A gyerekem lakása

jeeka Tudatos Túlfogyasztó Csü, 2010-11-18 00:11

A gyerekem jelenlegi lakáskörülményei kielégítőek, legalábbis a hétfői varázsláson úgy tűnt, otthonosan mozog a hasamban. Az ultrahangtól persze kiakadt, de hát annyi mindent csinál az ember a gyerekével, ami csak a felnőtteknek esik jól, miért pont a hasbanézést hagynám ki? Rokonszédítő tudósítás két képben.

Már rég ígérgetem (magamnak is), hogy írok az első trimeszterről, a nehézségekről, a tanácstalanságról, az infóhiányról, az ambivalenciáról, és arról, hogy mennyire elmondhatatlan ez az állapot, de úgy tűnik, én se tudom elmondani. Most elbliccelem ezt a régi kötelességet és kiszúrom a szemeteket egy homlokzatfotóval:

a gyerekem házának homlokzata
Ház újszerű állapotban. Kép: apja.

Szegény gyerekem, valószínűleg épp aludt, amikor egyszercsak iszonyú hangzavar lett a magzatvízben, és hiába küzdött, hogy eltakarja a fejecskéjét, befogja a fülét, mi azért csak jól megmértük.

Büszkén jelentem, harminc deka, a combcsontja 3 centi hosszú, bár ezek vajmi kevéssé teszik elképzelhetővé, hogy milyen is ő valójában. Az nem derült ki, hogy mi bújik a lábacskája között, nem tartott minket méltónak arra, hogy így kitárulkozzon. Szíve joga.

aluszik a gyerekem
A hiba nem az ön készülékében van. Ebből a gyerekből tényleg ennyi látszik.

Ettől a képtől nyilván senki nem fog könnyeket ejteni, sem messzemenő következtetéseket levonni ennek a kismajomnak a személyére vonatkozólag - a szülein és a közvetlen rokonságon kívül. Az egyetlen számomra intellektuálisan is értelmezhető adat, amit megtudtam a hasamban vartyogó emberről, hogy a második lábujja hosszabb, mint a nagylábujj. Tényleg az enyém. :-)))