobb, ha gondozzuk, ápoljuk a meglevő zöldfelületeket, a burkolatlan talajt, hogy semmi esetre se maradjanak parlagon, hiszen akkor főként a parlagfű szaporodik el rajtuk.

9. oldal 10. bekezdéséhez:
Új közterületi beruházás zajlik – vége felé jár - a Kazinczy utcában. A célkitűzésekkel ellentétben egyetlen fát, cserjét nem láttunk odatelepíteni. Pedig tudtunkkal a közművezetékeket is kicserélték, ha eddig azok elhelyezkedése nem tette volna lehetővé a növénytelepítést, azt vártuk volna, itt az alkalom. Lehetséges még ez ügyben tenni valamit?
A Nagydiófa utca nem szerepel a zöldítendők között, pedig a Nagydiófa u. 9. előtt a szélesebb utca, járda, alkalmas volna egy kis növénysziget létesítésére közepén díszfával.

9. oldal 12. – utolsó - bekezdéséhez:
A tűzfalak növényesítését – repkénnyel, vadszőlővel, borostyánnal, stb. nagyon jó ötletnek tartjuk. Nemcsak oxigént termelnek és széndioxidot nyelnek el a szép zöld levelek, de porszűrő hatásúak is, párologtatnak is, nyáron nem engedik átforrósodni a falat. Látványnak sem utolsó a szélben hullámzó levélrengeteg. Előzetesen azért a hámló tűzfali vakolatok javítása sem ártana.
Egyes helyeken nem magára a függőleges tűzfalra, hanem a fallal párhuzamosan, tőle kb. 10-20 cm-re kifeszített hálóra (pl. acélhálóra) futtatták fel a repkényt (sajnos nem nálunk, hanem a XIII. kerületben). Ugyanolyan gyönyörű és hatékony, de így a falat sem teszi még kis mértékben sem tönkre a rákapaszkodó növény, a levelek és a fal közti levegőréteg pedig plusz szigetelést ad. Feltehetően az ilyen növénnyel befuttatott falak a zajok terjedését, visszaverődését is csökkentik. Az ilyen megoldások nem túl költségesek, önkormányzati támogatásukkal nagyobbat léphetnénk előre a környezetvédelem terén, mint a tűzfalak manapság terjedő színesre pingálásával (ami persze szebb, vidámabb, mint a hámló vakolatú tűzfal, de korántsem olyan jótékony hatású, mint a növényzet).

10. oldal 3. bekezdéséhez:
Maximálisan egyetértünk az előterjesztéssel, talán a megfogalmazást pontosítanánk csak kissé:
A fakivágásokkal kapcsolatosan a tulajdonjogot jóval szigorúbban, komoly szankciókkal korlátozó előírások meghatározása szükséges. Ennek figyelembevételével – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 48. § (2) bekezdése alapján – célszerű a kerületi díszfák védelméről és ápolásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni.

10. oldal 10. bekezdéséhez:
„A települési energiagazdálkodás két főszereplője a lakosság, illetve az önkormányzat és intézményei.”
Igen, ez így volna rendjén. Azonban a tények azt mutatják, hogy ezeken kívül az energiagazdálkodás egyre inkább előtérbe kerülő szereplői kerületünkben a szállodák, a hostelek és a kocsmák. Pedig lakó- és intézményi övezetben ezeknek - legalábbis ilyen nagy mennyiségben – még a létjogosultságuk is kérdéses.
Feltehetően ezek használják a legtöbb energiát, bocsátják ki a legtöbb szennyező anyagot (sokszor akár indirekt módon, mint pl. az éjszaka is az ablakaink alatt pöfögő, szállodai turistabuszok, vagy a kocsmákhoz érkező, motorjukat szintén járató, sőt zenélő és rádiótelefonáló, ajtót csapkodó taxik, stb. révén). De említhetjük az egyik nemrég átadott szállodát is, melynek szennyvízhozama meghaladja a hozzá tartozó csatorna befogadóképességét, ezért 3-4 hetente az éjszakai-hajnali órákban (nem mellesleg jelentős hangzavart okozva) szippantó autónak kell a „fölöslegtől” megszabadítania, a tervezettnél nyilván nagyobb energiafelhasználás árán.
Ugyancsak túlzott energiafelhasználáshoz és károsanyag-kibocsátáshoz (valamint az utcára való hőkibocsátáshoz!) vezetnek a szállodákban és a hostelek egy részében a 24 órán át nagy teljesítménnyel működtetett központi, vagy az egyidejűleg nagy számban, de kellő hangszigeteléssel el nem látott egyedi légkondícionáló berendezések. Ezeknek köszönhetően a lakások éjszakai szellőztetése, hűtése még inkább ellehetetlenedik (a légkondik zúgásától – a kocsmazaj és a randalírozások mellett – nem lehet aludni, ráadásul kintről még éjszaka sem tud hűvös levegő beáramlani, mert a légkondik fűtik a keskeny utcákat).
A kocsmák szinte korlátlanul tartanak nyitva éjszaka, sok esetben hajnalig. A díszkivilágításon felül a sütögetés, a legális, vagy illegális zeneszolgáltatás, a különböző – a vendéglátás során használt – gépek (páraelszívó, szellőztető berendezések, stb.) így nemcsak nappal, hanem gyakorlatilag egész éjszaka is működnek. Nincs passzív időszak, aminek egy lakó- és intézményi övezetben elvileg éjszaka el kellene jönnie.

11. oldal 7. bekezdéséhez:
Meggyőződésünk, hogy kerületünkben egyre több a környezettudatos lakó és család, az energiatakarékossági intézkedések legfőbb gátja nem annyira az ismeretek hiánya, hanem a pénzhiány és az energiakímélő rendszerekre való áttéréshez szükséges beruházások kellő ösztönzésének, támogatásának hiánya.
Az önkormányzati intézmények felújítása során az energiahatékonyságra való törekvés örvendetes, de ugyanezt jó volna érvényesíteni a társasházak, lakóépületek esetében is, pályázatok, támogatások formájában.

12. oldal 6. bekezdéséhez:
Azt írják: „A zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól szóló rendeletet a kerületi képviselő-testületeknek hatályon kívül kellett helyezniük, tekintettel arra, hogy a jogszabályalkotásra vonatkozó felhatalmazás módosult, mivel Budapesten csak a Fővárosi közgyűlés alkothat zajvédelmi rendeletet.”
???
Mikor és ki hozott erről döntést? Szíveskedjenek beidézni azt a jogszabály-helyet, amely erről rendelkezik. Erzsébetváros képviselő-testülete ez év júniusában készített egy újabb tervezetet a januárban módosított kerületi csendrendelet helyébe.
Bár a tervezet végül nem került a testület napirendjére, a polgármester úr azt ígérte, folytatják az egyeztetéseket és augusztus végére meglesz az a tervezet, amely már a képviselő-testület elé kerülhet. Az új tervezet a mai napig nem készült el, érdeklődésünkre a lakossággal ez ügyben kapcsolatot tartó két köztisztviselő közül sem Ripka képviselő úr, sem Szerencse Csaba nem említette, hogy a kerülettől elvették volna a zaj-(vagy csend-)rendelet alkotás jogát. Szerencse úr viszont már azt állítja, nem is volt ígéret az augusztus végi rendeletalkotásra.
Vagy félreértésről van csak szó, és a zajvédelmi rendelet nem azonos az általunk „csendrendelet”-nek nevezett, az üzletek éjszakai nyitva tartásról rendelkező rendelettel?
Mindenesetre kerületünknek – Belső-Erzsébetvárosnak különösen – nagy szüksége van egy megfelelő csend-, vagy zajrendeletre, beleértve a zaj- és rezgésvédelem szabályozását és az üzletek éjszakai nyitva tartásának korlátozását is, amely biztosítja az itt élők egészséges környezethez való alkotmányos alapjogait, ezen belül az éjszakai nyugodt pihenéshez, alváshoz való jogot.
Ugyanakkor a kereskedelmi törvény alapján még a fenti rendeletek híján is lenne módja a kerületi jegyzőnek eljárni a sok-sok lakossági panasz, bejelentés nyomán az üzletek éjszakai nyitva tartásának korlátozásával a nyugodt pihenőidő biztosítására. Mégis azt tapasztaljuk, évek óta semmi nem történik az érdekünkben.

12. oldal 11. – utolsó - bekezdéséhez:
Valószínűleg az álláspontunk szerint szakmailag elfogadhatatlan kérdőív feldolgozása után vonták le a következtetést, hogy az utcai zajterhelésben időnként gondot okozhatnak a szórakoztatóipari létesítmények. Szeretnénk ezt kiigazítani: nem időnként, hanem állandóan gondot okoznak a szórakoztató létesítmények. Nemcsak az ittas, vagy droghatás alatt lévő – sokszor fiatalkorú - vendégek utcai hangoskodása miatt, hanem a szórakozóhelyek, kocsmák területén – akár nyitott kerthelyiségben – folyó engedélyezett, vagy tiltott zeneszolgáltatás, és a vendégek ottani hangoskodása, üvöltözése, éneklése következtében is. A zárt szórakozóhelyek hangszigetelése sem megoldott, de többnyire nem is megoldható, legfeljebb ha a ház egyéb részeit szerkezetileg teljesen külön választanák a szórakozóhelytől, ami építészetileg, gépészetileg megoldhatatlan. Az engedélyeket ennek ellenére kiadják, és nem tudunk példáról, hogy valaha visszavonták volna, az állandó lakossági panaszok, kétségbe esett kérések ellenére.
A különösen magas zajterhelésű területek közé sorolandó a felsoroltakon kívül a Kazinczy utca, a Nagydiófa utca, a Nyár utca Rákóczi úthoz közeli szakasza, az Akácfa utca, ezenkívül a Dohány és a Wesselényi utca is.
Az állandó és éjszaka sem csökkenő, sőt fokozódó zajterhelésben maguk a szórakozóhelyek, az általuk vonzott nagyobb gépjárműforgalom, végül a szállodák buszforgalma, a hostelek fiatal, ittas, a kocsmákból hajnalban hazatántorgó vendégserege és a non-stop „élelmiszerüzletek” közönsége jár az élen.

A belső-erzsébetvárosi lakosság az ígéretek ellenére sem a hatékony rendvédelmi intézkedést, sem passzív zajvédelmi eszközök alkalmazását nem tapasztalja, magyarán semmibe veszik az éjszakai nyugalma biztosítását, munkaképessége és egészsége fenntarthatóságát.

A vendéglátósok által működtetett éjszakai bagolyszolgálat nem enyhít a helyzeten, többnyire a megadott telefonszámaikon senki sem jelentkezik, nem tudunk olyan helyzetről, amit megoldottak volna.
A szórakozóhelyek és a lakosság közti párbeszéd – az AZÉRT, vagy más vendéglátósok által létrehozott egyesületek általuk reklámozott kezdeményezésére - csak a kirakatban létezik. A vendéglátósok által szervezett egyeztetésekre épp csak a lakosságot nem szokták meghívni.
De egyébként sem hiszünk benne, hogy a lakosságnak az ellenérdekű vendéglátósokkal kéne egyezkednie.
Az önkormányzat az üzletek számát, funkcióját és nyitva tartását illető korlátozás nélküli engedély-kiadásokkal, a rendeletek csűrése-csavarásának következtében a vendéglátósok nyilvánvaló „helyzetbe hozásával” csak a lakosság és a vendéglátósok méltatlan egymásnak ugrását éri el.
Holott csak a meglévő szabályok következetes érvényesítésére, betartatására lenne szükség. Újabb kocsmák, vagy másnak nevezett, de kocsmaként működő vendéglátó egységek, és éjszaka üzemelő boltok engedélyezését le kell állítani.
Ha pedig az egyéb intézkedések hatástalanok, az üzletek éjszakai nyitva tartásának korlátozása, extrém esetekben a bezárásuk adhat megoldást.
Az üzlettulajdonosok, bérlők, üzemeltetők kereskedelmi joga ezáltal csak a szükséges mértékben korlátozódna a lakosság egészséges környezethez való jogának biztosítása érdekében. Hiszen profitot termelni hajnali 6 órától este 10-ig is lehetséges. Aludni, a másnapi munkavégzéshez, az egészséges életvitelhez feltöltődni viszont éjszaka kell.

Az Intézkedési Programból hiányoljuk azon zajoknak a megemlítését, amelyek a zajkibocsátási határértéket esetenként nem lépik túl, vagy nem tartósan lépik túl, nem reprodukálhatók, jellegüknél fogva mégis rendkívül károsak, sőt veszélyesek. Ilyen pl. az emberi hang. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa állásfoglalása szerint is fontos az egészséges környezet, mint alkotmányos alapjog biztosítása érdekében az ilyen jellegű zajok kiiktatása is – különösen éjszaka.

14. oldal H1 pontjához:
Kérdés: Üveghulladék szelektív gyűjtésére nincs lehetőség?
A szelektív hulladékgyűjtést nagyon jónak tartjuk, egy probléma van csak:
Az éjszakai zajongások miatt kimerült, hajnalra elszenderedő lakosság hajnali 6-7 óra tájban ébred ismét a normál – nem szelektív módon gyűjtött – szemetet elszállító kukásautó durva hangjára. Majd bizonyos napokon rá kb. egy órával megint felriasztja egy másik, nem kevésbé zajos kukásautó, amely a szelektíven gyűjtött szemetet viszi el.
Megoldást jelentene, ha a kukásautók csak munkaidőben, mondjuk reggel 9-től közlekedhetnének. Az általuk okozott dugó hajnalban éppúgy kialakul, de különben is rá kell venni a belső kerületekbe jövőket, hogy használják autó helyett a lábukat, kerékpárt, vagy a tömegközlekedést.

14. oldal H2 pontjához:
Melyek a Közterület-felügyelet említett szolgáltatásai, amiket igénybe kell venni illegális hulladéklerakás észlelése esetén? Ingyen elszállítják? Ha nincs ingyen, ki fizeti?

14. oldal H5 pontjához:
Utcaseprőt egyre ritkábban látni az utcákon. Pedig drága gépek helyett ők is megtennék, rengeteg a szemét. Ugyanakkor ott a sok hajléktalan. Nem lehet ezzel kezdeni valamit?

14. oldal H6 pontjához:
Hol érhető el a Környezetvédelmi Információs Rendszer? Működik már?

14. oldal VIII. pontjához:
Az első mondatot kiigazítanánk:
Kötelezettségünk olyan környezetállapot kialakítása, amely biztosítja a környezeti hatásokra visszavezethető egészségkárosodás megelőzését.

Budapest, 2011. augusztus 29.

Tisztelettel:

dr. Bakó Katalin főtitkár-helyettes
Szindikátus – Összefogás a Városárt Közhasznú Egyesület - Nagydiófa utcaiak köre
1072 Budapest, Nagydiófa u. 5. II./1.
tel/fax: 344-6244
06-30/245-7017
www.lmv.hu/nagydiofa
nagydiofa@gmail.com