3,5 napot kaptunk a csendrendelet véleményezésére

BéKa Nagydiófa utcaiak köre Szo, 2011-06-25 08:44

Benyújtott véleményünk itt olvasható.

A Szindikátus Egyesület Nagydiófa utcaiak köre, a Kazinczy utcai lakók köre, valamint a csatlakozó belső-erzsébetvárosi lakosság képviselőinek kérdései, észrevételei és javaslatai

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének ..../2011. (VI. ...) rendelete tervezetéről az üzletek éjszakai nyitva tartásával és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról

Bevezetés

Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a jegyzőnek „csendrendelet” nélkül, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Ker.tv.) 6.§ (5) bekezdése értelmében is el kellett volna járnia - akár a sorozatos lakossági bejelentések alapján, akár hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, az üzletek éjszakai nyitva tartása és zajkeltése miatt folyamatosan fennálló jogsértő állapot kivizsgálására és megszüntetésére.

A Ker.tv. 6.§ (4) bekezdése szerint „... a kerületi önkormányzat képviselő-testülete a helyi adottságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.”

A helyi adottságok egy lakó- és intézményi övezetben semmiképpen sem értelmezhetők úgy, hogy az utóbbi években a kerület belső részében gomba módra elszaporodó romkocsmák, éjjel-nappali élelmiszerüzletnek álcázott bögrecsárdák, és a világ minden tájáról bulizni vágyó tinédzsereket idevonzó olcsó, igénytelen hostelek adják a kerület jellegét, amelyhez az itt élőknek is alkalmazkodniuk kell.
Sokkal inkább helyi adottság a tény, hogy a Hunvald-féle önkormányzati vezetés a lakosság feje fölött, sőt a lakosság tiltakozása ellenére engedett korlátozás nélkül teret Belső-Erzsébetváros lezüllesztésének, zajos, mocskos kocsma-negyeddé válásának, amely folyamat megállítása és visszafordítása a jelenlegi vezetés egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen.

Ahogyan a tervezetből látjuk, Belső-Erzsébetváros jelentős része a vendéglátó egységekkel szemben legmegengedőbb, gyakorlatilag korlátozás nélküli három kiemelt zóna egyikébe fog tartozni. Tehát az itt élők nagy része bennmarad az éjszakai élet „sűrűjében”. A rendelet szövegezését ezért jelenlegi formájában nem fogadjuk el és nem áll módunkban támogatni.

Részletezés

A 2. § értelmező meghatározásaival kapcsolatos kérdéseink, észrevételeink:
a) szeszes ital – az eddigi csendrendeletben „alkoholtartalmú ital” szerepelt.

/210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 28. § e) szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2 %-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat/

Tartunk tőle, hogy ez az apró változtatás is kibúvót ad alkoholtartalmú italok árusítására. Legfeljebb gyógyitaloknak fogják őket nevezni. Kérjük, a rendeletben maradjon következetesen az eredeti, alkoholtartalmú ital meghatározás.

f) lakóépület - minek szerepel az értelmező rendelkezések között, ha a rendeletben nincs utalás lakóépületre? Ez a pont szerintünk törlendő.

g) bevásárlóközpont – minek szerepel az értelmező felsorolásban, ha a rendeletben nincs utalás bevásárlóközpontra? (Egyébként nagyon helyesen, hiszen a korábbi „üzletház” megfelelőjeként csak kibúvót nyújtott volna a rendelet betartása alól, csak papíron létező üzletek bejelentésével. De valóságosan működő üzletház, vagy bevásárló központ se adhasson kibúvót. Pontosan az ilyen kiskapuk beépítését kértük elhagyni.). Tehát ez a g) pont szerintünk törlendő.

j) alkalmi rendezvény – szintén komoly kibúvó lehet a rendelet betartása alól, ezért kérjük, szigorúan szabályozzák, milyen alapon, milyen rendszerességgel adható alkalmi rendezvény tartására engedély, illetve milyen beleszólása lehet az engedély kiadásába az érintett lakosságnak.

/210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 28. § a) alkalmi rendezvény: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény - ide nem értve a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti alkalmi és ünnepi vásárokat -, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást./

Megjegyzésünk: a kiskereskedelmi tevékenység nélkül megtartott közterületi rendezvények szabályozása teljes mértékben kimaradt a jogszabálytervezet szövegezéséből. Mindössze a Városüzemeltetési Bizottság hozzájárulását igényli egy alkalmi rendezvény megtartásának szándéka. Írásos visszajelzést és a rendelet- tervezet pontos kiegészítését kérjük azzal kapcsolatban, mely szempontok vizsgálata alapján engedélyezi a Bizottság a rendezvény megtartását, illetve milyen zaj- és rezgésvédelmi elvárások érvényesülését vizsgálják és hogyan. Ki ellenőrzi a helyszínen előzetesen, illetve a rendezvény idején – munkaidőn kívüli időpontban, hétvégén, illetve ünnep- és pihenőnapokon is - egyidejűleg az előírt zaj- és rezgésvédelmi határértékeknek történő megfelelést. Mely hatóság és milyen felhatalmazás alapján jár el haladéktalanul a határértékek megsértése esetén, illetve milyen szankcionálás érvényesül ebben a tekintetben?

k) zártkörű rendezvény - előfordul, hogy zártkörű rendezvény megrendezése esetén kereskedelmi tevékenység nem folyik az adott vendéglátó üzletben (mert például egyösszegű befizetés fejében történik, vagy a tulajdonos/bérlő/üzemeltető a baráti körével szórakozik. Ezekben az esetekben a rendelet hatálya nem áll meg, mert a tevékenység nem felel meg a hivatkozott rendelet 2. § k) pontjának. Kérjük, hogy a rendelet hatálya terjedjen ki a zártkörű rendezvényre abban az esetben is, amikor a rendezvénnyel egyidejűleg nem történik a Ker. Kormr. szerinti kereskedés.

Plusz egy pont szükségessége: a h) pontban meghatározott „terasz”-on kívül kérjük a magánterületen lévő kerthelyiséget is szíveskedjenek definiálni, illetve a rendelet hatályát a magánterületen lévő kerthelyiségre is szíveskedjenek kiterjeszteni (a teraszokhoz hasonlóan), e nélkül ugyanis hézagos maradna a rendelet.

Plusz még egy pont szükségessége: A 210/2009. Korm. rend. szerinti büfétermékeket forgalmazó vendéglátó üzleteket is ki kellene emelni a rendeletben, hiszen a legtöbb romkocsma e kategóriába sorolható termékeket szolgál fel:
b) büfétermékek: a forgalmazás helyén előállított
ba) grillezett húsok, frissen sültek, sült és főtt kolbász, hurka, virsli, füstölt vagy sült hal,
bb) lángos-, palacsintafélék,
bc) meleg és hideg szendvicsfélék, valamint
az ezek fogyasztásához közvetlenül kapcsolódó termékek, és gyárilag előre csomagolt élelmiszerek, valamint az italok

A 3. § (1) bekezdéséhez: az éjszakai – 22 óra és 6 óra közötti - nyitva tartás korlátozása alól kivételként sorolják fel a vendéglátást, a melegkonyhás vendéglátást és a szálláshely-szolgáltatást. A rendelet további részeiben kitérnek a kivételek közül a vendéglátás és a melegkonyhás vendéglátás éjszakai nyitva tartásának szabályozására, a szálláshely-szolgáltatás éjszakai nyitva tartása azonban nincs szabályozva.
Pedig ez minden olyan esetben, ahol egyazon ingatlanban, egyetlen közös ki-bejárattal üzemel szálláshely-szolgáltató és szeszes italt árusító, melegkonyhás, vagy nem melegkonyhás vendéglátó üzlet is, halaszthatatlanul megoldandó feladat. (Ilyen pl. a Nagydiófa u. 8. sz. ingatlanban üzemelő Grandio Party Hostel és a Grandio Bár nevű szeszes italt árusító, előbb-utóbb minden bizonnyal melegkonyhássá minősülő vendéglátó üzlet, utóbbi ráadásul magánterületen lévő kerthelyiségben, mindez egyetlen közös kapuval, ahol lehetelen különbséget tenni a hostel-vendég és a kocsma-vendég között, pedig eltérő szabályok vonatkoznának rájuk.)
Javaslatunk: 1. Szíveskedjenek megoldást kidolgozni a két funkció térbeli elkülönítésére ingatlanon belül, két külön kapu létesítésével (a meglévő kapun belül, annak kettéosztásával) a hostel, ill. a vendéglátó üzlet vendégei számára. Amennyiben erre nincs szándék, vagy lehetőség:
2. Kötelezzék az ingatlan tulajdonosát, bérlőit, üzemeltetőit, hogy válasszanak a két funkció közül: vagy csak szálláshely-szolgáltatás, vagy csak vendéglátó üzlet működhessen az egy kapuval rendelkező ingatlanban.
Ezek hiányában a rendelet betartása és betartatása a fenti esetben lehetetlen.

A 4. § (2) bekezdéshez: A jogalkotó célja értelmezésünk szerint arra irányul, hogy a vállalkozások és a lakosság érdekeit összehangolják, a kerületben lakók élhessenek a pihenéshez való jogukkal. Azonban a (2) bekezdés szerint bármely vendéglátó üzlet korlátozás nélkül nyitva tarthat, amennyiben kiírja, hogy 22 óra után nem árusít szeszes italt. A rendelet alkotóinak elképzelése szerint a vendégek távozni fognak, mert nem vásárolhatnak szeszes italt 22 óra után. Azonban ha életszerűen gondolkodik a tisztelt képviselő-testület, akkor a gyakorlatban nincs annak akadálya, hogy 21 óra 30, vagy 55 perckor a következő három-négy, vagy akárhány órára szükséges szeszes italt megvásárolja a kedves vendég. Gyakorlatilag minden marad a régiben, marad az ordítozó ittas vendégsereg - csak nem egy pohár lesz mindenki előtt, hanem tizenegy – és a gyakorlatban marad a korábbi nyitva tartási idő is, akár non-stop.
Javaslatunk: a kerület jegyzője, élve a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Ker.tv.) 6.§ (5) bekezdése szerinti jogával, minden olyan üzlet nyitvatartását korlátozza legkésőbb éjfélre, amely üzletekre jelen rendelet hatálya kiterjed, hiszen a szándékolt cél kizárólag így érhető el.

A 4. § (3) bekezdéséhez: A 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alól kivett három kiemelt zóna – a), b) és c) – közül a b) zóna lehatárolása nem egyértelmű. Annak alapján térképen körülrajzolni a szóban forgó területet nem lehet. Kérjük, szíveskedjenek ezt pontosítani és egyértelművé tenni. Ennek hiányában a földrajzi terület nem meghatározható, így a bekezdés értelmezhetetlen, ezáltal alkalmazhatatlan.

A 4. § (4) bekezdéséhez: A fenti zónákon kívül eső melegkonyhás vendéglátóhelyek nyitva tartásának enyhébb korlátozása – 24 és 6 óra között - szintén részleges kibúvót nyújthat a kocsmák éjszakai – 22 óra és 6 közötti - nyitva tartás-, vagy szeszesitalárusítás-korlátozása alól. Tartunk tőle, hogy előbb-utóbb minden kocsma melegkonyhás lesz.
Fontosnak tartjuk ezért, hogy 22 óra után a melegkonyhás vendéglátó üzletekben se lehessen szeszes italt árusítani.
Ugyancsak fontos, hogy melegkonyha üzemeltetésére csak szigorú előírások betartása esetén adjanak engedélyt (pl. az ételgőzök szakszerű, előírásoknak megfelelő módon és magasságban való elvezetése, stb.), majd az üzemelés során is rendszeresen ellenőrizzék a szabályok betartását és szankcionálják a szabályszegést.
Kérdés: A tervezet alapján jól értjük-e, hogy a melegkonyhás vendéglátó üzletek, ha 22:00 óra után nem árusítanak szeszes italt, akkor 24:00 óra helyett akár hajnali 6:00 óráig is nyitva tarthatnak?

Az 5. § (1) és (2) bekezdéséhez: kérjük mindkét rendelkezést – a 22 és 6 óra közti nyitva tartás korlátozást és hangosító berendezés akár nyitva tartási időben való használatának tiltását - szíveskedjenek kiterjeszteni a közterületen működő vendéglátó-ipari teraszokon és alkalmi rendezvényeken kívül a magánterületen lévő kerthelyiségekre is. Utóbbiak ugyanis ugyanolyan módon és mértékben zavarják a környező lakók éjszakai nyugalmát, mint a közterületi teraszok.

Az 5. § (3) bekezdéséhez: Mivel az alkalmi rendezvény - mint feljebb már említettük – komoly kibúvó lehet a rendelet betartása alól, kérjük, szigorúan szabályozzák, milyen alapon, milyen céllal, egy adott közterületen legfeljebb milyen rendszerességgel, mely napon, hány órától hány óráig tartó időtartamra adható alkalmi rendezvény tartására engedély, illetve milyen beleszólása lehet az engedély kiadásába az érintett lakosságnak.
Írásos visszajelzést és a rendelet-tervezet pontos kiegészítését kérjük azzal kapcsolatban, hogy mely szempontok vizsgálata alapján engedélyezi a Bizottság a rendezvény megtartását, illetve milyen zaj- és rezgésvédelmi elvárások érvényesülését vizsgálják és hogyan. Ki ellenőrzi a helyszínen előzetesen, illetve a rendezvény idején – munkaidőn kívüli időpontban, hétvégén, illetve ünnep- és pihenőnapokon is - egyidejűleg az előírt zaj- és rezgésvédelmi határértékeknek történő megfelelést. Mely hatóság és milyen felhatalmazás alapján jár el haladéktalanul a határértékek megsértése esetén, illetve milyen szankcionálás érvényesül ebben a tekintetben.

A 7. § (3) bekezdéséhez: Sokkal komolyabb szankciók kellenek! A pénzbírság borítékolhatóan nem elég az előírások betartatásához. A vendéglátó üzletek profitjából bőven megéri az ahhoz képest elenyésző bírságok fizetése.
Javaslatunk: Ismételt szabálysértés – pénzbírságon túli visszaesés - esetén a nyitvatartási időt a kiemelt zónákon belül is korlátozzák, csak 6:00 és 22:00 óra között tarthassanak nyitva. Második visszaesés – harmadik szabálysértés – esetén pedig a szankció legyen a végleges bezárás.
Kérjük a rendeletben megjelölni, pontosan kinek milyen hatásköre lesz a rendelet betartásának ellenőrzésére, a három kiemelt zónán belül és azokon kívül pontosan hogyan fogják betartatni a rendelet előírásait. Nyitva tartás korlátozás ügyben a tervezett ellenőrzésről a rendelet-tervezet még a hivatkozás szintjén sem szól.
Szintén írásbeli tájékoztatást kérünk arra vonatkozólag, hogyan kívánja az Önkormányzat a rendelkezések betartatásához szükséges szoros és magas gyakorisággal végzendő ellenőrzés tárgyi és személyi feltételeit biztosítani, illetve milyen együttműködést kíván folytatni a kerületi Rendőrkapitánysággal a szükséges szankciók, rendőri intézkedések, hatósági ellenőrzések és eljárások folyamatában. Sajnálatos módon az intézkedő kerületi rendőrjárőrök a jelenleg hatályos 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet csendháborítás tényállásáról szóló szövegezését nem egységesen értelmezik, és erre való hivatkozással a „figyelmeztetés”-en, mint a rendőri intézkedés eszközén kívül egyéb eljárási cselekményt nemigen foganatosítanak.

[6. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.]

Kérjük a Tisztelt Testületet, hogy legyen kedves egyeztetéseket folytatni a Budapest VII. kerületi Rendőrkapitánnyal az egységes és hathatós fellépés érdekében. Természetesen tudatában vagyunk annak, amit Polgármester úr minden alkalommal elmond, hogy nincs alá-fölérendeltségi viszony az Önkormányzat és a Kapitányság között, azonban véleményünk szerint az egyeztetés és egységes értelmezés elősegítené a korábbinál hatékonyabb rendőri munkát, ezáltal pedig az elérni kívánt cél megvalósulását.

Ami a rendeletből kimaradt, de égető szükség van rá:

1. Az üzletek területén kötelezően előírt, szakszerű és hatékony hangszigetelés, amely kizárja, hogy a lakosságot veszélyes mértékű zajterhelés érje. Beleértve az olyan szabadidős zajforrásból származó zajt is, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.
A jelenleg is hatályban lévő 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről 2. § (3)-a, valamint az Állampolgári Jogok Biztosának állásfoglalása szerint veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre - jellegéből adódóan - határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja – mint például az emberi hang.
2. Azoknak az üzleteknek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő, hatékony hangszigeteléssel (akár zónán belül, akár zónán kívül helyezkednek el), 22:00 órától hajnali 6 :00 óráig be kell zárniuk mindaddig, amíg a szakszerű, hatékony hangszigetelést el nem végeztetik. Az érintett lakosoknak legyen joga ezt független szakértővel ellenőriztetni, mely szakértői vélemény alapján a jegyző intézkedni legyen jogosult és köteles.
(Az üzletek hatásterületén élők egészséges életkörülményekhez és pihenéshez való jogának
figyelembe vételével kell megállapítani az üzletek által kibocsátott zajhatárértékeket. Az
olyan zajforrásból származó zaj esetén pedig, amelyre határértéket megállapítani nem lehet,
a nyitva tartás korlátozását kell alkalmazni bejelentés alapján, vagy akár hivatalból is.)

A zeneszolgáltatásról külön is kell rendelkezni. Közterületi teraszon, magántulajdonú kerthelyiségben legyen tilos a zeneszolgáltatás. Közterületi rendezvény esetében pedig az engedélyezéshez előzetes hatástanulmány, illetve többszöri előzetes és a rendezvény alatti zajszint ellenőrzés történjen – nem csak munkaidőben. Amennyiben a megengedett határértéket a szervező túllépi, azonnali szankciót alkalmazzanak.

3. A kiszűrődő zajok és szagok miatt ne lehessen sem utcai, sem belső udvari irányban a vendégtér szellőztetésére a nyílászárókat használni. Olyan zárt szellőztetőrendszer kiépítése és használata legyen kötelező, amely szintén hangszigetelt, működés közbeni zajkeltése minimáis, a környezetében lakók nyugalmát nem zavarja.

4. Amennyiben egy üzlet a rendelet ismételt megszegése miatt nyitvatartás korlátozást szenved el, az érintett lakosság hozzájárulásával kaphasson csak engedélyt a nyitvatartás újbóli meghosszabbításához - zónaelhelyezkedéstől függetlenül.

5. Az I. kerület mintájára - ahol egyébként a képviselő-testület egyhangúlag foglalt állást a Tabánba telepítendő borospincék ötlete ellen, mert meg akarja őrizni a zöldfelületet és a környék nyugalmát -, fontos lenne e rendeletben (vagy egy mielőbbi külön rendeletben) szabályozni a közterületi viselkedés normáit is az itt élők bevonásával, nemcsak a szeszes ital fogyasztásra, hanem pl. kiemelten a csendháborításra és a köztisztaságra, közterületen történő dohányzásra vonatkozóan is.
Korábbi egyeztetések során azt az ígéretet kaptuk, komplex rendeletet fognak alkotni, ezért
hiányoljuk legalább a köztisztaságra és a csendháborításra vonatkozó szabályokat.

6. Miután a kerületben sajnálatos módon nemcsak a vendéglátó üzletekből származó zajterhelés
érzékelhető, hanem egyéb zajjal járó tevékenységek is szabályozatlanok, kérjük, hogy a tisztelt képviselő-testület haladéktalanul alkossa meg a korábban hatályon kívül helyezett zaj- és rezgésvédelemről szóló rendeletét. Szükséges a fogalmi meghatározásokon túl rendeletben rögzíteni az üzemi, építési, közlekedési és szabadidős zajforrások létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos teendőket, az eljáró hatóságokat, intézkedési tervek készítését, fokozottan zajos övezetekkel, csendes övezetekkel és zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekkel kapcsolatos előírásokat, a határértékek megállapítását és az ellenőrzés módját, a zaj- és rezgésvédelmi szakértő szerepét vagy például a bírságolás rendjét.

7. Végül Padányi Biró György közös képviselő (Bp. VII. Rákóczi út 30.) kérésére – vele egyetértésben -, ha nem is az üzletek nyitva tartásával, de a lakosság nyugalmával kapcsolatban mindenképpen szíves figyelmükbe ajánljuk a következőket:
A lakosság nyugalma és egészséges életkörülményei biztosítása érdekében a szállodák növekvő számával párhuzamosan megnövekedett buszforgalom korlátozása is kívánatos lenne. Akár az egységnyi területre megengedett maximális szállodaszám megadásával. Az újonnan megépült, magántulajdonban, valamint banki tulajdonban lévő szállodákhoz ugyanis harminc tonnás légkondicionált buszokkal a nap 24 órájában szállítanak buszonként negyven embert. Az éjjel-nappali buszforgalom okozta zajjal, ill. az állandóan járó motorok gázolajszármazék-kibocsátásával összefüggésbe hozható egészségromlás, valamint a lakóingatlanok elértéktelenedése miatt perek tucatjait fontolgatja az érintett lakosság. A vendéglátói és idegenforgalmi vállalkozások által befizetett vállalkozói adó mértéke messze elmarad az általuk okozott kár értékéhez képest. Kerületünk lakó- és intézményi övezet, nem vigalmi negyed. A száz évnél is öregebb épületek falazata nem bírja ki tartósan ezeket a terheléseket. Érdemes megnézni pl. a Dohány utcában az 5-10-20 éve történt rehabilitáció során felújított házakon milyen homlokzati károk keletkeztek a megnövekedett gépjárműforgalom, ezen belül főleg az idegenforgalom által használt egyre több dízelbusz okozta rezgések miatt. Ezeket az épületeket nem ilyen terhelésekre tervezték.

8. Áruszállítással - és bármely más zajos tevékenységgel (pl. szerelés, pakolás, stb.)
kapcsolatos rendelkezésre is szükség van: csak munkanapon, munkaidőben történhet.

Budapest, 2011. június 18. Tisztelettel:

dr. Bakó Katalin Baranyai Attila Müller Norbert dr. Nyúl Zsuzsanna dr. Schmuczer Beatrix

dr. Kollonay Enikő 1072 Bp. 1075 1072 Bp. 1072 Bp.
főtitkár Klauzál tér 1. Kazinczy u. 9. Nagydiófa u. 6. Nagydiófa u. 34.

Horváth Balázs Kazinczy utcai Padányi Biró György
lakók köre közös képviselő
Szindikátus Egyesület 1072 Bp.
1072 Bp. Nagydiófa u. 5. Rákóczi út 30.
tel/fax: 344-6244
06-30/245-7017
www.lmv.hu/nagydiofa
nagydiofa@gmail.com