Haragszom a gyerekemre

jeeka Tudatos Túlfogyasztó Csü, 2011-05-12 19:24

A gyerekorvosi váróban azon kaptam magam, hogy mások gyerekeit irigylem, amiért azok nem kiabálnak öltöztetés közben. Egy szörnyeteg vagyok.

(A jó dolgokról nem tudósítok, képzeljétek ide, milyen nagyszerű a gyerekezés. Többnyire tényleg az.)

Ma voltunk Lula babával dokinéninél, hogy megnézzük, minden rendben van-e. (Kedves rokonaim: igen, rendben van a baba.) Egy bibi azonban akadt.

A gyerekem büdös. Időnként annyira, hogy az apja a hasára kötött gyerek fölött szájon át veszi a levegőt, mert nem bírja a szagát.

laciluca
A férjem talán már itt is a lányunk szaga miatt fintorog? vajaslovashuszar fotója, köszönet érte!

A gyerekem ugyanis pelenkázásnál és minden egyéb öltözős mókánál, így a fürdésnél is üvölt, mint a sakál. A tekintete olyan, mint akit most visznek másodszor Buchenwaldba. Én pedig nem szeretek lágerparancsnok lenni. Ezért a tisztálkodást is a minimumra redukáltam: úgy-ahogy áttörölgetem szegényt olajjal, megpancsoltatom, de arra, hogy a karjait felemeljem és rendesen kitakarítsam a hónalját, a füle hátulját vagy a nyakát letisztítsam, már nincs erőm - ilyenkorra ugyanis őnagysága már céklaszínű és fuldoklik az üvöltéstől. Így hát a gyerek megbüdösödött.

Ugyan a gyerekorvosnak esze ágában nem volt rámpirítani, én mégis úgy éreztem, elsüllyedek szégyenemben: nyilván én vagyok a földön a legrosszabb anya. Idegesen öltöztettem fel a pulyát az előtérben, köröttem boldogságtól sugárzó anyukák hangtalan, rózsaszín kislányaikkal játszadoztak. Luca meg ordított. Kedvem támadt ottfelejteni, vagy elcserélni valamelyik csendes babára. Miért jutott nekem pont egy ilyen kis szörnyeteg?

Mire hazaértem - persze a kisasszony végigsírta a negyedórás sétát -, leesett a tantusz: nem fogadom el a lányomat olyannak, amilyen. Pont ugyanaz a bajom vele, amit bennem sem fogadtak el: hangos, öntörvényű, fekete kis ördög. Varangynak varangya született.

Bőgve értem haza. Csak bámultam a gyereket egy ideig és szégyelltem magam. Hiszen én imádom ezt a csajt. Egy szörny vagyok.

Nehezen megoldható feladat áll előttem. Hogy tanuljam meg elfogadni magamat (25 év önutálat után)? Talán hozzám is vezet valamilyen út Lucán keresztül.