ÉRINTŐLEGESEN

p7 Andrássy út Sze, 2010-12-22 00:54

Stílszerű lett volna, ha az Andrássy út egyik volt látványeleméről, a csillárboltról írott sorozatot a helyére költözött Max Mara megnyitó buliján készült fotósorozattal folytatjuk. El is készültek ezek a fotók, az állófogadás pompáját kiemelik a vakuk. Mégsem ezt adjuk közre végül, mivel tulajdonképpen nem a csillárboltról és nem is a Max Maráról szól ez a sorozat.

Egy másik mese sokkal inkább illik ide, melyet az ÉS dec.17-i számából vettünk át:

Talán: Nemzeti Színház 4

Tavaly decemberi napirend előtti felszólalásában a Sukoró-ügyhöz hasonlította a Grupo Milton „ujpátyi megapláza" néven emlegetett beruházásának tervét Gulyás Dénes fideszes országgyűlési képviselő - aztán megfenyegették és elhallgatott. A Bajnai-kormány tavasszal az utolsó pillanatban, a közvélemény nyomására tett le arról, hogy 35 milliárd forinttal támogassa a cégcsoport sávolyi motorversenypályáját, az építkezés ezután rögtön félbeszakadt. Pécsen százmilliárdos, azóta feledésbe ment fejlesztések ígéretével vásárolt önkormányzati ingatlancsomagot ugyanez a társaság, Székesfehérváron pedig az önkormányzati választások után is sikerült belterületté minősíttetniük egy 121 hektáros földterületet. A cégcsoport korábban többrendbeli csalásért és okirat-hamisításért elítélt tulajdonosa bőkezűen támogatta Orbán Viktor kedvenc focicsapatát.

A Grupo Milton cégcsoport üstökösszerű karriert futott be az elmúlt két évben, számos nagyszabású beruházás és ingatlanügylet és néhány hangos botrány fűződik a spanyol hangzású és bejegyzésű, de valójában csak Magyarországon aktív holding nevéhez. Először Pécsen hallatott magáról a cégcsoport, amikor 2008 nyarán a spanyol anyavállalat 5,2 milliárd forintért megvásárolta a város stratégiai, a lepusztult Magasházat és más épületeket is tartalmazó ingatlancsomagját. Akkor egy spanyol építésziroda által készített számítógépes látványtervekkel demonstrálták, hogy 2010-re szupermodern felhőkarcolóvá alakítják a Magasházat, és százmilliárd forint értékű ingatlanfejlesztést ígértek a városnak. Az ígéretekből mind ez idáig semmi se lett, az Állami Számvevőszék viszont szabálytalannak és az önkormányzat számára hátrányosnak minősítette a Grupo Miltonnal kötött szerződéseket.

Szintén 2008 nyarán a MotoGP gyorsasági motorverseny-sorozatban versenyző Talmácsi Gábor új főszponzoraként és az új sávolyi motorversenypálya beruházójaként mutatkozott be a Grupo Milton, a Sedesa nevű spanyol ingatlanfejlesztő céggel közösen. Novemberben sor került a sávolyi MotoGP-pálya ünnepélyes alapkőletételére is, ahol Talmácsi mellett ott fényképezkedett Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Gyenesei István sportért felelős önkormányzati miniszter, Suchman Tamás (MSZP), a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke és Ujhelyi István (MSZP) országgyűlési képviselő, „a projekt mentora". A politikusok és a beruházók akkor azt közölték, hogy a pályaépítés költségeinek harminc százalékát az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt., míg a fennmaradó hetven százalékot a spanyol Sedesa fedezi.

Pátyon 2008 tavaszán még csak „az ország egyik legnagyobb golfpályájáról" és az ehhez kapcsolódó szállodáról beszélt Bognár András akkori polgármester a sajtónak, és azt közölte, hogy belga befektető finanszírozza majd a tízmilliárd forint értékű beruházást. Ehhez képest a budai agglomerációban fekvő település képviselőtestületének 2009 októberében bemutatott, a projektbe bevont Grupo Milton által készíttetett tervrajzokon és egy spanyol építésziroda által jegyzett látványterveken már gigantikus lakópark, valamint több szálloda, konferenciaközpont, éttermek, bevásárlóutca és bevásárlóközpont is szerepelt. A beruházás terve hirtelen a tízszeresére nőtt, ekkor már négyszázmillió eurós, vagyis százmilliárd forintos projektértékkel számoltak.

Pátynak nem kell golflakópark

A botrány Pátyon tört ki először. A beruházás ellenzői, a patyicivil.hu honlapon szervezkedő helyi civilek kaszinóvárost és ingatlanpanamát emlegettek, és törvénytelenségekre gyanakodtak a 120 hektáros, a szomszédos Telkivel határos szántóföld átminősítése és belterületbe vonása kapcsán. Telki akkori polgármestere, Danóczy Balázs 2009 novemberében azt nyilatkozta az MTI-nek, elfogadhatatlan, hogy „gigantikus méretű, többnyire tízemeletes lakóházakat magában foglaló új várost" ragasszon Telkihez a szomszéd falu. Az index.hu kiderítette, hogy a szóban forgó földterületeket az Andrássy úti ingatlanpanamákban is érintett, belga hátterű befektetők vásárolták fel korábbi tulajdonosaiktól, Laboda Gábor MSZP-s országgyűlési képviselőt pedig 2008-ban díszpolgárává fogadta Páty, mert 2005-ben, az agglomerációs törvény elfogadása előtt módosító indítványával elérte, hogy a terület fejlesztési és különleges sportövezeti besorolást kapjon.

Az index.hu írta meg azt is először, hogy a saját állítása szerint nyolcvanhét céget összefogó és 2008-ban 580 millió eurós árbevételű, spanyol központú Grupo Milton holdingot az interneten csak Magyarországon emlegetik, másutt nincs nyoma. A cég spanyol és angol nyelvű honlapját (amelyről azóta minden információt eltávolítottak) 2008 februárjában jegyeztette be Mészáros Alexandra a Milton 2006 s.l. nevű spanyol cég nevében, és kizárólag magyarországi és romániai zöldmezős fejlesztési telkeket kínál. A valenciai székhelyű Milton 2006 s.l. a magyar cégnyilvántartás tanúsága szerint 2008 óta számos leányvállalatot alapított, elsősorban spanyol nevű ingatlan-projektcégeket. A Dun & Brad¬street nemzetközi üzleti adatbázis-szolgáltató nyilvántartása szerint a Milton 2006 s.l. nevű valenciai céget 2006-ban alapították, vezetői Kovács Bence János és Mészáros Alexandra, a cégnek velük együtt összesen három alkalmazottja és 300 ezer euró törzstőkéje van (Pátyon kaszinóvárostól tartanak, index.hu, 2009. november 20.).

A Grupo Milton elnöke, Kovács Bence János minderre Bognár András pátyi polgármesterrel közös közleményben reagált, alaptalannak minősítve a beruházás ellenzőinek aggodalmait. A Milton 2006 s.l. magyar leányvállalatait irányító Mervó József telki lakosként is védelmébe vette a pátyi beruházást, mondván, hogy a beruházó hárommilliárd forinttal járul hozzá az elkerülő utak fejlesztéséhez, és 2010-ben az M1-es autópályára is lehajtót építenek Pátynál, ami tehermentesíti a Budakeszi felé vezető útszakaszt. A cégcsoport tőkeerejéről azt közölték, hogy „a Milton 2006 s.l. kizárólag a magyarországi projektekre lett létrehozva, a több mint 90 fejlesztéssel, építőiparral és energiaiparral foglalkozó európai és amerikai cégből álló cégcsoport becsült vagyona több százmillió euróra rúg". Konkrét referenciaként azonban csak a valenciai Cotino család tulajdonában álló Sedesa által jegyzett ingatlanfejlesztési projekteket - például Bukarest történelmi belvárosának rehabilitációját - jelölt meg a közlemény.

Titkolták a háttértanulmányt

2010 februárjában - még az index.hu újságírójaként, de csak a saját nevében - e sorok szerzője a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet segítségével közérdekű adatigényléses pert indított az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ellen, mert az banktitokra hivatkozva nem bocsátotta rendelkezésére azt a KPMG tanácsadócég által készített megvalósíthatósági tanulmányt, aminek alapján a Bajnai-kormány nagyjából húszmilliárd forint költségvetési forrás odaítéléséről döntött, és készfizető kezességet vállalt további tizenötmilliárd forintnyi MFB-hitel nyolcvan százalékára. Az állami óriáshitel kedvezményezettje a sávolyi motorversenypályát építő Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft. (SMF) lett volna, a tanulmányt pedig azért az MFB-től kértük, mert a kormányszóvivői iroda arra hivatkozott, hogy nem ő kezeli a kért információt, hanem a bank.

A tanulmányt azért tartjuk közérdekű adatnak, mert kormánydöntés alapul rá: 2009. október 14-én a Bajnai-kormány kormányhatározatban utasította az MFB-t a beruházási kölcsön folyósítására, miután korábban az MFB illetékesei arra a következtetésre jutottak, hogy „a banki módszerekkel nem számszerűsíthető nemzetgazdasági előnyökre és az ügylet kockázataira való tekintettel" állami készfizető kezességre van szükség az óriáshitel odaítéléséhez. A projekt melletti kormányzati elkötelezettséget jól mutatja az is, hogy 2008 szeptemberében a Balaton-törvény elfogadásával lehetővé vált a pálya helyszínéül kijelölt mezőgazdasági területek fejlesztési területté történő átminősítése, és rögtön ezután kiemelt nagyberuházásnak nyilvánították - hasonlóképpen, mint például a sukorói „King's City"-t.

A projekt független értékelésére az MFB a KPMG tanácsadócéget kérte fel, a Bajnai-kormány pedig erre a tanulmányra hivatkozott annak alátámasztására, hogy megéri a Balatonringre tízmilliárdokat költeni. A tanulmányt azonban sem a Bajnai-kormány, sem az MFB, sem a KPMG, sem a kedvezményezett SMF Kft. nem volt hajlandó megmutatni. Nevük elhallgatását kérő forrásaink azt állították, hogy a bő százoldalas értékelés nem túl hízelgő a beruházásra nézve, a Grupo Milton tanácsadója, Nagy Balázs (aki korábban Ujhelyi képviselő kabinetfőnöke volt) ugyanakkor azt nyilatkozta róla, hogy „az MFB-hitel visszafizetése még extrém negatív szcenárióban is biztosított". 2009 decemberében azonban a projektért korábban még lelkesedő Gyenesei István volt önkormányzati miniszter a gazdasági minisztert interpellálva a parlamentben úgy fogalmazott, hogy „egy neves könyvvizsgáló cég kockázatosnak, bevételi oldalról pedig kalandorprogramnak nevezte" a sávolyi terveket (Titkos tanulmányra épülhet a Balatonring Sávolyon, index.hu, 2010. január 15.).

Agydaganat, Rom-Mánia

Februárban az is kiderült, nem stimmel valami a Grupo Milton-elnök, Kovács Bence János hivatalos életrajzával. A cég által az RTL Klub Fókusz című műsorában és számos bulvárcikkben (például a Népszabadság a leggazdagabb magyarokat lajstromozó kiadványában) promotált sikertörténet szerint 54 milliárd forintosra becsült magánvagyonával az ország tizedik leggazdagabb emberének számító férfi több mint húsz éve, 18 évesen hagyta el Magyarországot, és a spanyol ingatlanbizniszben gazdagodott meg. Ehhez képest az index.hu forrásai arról számoltak be, hogy Kovács Bence János a kilencvenes évek elején vadász-újságíróként, a kétezres évek elején pedig filmesként tevékenykedett Magyarországon, és zűrös ügyeket hagyott maga után. Csekő Sándor, a Magyar Vadászlap főszerkesztője arról beszélt, hogy Kovács újságíróként és szafari-szervezőként sokakat becsapott, a lap korabeli számában fizetett hirdetésben határolódtak el tőle vadászatszervező cégek is. Csekő szerint Kovács azt híresztelte magáról, hogy agydaganata van, és műtétre gyűjti a kölcsönkért pénzeket.

Egy 2003-ban kelt, a Magyar Mozgókép Közalapítványnak benyújtott önéletrajzában Kovács Bence János „végzettségem szerint agrár-szakember és belpolitikai újságíró, elhivatottságom és képzettségem szerint viszont filmes"-ként jellemzi magát. A közalapítványtól a Rom-Mánia című, Nicolae Ceaușescu, az 1989-ben kivégzett román diktátor életéről szóló alacsony költségvetésű vígjáték forgatásához igényelt ötvenmillió forintos támogatást, az elkészült film stáblistájában azonban már nem szerepelt a neve. Az index.hu birtokába került egy, a Rom-Mánia stábja által készített pornófilm is, amelyet forgatókönyvíró-rendezőként egy bizonyos Ben Coloman jegyez, aki epizódszerepben fel is tűnik az egyik jelenetben, és rendkívüli módon hasonlít Kovács Bence Jánosra. A Grupo Milton ugyanakkor tagadta, hogy Kovács valaha is pornófilmet készített volna, és rágalmazási és becsületsértési, valamint „rendkívül nagy összegű" kártérítési pereket helyezett kilátásba a cikk megjelenése esetén (Kemény pornó, Rom-Mánia, Balatonring, index.hu, 2010. február 22.).

Elszabadul a pokol

Közvetlenül a Kovács Bence János alternatív életrajzát felfestő, később Minőségi Újságírás-díjjal jutalmazott index.hu-cikk megjelenése után „valakik" életveszélyesen megfenyegették Danóczy Balázst, aki telki polgármestereként nyilvánosan bírálta a Grupo Milton pátyi elképzeléseit. Danóczy még aznap lemondott polgármesteri tisztéről, hetekre teljesen elérhetetlenné vált, és azóta is csak nagyon szűkszavúan nyilatkozik az akkor történtekről, annyi tudható, hogy feljelentést is tett. Választási kampánykiadványában Gulyás Dénes fideszes országgyűlési képviselő arról írt, hogy a Grupo Milton beruházását bíráló parlamenti felszólalása miatt „a beruházás támogatói" életveszélyesen megfenyegették. Az ügyről azóta Gulyás sem nyilatkozik. Súlyos fenyegetésekről számolt be Tollner József pátyi önkormányzati képviselő is, akit egy verőembernek látszó alak figyelmeztetett: a családjával törődjön inkább, ne a golflakóparkkal. Nándori József, a Rom-Mánia című film rendezője azzal hárította el az érdeklődésünket, attól fél, hogy „rágyújtják a házat", ha beszél.

A Fővárosi Bíróság sajtóosztálya eközben megerősítette az index.hu értesülését, miszerint Kovács Bence Jánost 1995-ben többrendbeli csalásért és okirat-hamisításért másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Kovács válaszul bejelentette, lejárató kampány zajlik ellene, ezért büntetőfeljelentést tesz rágalmazás miatt, a Grupo Milton és a Balatonring beruházói pedig nagy összegű kártérítési pert kezdeményeznek az index.hu és újságírója ellen.

A felhajtásnak annyi eredménye mindenesetre lett, hogy az index.hu-hoz dőlni kezdtek a korábban titkolt információk a Grupo Milton viselt ügyeiről. Egy kiszivárogtatott szakvélemény szerint a Pénzügyminisztérium szakértői és osztályvezetői is kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek tartották a Balatonring állami támogatását. Oszkó Péter pénzügyminiszter megerősítette ezt az értesülést, és azt nyilatkozta - először a saját blogján, mert ekkorra már a blogoszférában is állt a bál -, hogy éppen ezért ellenezte és nem is írta alá az erről szóló kormány-előterjesztést, őt leszavazták a kormányülésen. A kiszivárgott szakvélemények szerint a Balatonringnek juttatandó támogatások növelnék az államháztartási hiányt, megtérülésük nem számszerűsíthető, az egész ügylet uniós jogszabályokba ütközik, és uniós vizsgálatot vonhat maga után (Kockázatos, gazdaságtalan, jogszerűtlen, index.hu, 2010. február 25.).

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet honlapján nyilvánosságra hozta a szakvéleményeket, és kampányt indított a Bajnai-kormány által titkolt KPMG-tanulmány, valamint a Balatonring állami támogatásáról döntő kormányülés titkosított jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozataláért. A TASZ a K Monitor Közhasznú Egyesülettel és a Transparency International Magyarországgal együtt nyílt levélben fordult Bajnai Gordon miniszterelnökhöz, hogy az átláthatatlanság és a korrupciógyanú miatt függessze fel a Sávoly Motorcentrum Kft. és az MFB szerződéskötését és a sávolyi projekt kifizetéseit.

Kovács Bence János néhány nap múlva sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt állította, hogy egy a motorsport-bizniszben érdekelt cég harmincmillió forintot követelt tőle, hogy ne jelenjen meg az index.hu-n napvilágot látott tényfeltáró cikksorozat, és az index.hu újságírója - e sorok szerzője - ennek a zsarolásnak az eszköze volt. Belekevert még „egy parlamenten kívüli pártot" is, arra utalva, hogy az LMP, több civil szervezethez csatlakozva, a sávolyi beruházás állami támogatása ellen kampányolt. A szóban forgó motoros cég, a Racing Management Kft. visszautasította a zsarolás vádját, és azt állította, hogy a Grupo Milton kereste meg őket, hogy megegyezzenek Németh Balázs motorversenyző ügyében, akit tőlük igazoltak le a Balatonringhez Talmácsi Gábor utódjaként. A Racing Management valóban az egyik forrása volt azindex.hu-nak, de mikor megjelent a Kovács által kifogásolt cikk, ők is a visszavonását követelték a szerzőtől (Leszámolás Talmácsi utódja miatt - fordulatos nap a Grupo Milton ügyben, hirszerzo.hu, 2010. február 25.).

Példátlan civil siker

Március elején Bajnai Gordon miniszterelnök az MFB tulajdonosi jogait gyakorló gazdasági miniszteren keresztül utasította a hitelintézetet, hozza nyilvánosságra a civilek által követelt KPMG-tanulmányt. Az MFB-nek azonban még ez sem volt elég: közleményben tudatta, hogy feltételek nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányt akár a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft., akár a KPMG nyilvánosságra hozza, ő maga azonban nem adja ki, mert ez „jelenleg beláthatatlan eseményekkel összefüggő, korlátlan mértékű anyagi felelősségvállalásra" kényszerítené. A beruházó SMF Kft. másnap - az MTI honlapján - közzétette a tanulmányt, azonban abból később lényegesnek bizonyult adatokat is önkényesen kitakart. A tanulmány az üzleti terv megvalósulását bizonytalannak minősítette, a tanulmányt értékelő szakértők pedig kizárták, hogy piaci alapon kapna rá a beruházó hitelt (Mire fizet az állam 35 milliárdot?, index.hu, 2010. március 9.).

A KPMG-tanulmány közzététele után, bár hivatalosan személyes okokra hivatkozott, lemondott a sávolyi projektben kulcsszerepet játszó Magyar Turizmus Zrt. elnöke, Niklai Ákos, és Suchman Tamás, a projekt kormányzati koordinátora is bedobta a törülközőt. Rajtuk kívül más, az ügyben érintett állami cégek nevük elhallgatását kérő vezetői úgy nyilatkoztak, hogy börtöntől tartanak, mert a projektben játszott szerepük később esetleg hűtlen kezelésnek minősülhet (Börtöntől félnek az állami cégvezérek, index.hu, 2010. március 11.).
Varga István önkormányzati miniszter azonban még ezt követően is úgy nyilatkozott, hogy napokon belül aláírják a projekt hitelszerződését, és ősszel megtarthatják az első MotoGP-futamot. Újabb két nap elteltével az MFB közölte: nem szerződik az SMF Kft.-vel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pedig visszavonta az M7-es autópálya sávolyi lehajtójával kapcsolatos munkákra egy héttel azelőtt kiírt tenderét. A Sávolyt „az évtized lopásának" tituláló LMP és a TASZ köré szerveződött korrupcióellenes „civil koalíció" sikerként értékelte a döntést, Kovács Bence János viszont a motorversenypálya későbbi megvalósulását ígérte, és további pereket helyezett kilátásba a projekt kerékkötői ellen a döntés hallatán.

Pátyon a helyzet fokozódik

Sávolyon az MFB döntését követően szinte azonnal leállt a pályaépítés, Pátyon az önkormányzat az év eleje óta az állandósult tiltakozás ellenére zsinórban szavazta meg a Grupo Milton golflakópark-projektjét lehetővé tévő előterjesztéseket. A „Páty Nem Eladó Civil Összefogás" március 23-án tüntetést tartott a spanyol nagykövetség előtt a korrupcióval terhelt spanyol ingatlanfejlesztési módszer importja ellen. A civilek Fülöp Sándorhoz, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordultak, aki több ponton jogszabályellenesnek nyilvánította a golfpályaprojekt megvalósulását lehetővé tévő önkormányzati rendeleteket. A pátyi képviselőtestület március végén név szerinti szavazáson utasította el az ombudsmani állásfoglalást, a zöldombudsman válaszul április elején az Alkotmánybírósághoz fordult a kifogásolt önkormányzati rendeletek megsemmisítését indítványozva.
Április közepén a beruházást ellenző Tollner József pátyi önkormányzati képviselő feljelentést tett a Budakörnyéki Ügyészségen amiatt, hogy az önkormányzat - a Wallis-csoportba tartozó Eston International Zrt. értékbecslése alapján - 2,7 milliárd forint értékben fogadta el fedezetül a Grupo Milton székesfehérvári külterületi telkét, amely független becslések szerint - akkor még - ennél sokkal kevesebbet ért. Feljelentésében Tollner kitért arra is, hogy a beruházást ellenző helyi politikusokat szisztematikusan lejáratták és fenyegették. Tollnert és Danóczyt - még az életveszélyes fenyegetések előtt - rágalmazó szórólapokkal próbálták szűkebb pátriájukban ellehetetleníteni. Fenyegetésekről számolt be a székesfehérvári telek értékbecslését elvégző pátyi ingatlanszakértő, Horváth Attila is, aki sajtótájékoztatón közölte: katonatiszt volt, lőfegyvere van, és használni is fogja, ha rákényszerítik.

A színfalak mögött

A beruházást ellenzők lejáratásához köze volt Szabó Stein Imrének, a Grupo Milton akkori kommunikációs vezetőjének és a Political Capital nevű cégnek is. Szabados Krisztián, a Political Capital ügyvezető igazgatója az index.hu érdeklődésére elismerte, hogy „átment a kezén" az index.hu-t, az LMP t és a korrupcióellenes civil szervezeteket zsarolásban való részvételben vádoló sajtóanyag (Feljelentés a pátyi ingatlanügyben, index.hu, 2010. április 15.). Somogyi Zoltán, a Political Capital egyik tulajdonosa ebben az időszakban az MDF kampányfőnöke volt, és mint később kiderült, Danóczy Balázs a régi ismeretségükre való tekintettel még 2009 novemberében megkereste, hogy kommunikációs támogatást kérjen tőle a telki önkormányzat nevében. Somogyi néhány nappal később azt válaszolta neki, hogy nem vállalják az ügyet, „mert az egyik leánycégünknek szerződése van a Miltonnal". Az UD-ügyben játszott szerepével kapcsolatban hasonlóan védekező Somogyi minderre ma már nem emlékszik, azt állítja, hogy ő csak közvetített Danóczy és Szabados között.

A beruházást ellenző civilek szinte mindenütt falakba ütköztek: sokáig sem a balliberálisnak, sem a jobboldalinak, sem a közszolgálatinak mondott sajtótermékek, rádiók és televíziók nem voltak hajlandóak foglalkozni az ügyükkel, miközben a Grupo Milton akadálytalanul népszerűsíthette terveit, például a Magyar Távirati Irodán keresztül is. De a Fidesz-közeli médiumok is meglepő távolságtartással kezelték a Grupo Milton ügyeit: az Echo tévétől tavaly novemberben (a Jobbik irányában) távozó Pörzse Sándor felmondásának oka az volt, hogy nem kerülhetett adásba a pátyi projekttel kapcsolatos beszélgetése. Helyette Bayer Zsolt népszerűsíthette a beruházást ugyanott, a Hír Televízió pedig egyoldalú, mást meg nem szólaltató, alákérdezős interjút készített Kovács Bence Jánossal amikor az zsarolásra panaszkodott.

A Népszabadság a leggazdagabb magyarokról szóló kiadványa 54 milliárd forintra becsülte Kovács Bence János magánvagyonát: érdeklődésünkre azt közölték, hogy a céginformációval foglalkozó Opten Kft. állította össze a listát. Az Opten illetékesei sokszori megkeresésre sem válaszoltak a kérdésünkre, hogyan számolták ki ezt az adatot. A sávolyi beruházás körüli visszásságok leleplezésében élenjáró index.hu, amely korábban ellenállt a Grupo Milton százmilliós hirdetési ajánlatának, és hasonló nagyságrendű kártérítési keresetének is, a pátyi ügyben később érthetetlen öncenzúrát gyakorolt, különösen annak fényében, hogy peres fenyegetéseiből a Grupo Milton semmit nem váltott be: sem az index.hu-t, sem mást nem perelt kártérítésért azóta sem, és bejelentéseivel ellentétben az állítólagos zsarolási ügyben sem fordult a hatóságokhoz. (E sorok szerzője viszont feljelentette Kovács Bence Jánost rágalmazásért a zsarolásvád miatt, majd Kovács Bence János is feljelentette a szerzőt lejáratásra hivatkozva, ezek az ügyek jelenleg is folyamatban vannak.)

A sóstói VIP-páholy közismert titka
A kezdetben szocialista kötődésűnek látszó Grupo Miltonról eközben egyértelműen kiderült, hogy nem csak a kormánypártok irányában ápol jó kapcsolatokat a nagypolitikával. A Grupo Milton és a Sedesa ötvenmillió forinttal támogatta a Pick Szeged kézilabdacsapatát abban az időszakban, amikor az MSZP-s Ujhelyi István volt a sportklub társadalmi elnöke. Törő Csaba, aki ekkor Fodor Gábor SZDSZ-es környezetvédelmi miniszter háttér¬embere volt, két részletben háromszázezer eurót kapott a Sedesától a sávolyi motorversenypálya környezeti hatástanulmányáért. De a Grupo Milton háromszázmillió forinttal támogatta Orbán Viktor kedvenc focicsapatát, a Videoton FC-t is, ezért a stadion főtribünét a Miltonról nevezték el. Támogatta az Olaj KK szolnoki kosárlabdacsapatot is, amikor annak az elnöke Nyerges Zsolt ügyvéd, a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági háttérembere volt (Lyukak a szántón, Figyelő, 2010. április 22.).

A legfurcsább mégis Kovács Bence János és Orbán Viktor személyes kapcsolata. Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint Orbánt 2008-ban Kovács kalauzolta el a Real Madrid madridi centrumába, ezt a Footballtop fociportálon megjelent fényképes tudósítás is alátámasztja. Orbán és Kovács a sávolyi botrányig, vagyis 2010 márciusáig rendszeresen együtt néztek meccset a székesfehérvári sóstói stadion VIP-páholyában, ahol Csányi Sándor, az OTP elnöke és Hernádi Zsolt, a Mol elnöke is gyakran megfordult. Ez az origo.hu-n akkor már megjelent információ áprilisban még utólagos öncenzúrára késztette az index.hu-t, a sóstói VIP-páholy történetét feldolgozó, egyebek mellett ugyanezt állító Népszabadság-cikk (Zsúfolt VIP-páholy - a Videoton álomprojekt, Népszabadság, 2010. szeptember 11.) viszont megjelenhetett.

2010. december 6-án Scheiring Gábor, az LMP országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy időnként nem látszik, hogy az Orbán-kormány melyik oldalon áll a korrupció elleni küzdelemben, mert az új, fideszes többségű székesfehérvári közgyűlés az önkormányzati választások után rendkívüli sürgősséggel belterületbe vonta a Grupo Milton által felvásárolt 121 hektáros, Alsóvárosi rét nevű területet, milliárdos hasznot hajtva a földtulajdonosnak. Válaszában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nettó hazugságnak nevezte az interpellációban elhangzottakat, az érdemi cáfolattal azonban adós maradt.
Székesfehérváron 2008-ban Warvasovszky Tihamér volt a polgármester, ő szerződött a Grupo Miltonnal, és azóta Orbán Viktor javaslatára az Állami Számvevőszék alelnöke lett. Cser Palkovics András, az új polgármester szerint az önkormányzat 2010-ben már „kényszerhelyzetben" cselekedett, az Alsóvárosi rét belterületbe vonásával többmilliárdos kártérítési per kockázatát hárította el. A hirszerzo.hu által nyilvánosságra hozott szerződés értelmében azonban a földtulajdonos által beígért beruházás meghiúsulása esetén semmilyen igényt nem támaszthattak volna egymással szemben a felek, márpedig beruházás még kilátásban sincs a szóban forgó területen (Hazugságspirálban a Fidesz Grupo Milton-ügyben, hirszerzo.hu, 2010. december 10.).

A Sávoly-per folytatódik

A sávolyi motorversenypálya megvalósíthatósági tanulmányáért indított perben a Fővárosi Bíróság április 22-én a beruházók által kitakart részeinek nyilvánosságra hozatalát rendelte el. A TASZ értékelése szerint nem véletlenül rejtegették a kitakart adatokat, mert a közpénzek pazarlásának példátlan lehetőségét próbálták a szerződéses konstrukcióba beépíteni. A szerződéstervezetbe belefoglaltak egy opciós megállapodást, amelynek értelmében az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül az állam öt éven belül megvásárolhatta volna a milliárdos adósságokkal terhelt versenypályát a beruházást MFB-hitelből finanszírozó befektetőcsoporttól. A jövedelmet biztosító üzemeltetési jogok azonban a túlnyomórészt magántulajdonban lévő cég kezében maradtak volna, vagyis az adósság az államé, a haszon a beruházóé maradt volna (Érdemes volt perelni, a lényeget kitakarták a sávolyi tanulmányból, tasz.hu, 2010. június 7.).

A TASZ a sávolyi MotoGP-beruházást támogató kormányülés összefoglalójáért is perelt, miután a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szintén csak egy kitakart változatot bocsátott a rendelkezésére még márciusban. A bíróság októberben kötelezte a MeH jogutódjaként működő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot a teljes anyag kiadására. A kitakart részben az áll, hogy a kormány felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy a pénzügyminiszter előterjesztése alapján hozza meg a kormány hatáskörébe tartozó döntéseket - emlékezetes, hogy Oszkó Péter azt nyilatkozta, hogy ő nem támogatta ezt az előterjesztést. Ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre Oszkó azt mondta, hogy „elképzelhető hogy utólag a PM-re próbálták nyomni további előterjesztések készítését, de emlékeim szerint a PM-ben sosem készült olyan előterjesztés, ami a konstrukciót támogatta volna".

A spanyol módszer importja

A Magyarországon 2006-ban az új kormányzati negyed később meghiúsult tervével (amely korábban még a Fidesz elszámoltatási listáin is szerepelt) megjelent spanyol Sedesa és más építőipari cégek ellen Valenciában 2009 óta ügyészségi vizsgálat folyik egy megvesztegetési botrány miatt. A spanyol sajtó egy kiszivárogtatott ügyészségi jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy nagyjából egymillió euróval fizettek le helyi politikusokat állami megrendelésekért. A gazdasági válság hatására a „spanyol modell", melynek lényege szántóföldek, sőt természetvédelmi területek óriásberuházások ígéretével egybekötött, korrupciógyanús átminősítése, a saját hazájában már megbukott, jelenleg az exportjával próbálkoznak az erre szakosodott építőipari cégek. Kovács Bence János mentora, Vicente Cotino 2010 nyarán eladta a Sedesát az Ezentis nevű spanyol cégnek, Magyarországon azonban mindez nem befolyásolta az üzletmenetet.

Az M43-as autópályát építő konzorcium, amelyet a Sedesa vezetett, a Szeviép Zrt. csődje miatt áprilisban hónapokra fizetésképtelenné vált, a hoppon maradt alvállalkozók az építmény visszabontásával demonstráltak a nyár folyamán. Mindez azonban nem akadályozta meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF) abban, hogy a kormányváltást követően is újabb és újabb közbeszerzési pályázatokon nyilvánítsa győztesnek a régi-új céget. A NIF által kiírt közbeszerzések nyerteseként a szeptemberben Ezentisnek átkeresztelt magyar leányvállalat építheti meg a Villányt elkerülő 4,4 kilométeres útszakaszt 1,7 milliárd forintért, a Tiszasüly térségében épülő, tizenötmilliárd forintos költségvetésű gátat és Záhony belterületi közúti infrastruktúráját mintegy kétmilliárd forint értékben.

Az ingatlanfejlesztési ágazatot azonban nem vette át az Ezentis a Sedesától, ez továbbra is Vicente Cotino üzlete. Magyarországon 2009 decembere óta Cotino személyesen ügyvezeti az Evern Invest Hungary Kft.-t, amely jelentős földterületeket vásárolt fel Sávolyon és Pátyon, így az átminősítések egyik legnagyobb haszonélvezője. Az Evern Invest és Cotino többi magyarországi érdekeltsége - egyebek mellett a Sedesa Hungária Kft. és a Sávolyi Motorversenypálya Fejlesztő Kft. - székhelye megegyezik Gyurcsány Ferenc volt Vérmező utcai irodájának címével, tulajdonosa Cotino valenciai cége, a Share Capital. A veszteséges működés miatt Valenciában az állam már privatizálná a Balatonring mintájául szolgáló, 1999-ben épült Circuit de Valenciát, és a spanyol Bancaja Bank milliárdokat bukott Cotino magyarországi projektjein is.

Pátyon közvetlenül az önkormányzati választások előtt visszakozott az előző képviselőtestület, és visszavonták a civilek által kifogásolt, a zöld ombudsman által az Alkotmánybíróságra küldött rendelkezéseket, így a terület hivatalos besorolása ismét szántóföld, és az ingatlanspekulációt ellenző jelöltek kerültek többségbe az új testületben. Székesfehérváron viszont alig alakult meg az új önkormányzat, az új polgármester, a fideszes Cser Palkovics András előterjesztésére már októberben belterületbe vonták a Grupo Milton által nemrégiben felvásárolt, 121 hektáros alsóvárosi rétet. Szeptemberben az is kiderült, hogy egy magyar vállalkozásokból álló konzorcium fejezné be a sávolyi motorversenypálya építését úgy, hogy az üzemeltetés továbbra is a spanyolok kezében maradna. A Népszabadság novemberben megjelent kiadványa szerint Kovács Bence János 54 milliárd forintos magánvagyonával továbbra is a tizedik leggazdagabb magyar.

http://es.hu/2010-12-15_a-grupo-milton-spanyol-modszere ÉS 2010 dec 17.

ha valaki a diplomáciai ingatlanok privatizációja, majd az Andrássy úti paloták ügye és a fenti történetek között áthallást érzékel - az tenorista :)