Negatív cigánybűnözés, avagy a cigányok jelentősen kevesebbet bűnöznek, mint a magyarok

galagonya galagonya Tue, 2011-11-29 13:44

Ha szabadon választhatnék kinézetet bolti lopáshoz, valószínűleg jól szituált, fehér nő lennék; semmiképp nem esne a választásom szegénynek kinéző, cigány [3] férfira. Talán nem kell sokat magyaráznom, miért: előbbi esetben nagyobb esélyem van elkerülni a biztonsági őrök gyanakvását, az ebből adódó plusz figyelmet, és valószínűbb lebukást. Igaz, ha nőként elkapnak, számolhatok a többnyire férfi biztonsági őrök durva szexuális zaklatásával is, így megfontolandó az öltönyös, bróker kinézetű fiatalember verziója is.

Gondolom, mindenki tisztában van vele, hogy a különböző társadalmi csoportokra különböző szabálysértések, bűncselekmények elkövetése jellemző: leegyszerűsítve -- a felső tízezer sikkaszt, hűtlenül kezel és nagyban adót csal, a középosztály kicsiben adót csal, a nincstelenek fát és élelmiszert lopnak. Emiatt semmi értelme eltérő osztályösszetételű csoportok bűnözését összehasonlítani.

Hasonlítsuk össze például egy középosztálybeli cigány és nem cigány ember bűnözését. Tapasztalataim szerint, a középosztálybeli középiskolás fiatalok jelentős része kipróbálja a bolti lopást, csupán poénból. Néha le is buknak, talán még emlékszünk a médiában elhíresült két 15 éves lány esetére, akiket a rendőrség két napig előállított pár bizsu elcsórása okán. Bár senki nem járt utána, valószínűleg ez az élmény a középosztálybeli cigány fiatalok életéből kimarad. Egyrészt, felmérik a kockázatot, és a biztonsági őrök, rendőrök előítéleteiből fakadó nagyobb figyelemmel járó nagyobb kockázat visszarettenti őket. Másrészt, feltehetően arra vágynak, hogy a "többségi társadalom" középosztálya befogadja őket, ezt szem előtt tartva, az általános előítéletek miatti eltérő reakció az életükre sokkal negatívabb hatással lehet, mint ha nem cigány fiatalok lopnának ugyanúgy, poénból.

A középosztálybeliek többségének nem válik rendszeres szokásává a bolti lopás (bár ki tudja...), gondolkodjunk el inkább a tartósan munkanélküli, ideiglenes fekete munkákból és segélyekből megélni próbáló, létminimum alatt tengődő underclass bűnözési perspektíváin. Rájuk erős kényszer hat, hogy egyes dolgokat eltulajdonítsanak, amennyiben ezekre égető szükségük van, és nem nyílik más mód a megszerzésükre. A család vagy egyén adott gazdasági helyzetében ez a kényszer pont ugyanakkora, függetlenül az illető cigány vagy nem cigány mivoltától. Nyilván ők is fölmérik a kockázatot, -- sőt, sokkal pontosabban tudják fölmérni, amennyiben aki gyakrabban végez egy tevékenységet, jobban látja annak kockázatait. Ennek a kockázatnak a tudatában döntenek: lopni, vagy nem lopni. Minthogy a lopás irányába ható kényszer konstans, a kockázat pedig -- joggal tehetjük föl -- a cigányok esetében nagyobb, ebből következik, hogy adott körülmények között ők kisebb valószínűséggel döntenek a lopás mellett. Erről a jelenségről persze nem ők tehetnek, hanem a társadalom előítéletei, egyszerűbben fogalmazva, az általános rasszizmus.

Eddig a spekuláció. Nem tudok róla, hogy Magyarországon ezt a konkrét kérdést vizsgálta volna bárki, az USA-ban azonban készült hasonló statisztika, igaz nem lopásokról, hanem igazoltatások során földerített törvényszegésekről [1]. Látható, hogy -- saját rasszista előítéleteik miatt -- a feketéket [5] 166 %-kal gyakrabban szállítják ki a kocsijukból, mint a fehéreket, és minden más vegzálást is jóval nagyobb valószínűséggel végeznek rajtuk a rendőrök. Ehhez képest, csupán 29 %-kal nagyobb eséllyel tartóztatják le őket, tehát száz igazoltatott feketére kevesebb letartóztatás jut, mint száz igazoltatott fehérre.

Ha fekete vagy, 55 %-kal nagyobb eséllyel állítanak le rendőrök [2,4]. Az igazoltatott feketék között azonban kb. 30 %-kal kevesebb esetben [6] bizonyosodik be a gyanú, hogy valami törvénytelenséget követtek el. A mintavétel nagysága, azaz hogy a populáció hány százalékát vizsgálja meg a rendőrség, eltérő, ez önmagában nem kellene hogy befolyásolja a mért bűnelkövetési rátát. Az eltérésre tehát kell valamilyen magyarázat. Az egyik lehetséges magyarázat, ha a rendőrség az igazoltatásban klasszista (osztályelőítéletei alapján dönt), azaz azonos osztályösszetételű csoportokat igazoltat (pl. többnyire a szegényeket igazoltatják, függetlenül attól, hogy feketék vagy fehérek, csak éppen 54 %-kal több a fekete szegény): ebben az esetben a feketék ténylegesen 25 %-kal kevesebbet bűnöznek, mint a fehérek, a nagyobb kockázat miatt. A másik verzió, ha azt föltételezzük, hogy a rendőrség azért igazoltat több feketét, mert rasszista. Ez automatikusan magával hozza, hogy így az igazoltatott feketék osztályösszetétele más lesz: a középosztálybeli feketéket is igazoltatják, míg a középosztálybeli fehéreket nem igazán. Amennyiben a középosztályban alacsonyabb az ilyenkor földerített bűnelkövetések rátája, a feketék között alacsonyabb lesz az egy igazoltatásra jutó találat, hiszen az igazoltatott feketék között arányaiban több a középosztálybeli. Természetesen mindkét hatás egyszerre is érvényesülhet, hogy melyik milyen mértékben, arra egy komplex adatsor, mely tartalmazza a rassz és az osztály adatokat is, választ adhatna.

Végül. Ezt az egészet csak azok kedvéért írtam, akik szerint a bűnözés rossz dolog, elítélendő, sőt, talán úgy vélik, a cigánybűnözés valami külön kategória, ami még rosszabb. A tőkés termelésben a prolik által előállított dolgokat a tőkés kisajátítja, ezekből a kisajátított javakból láthatunk egy szép kollekciót minden tesco áruházban. Semmi rossz nincs abban, ha ezeket a javakat birtokba veszik azok, akiknek szükségük van rájuk. Mondjuk éhesek, és meg akarják enni; szemben a közvélekedés szerint jogos tulajdonosnak tartott tőkéssel, aki profitot akar termelni általuk, azaz más emberek munkáját erőszakosan saját javára fordítani. Most őszintén: melyik a jobb? De hogy a középosztályt is föloldozzuk bűnei alól: ennek a rendkívül aljas, káros tevékenységeket folytató államnak adót fizetni kimondottan rossz dolog. Táplálni a gonoszt. Jobban tennénk, ha feloszlatnánk az egészet, és minden tevékenységet nélküle oldanánk meg.


[1] http://thesocietypages.org/socimages/2011/11/28/on-racial-profiling/
[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_New_York_City
[3] A "cigány" kategóriába most az indid rasszjegyek és a cigánysághoz (nem a szegénységhez!) köthető kulturális elemek miatt ránézésre cigányként azonosítható embereket értem, noha a "cigány"-ság nem választható el az osztály-hovatartozástól: ugyanaz az ember, ha csupán ruházata alapján csórónak illetve közlposztálybelinek néz ki, az előbbi esetben nagyobb eséllyel azonosítják cigányként, sőt, ha valaki nagyon szakadtan néz ki, akkor is "le"cigányozzák, ha semmilyen biológiai vagy kulturális kapcsolata nincs a cigányokkal. A "magyar" kategóriát a "nem cigány" szinonímájának tekintem.
[4] Az 55 %-os adat durva becslés. [2] alapján, New Yorkban 53 % a feketék és latinok összesített aránya. [1] alapján, az összes igazoltatás 84 %-ában igazoltattak színesbőrűeket. 84/54=1.55, azaz 55 %-kal nagyobb az igazoltatás esélye egy színesbőrű személy esetében.
[5] A feketéket és a latinokat az egyszerűség kedvéért egy csoportként kezeltem, melyet "feketének" hívtam. Mindkét csoport esetében ugyanazon tendenciák érvényesülnek, azonban a latinokkal szemben valamivel alacsonyabb a negatív előítéletek mértéke, pl. kisebb eséllyel vegzálják őket a rendőrök.
[6] A 30 %-os adat a 2. diagramról leolvasott értékek statisztikailag értelmetlen, de most jó közelítést adó átlagolása.

Kedves Galagonya! "Semmi

Kedves Galagonya! "Semmi rossz nincs abban, ha ezeket a javakat birtokba veszik azok, akiknek szükségük van rájuk." Talán még tanfolyamot is szervezhetnénk lopásoktatásra, hogy az általam - és más tisztességes adófizető - elállított és birtokolt javak ellopását ne csak a sitten és otthon tudják megtanulni. A sikeres tanulóknak adjunk emeltdíjas segélyt. Aki továbblép és öreget, gyereket, vakot is kirabol, pedig ösztöndíjazzuk. Továbbá díjazzuk a cigányok mellett, a bankárt, a hazaáruló cionista zsidókat és a többi ingyenélő férget, engem pedig büntetni kell, mert merek nekik dolgozni.....
Rigó's picture

Kedves Galagonya! Ez a cikk

Kedves Galagonya!

Ez a cikk egy téves összehasonlításon alapul. Mondhatni nem jó a kiinduló alap. Az USA-ba a feketéket erőszakkal vitték, a cigányok pedig ha jól tudom leginkább maguktól mentek mindenhova. Az előbbiek gyökértelenül éltek egy idegen országban, tehát elemi kényszerük volt a beilleszkedés. A cigányok azonban zárt csoportként érkeztek és a kulturális és világnézeti különbségeiket a mai napig őrzik, ráadásul egymást segítve tudnak boldogulni, tehát megvannak (ha nem is jól) az integráció nélkül is. Főleg az olyan integráció nélkül, ami csak beolvasztani akarja őket és az értékeiket, hagyományos szakmáikat nem becsüli.

Egyszóval az egyik esetben a társadalmi előítélet a szegényeknek szól akik nem boldogulnak közöttünk és könnyű kiszúrni őket a bőrszínük alapján. A mi esetünkben viszont a társadalmi előítélet egy kudarcos integrációpolitika eredménye, ahol egy nagyobbrészt szegénységben élő, alulképzett kisebbség jelentékeny részének valóban nem annyira szent a magántulajdon mint a többségnek.

Az állam mint gonosz érdekes felvetés, kíváncsi vagyok, hogy ki lenne az a MI aki az állam helyett (nagyobbrészt) igazságosan fenn tudná tartani ezt az elképesztően bonyolult rendszert...

Ön nem ebben az univerzumban

Ön nem ebben az univerzumban él, az biztos. http://alfahir.hu/node/23785

Post new comment

The content of this field is kept private and will not be shown publicly.
  • Lines and paragraphs break automatically.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • Web page addresses and e-mail addresses turn into links automatically.

More information about formatting options

By submitting this form, you accept the Mollom privacy policy.