A KLÍMABARÁT TELEPÜLÉSEK EDDIGI EREDMÉNYEI ÉS A TOVÁBBLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

Készitette:Antal.Z.László,MTA Szociologiai Kutató Intézet

Az összeállításban a klímaprogramok fontos részterületei szerinti csoportosításban gyűjtöttük össze a programokat. Ezek:

* a klímatudatosság növelése,
* az alkalmazkodás,
* és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

Először az egyes településeken elért eredmények egy részét mutatjuk be, ezt követően a Szövetség tevékenységét és végül azt, hogy az MTA Szociológiai Kutatóintézet hogyan segíti ezt a munkát. (Először csak a témaköröket soroljuk fel, s a Hírlevelekben megjelent írásokban és az összeállítás végén található az egyes részek bővebb ismertetése.) Az összeállítás végén felsorolunk néhány olyan akadályt, amely megnehezíti, hogy komolyabb eredményeket érjünk el, s végül azokat a lehetőségeket, amelyek a továbblépés segíthetik.

I. A klímabarát településeken eddig elért eredmények

1. A klímatudatosság terén:

* Meteorológiai állomás az iskolában (Pomáz)

* Klímabarát üzlethálózat kialakítása (Pilis)
* 1 újszülött / 1 elültetendő facsemete program (Pilis)
* Autómentes napok és más rendezvények szervezése (több helyen)
* „Nyílt tér hét” rendezvény – 2009. november (nyolc településen)
* Dera-patak-fórum rendezvény (Pomáz)
* Gerje – Tápió I. Magyarországi KlímaBarát Körzet megalakulása
* Az Első Kárpát-medencei KlímaBarát Egyezmény 2009. tavaszán
* InterKlíma Sk + Hu Mozgalom (8 szlovákiai + 8 magyarországi önkormányzat
* Iskolai programok (több helyen)
* A pomázi kerékpárút kialakítás
* Honlapok indítása (több helyen)
* A helyi közösség erősítése (több helyen)
* Filmvetítések (több helyen)
* Előadások tartása és beszélgetések szervezése (több helyen)
* Klímakörök rendszeres összejövetelei, amelyek nyitottak mindenki számára
* Az országos és a helyi sajtó tájékoztatása
* Tudományos konferenciák szervezése

2. Az alkalmazkodás területén:

* Helyi „Éghajlatváltozás és a víz” stratégia kidolgozása (Pomáz)

* Hőség- és UV-riadó terv (Tatabánya)
* UV-mérő készülék üzemeltetése és ez alapján a lakosság tájékoztatása (Budapest XII. kerülete)
* Iskolai „napozás” tanfolyam indítása (Pomáz)
* Hőségriadó kidolgozása (Pomáz)
* Mezőgazdasági önellátásra törekvés (Hosszúhetény)
* Iskolai tankert elindítás (Hosszúhetény)
* Helyi piac megszervezése (Hosszúhetény).

3. Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentése terén

* fák ültetése (több helyen)

* javaslat a helyi menetrend átalakítására (Tatabánya, Pomáz)
* kerékpáros programok (több helyen)
* az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérése és kompenzálása (Tatabánya)
* zöld iroda programban való részvétel (Tatabánya)
* komposztálás (Albertirsa, Szekszárd)
* háztartási olaj gyűjtése (Pilis)
* lakások szigetelése (Tatabánya)
* világítás korszerűsítése (több helyen)
* A „Klímabarát felhívás” elfogadása (19 település vezetője írta alá)

II. A Klímabarát Települések Szövetsége

A Szövetség fő célja, hogy a települések közötti kapcsolat kialakításának elősegítse, hogy azok ismerjék meg egymás programjait, eredményeit és kudarcait és így egymást erősítve, egymás programjait is felhasználva alakuljanak majd ki a valóban klímabarát települések.

Ennek érdekében:

1. Működteti a Szövetség honlapját (www.klimabarat.hu).
2. Kiadja a Klímabarát hírlevelet
3. Minden évben megszervezi a klímabarát települések éves konferenciáját
4. Megszervezi a rendszeres koordinátori megbeszéléseket
5. Előkészítette a „Klímabarát felhívást”, amelyet 19 település polgármestere írt alá, s amelynek célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátási szintjét fokozatosan csökkentsük a természetes nyelők szintjére
6. Megszervezte a „Nyílt Tér Hét” elnevezésű rendezvényt 2009-ben

Ezen kívül a Szövetség kapcsolatot tart a hazai környezetvédő civil szervezetekkel, és e szervezetekkel együttműködve is támogatja a települési programok megvalósítását.

III. Az MTA Szociológiai Kutatóintézete

A „Klímabarát települések” szakmai támogatója a Szociológiai Kutatóintézet. Ennek keretében:

1. Folyamatosan figyeli a nemzetközi és a hazai éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményeket, és ezeket közvetíti a települések felé.
2. Folyamatosan figyeli a külföldi „klímabarát települések” tevékenységét és ezekről tájékoztatja a hazai klímabarát településeket.
3. Hazai szakmai és kormányzati fórumokon képviseli a helyi szint jelentőségét. (Pl. a készülő Éghajlatvédelmi Törvény előkészítése során, de más fórumokon is.)
4. Folyamatosan keresi az elméleti elképzelések gyakorlati megvalósításnak lehetőségeit a hazai körülmények között.
5. Elemzi az egyes programok eredményeit és kudarcait, és ennek eredményeivel is segíti a helyi programok megvalósítását.
6. Az egyre gyakoribb sajtóérdeklődést kielégítve hozzájárul a településeken folyó munka bemutatásához és a települések országos ismertségének növekedéséhez.
7. Tudományos fórumokon (folyóiratok, konferenciák, előadások) beszámol az elért eredményekről.
8. Kiadványokban összegzi az elért tudományos eredményeket.

IV. A továbblépés néhány akadálya

A fontos célok elérést számos nagyon komoly akadály nehezíti. Ezek közül most csak néhányat sorolunk fel.

1. Első helyen azt emeljük ki, hogy Magyarországon a klímatudatosság és az ökológiai tudatosság nem éri még el azt a szintet, amely a helyi szintű cselekvéshez megfelelő társadalmi támogatottság megszerzését elősegítené. Az ország vezetői és a sajtó sem foglalkozik itthon a természet változásaival és ennek már érzékelhető és várható következményeivel annyit, mint néhány más országban. Így az ország lakosságának nagy része még kevésbé ismeri a kialakult helyzetet, ennek kockázatait, és azt sem, hogy ebben a helyzetben mit lehet és mit szükséges megtenni.
2. Aránylag keveset lehet hallani és olvasni az országban az „olajcsúcs”-ról is, s arról, hogy e miatt az energiaellátásban zavarok keletkezhetnek. Ezért Magyarországon még kevés önkormányzat és család gondol arra, hogy már most fel kell készülni az energiaellátás új, „szénmentes” időszakára.
3. A fogyasztói társadalom üzeneti sokkal erősebben érvényesülnek ma még, mint a környezetet féltő és óvó javaslatok. A környezettudatos fogyasztási szokások kialakulásához egy olyan új értékrend kialakulására van szükség, amely ma „rendszeridegen” értékrend. Ilyen körülmények között érthető, hogy ezt egyelőre csak kevesen és csak részlegesen fogadják el, és hogy ez az új értékrend csak részben érvényesülhet a mindennapi és az önkormányzati döntések során.
4. Az érvényes jogszabályok jelentős részében szintén nem érvényesülnek az ökológiai szempontok. Ennek következtében néhány jogszabály kifejezetten előírja, hogy környezetpusztító módon éljünk (pl. az építési szabályok egy része ilyen), más részük pedig akadályozza, illetve tiltja az elméletileg kidolgozott klímaprogramok megvalósítását (pl. a helyi piac és a közvetlen kereskedelem kialakulását.)
5. Az anyagi források hiánya szintén komoly akadály. A helyben meglévő források átcsoportosítása és a lehetséges külső források bevonása eddig csak mérsékelt sikerrel járt.
6. A rendkívüli időjárási eseményekről szóló híradásokban kevés szó esik arról, hogy ezek között milyen kapcsolat lehetséges, s ezért kevesen gondolják azt, hogy ezek között összefüggés van.
7. A „virtuális világ” egyre jobban elvarázsolja az emberek egy részét, mint a természet szépsége és csodái.

V. A továbblépés lehetőségei

A klímabarát települések – az összes nehézség és akadály ellenére - bíznak abban, hogy a helyi és közösségi kezdeményezések sokasága – egymást is erősítve – megtalálja a „megsebzett bolygó” betegségének gyógymódját. Ezt a következő lehetőségek megvalósulása segítheti elő. (Mindössze néhányat sorolunk fel ezek közül is.)

1. Bízunk abban, hogy a kialakult válságos helyzetben egyre több település (vezetői és lakósai egyaránt) ismeri fel a helyi szintű cselekvés elkerülhetetlen fontosságát és vesz részt ebben a munkában. Az egymást támogató és segítő települések és közösségek komolyabb eredményeket érhetnek el.
2. A természet további változásai és ennek várható következményei a jövőben hozzájárulhatnak a természeti törvények nagyobb tiszteletéhez és a klímatudatosság megerősödéshez Magyarországon is.
3. Az egyre jobban megerősödő helyi közösségek – a település vezetőivel együtt – lehetőségek kínálnak arra, hogy kidolgozzák és megvalósítsák azokat a programokat, amelyek elősegítik, hogy a helyi társadalom alkalmazkodni tudjon a várható változásokhoz. A „közösség ereje” az egész program további sikerének egyik nagyon fontos eleme.
4. A nemzetközi kapcsolatok kialakítása, a máshol már bevált megoldások tanulmányozása is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is több eredményt érjünk el.
5. Az Éghajlatvédelmi törvény elfogadása – amelyben kiemelt fontosságú a helyi szintű programok támogatása – szintén segítheti a munkánkat..
6. Az éghajlatváltozással kapcsolatban jó kapcsolat alakult ki az ország különböző intézményei és szervezetei között. (Ennek egyik jó példája a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa.) Ez a kialakult és várhatóan erősödő együttműködés szintén jelentős segítséget nyújthat a helyi szintű programok megvalósításhoz.
7. Az új értékrend kialakulása nélkül azonban nem lehet érdemi eredményeket elérni. Számítunk arra, hogy az új tudományos eredmények, az egyházakkal való együttműködés és a különböző művészeti ágak is hozzájárulnak ahhoz, hogy a már formálódó természet- és emberbarát értékrend megerősödjön Magyarországon és máshol is.

VI. Az elért eredmények bővebb ismertetése

1. Meteorológiai állomás az iskolában (Pomáz)

Pomázon elindult egy klímaszakkör a Mátyás Király Általános Iskola – Ökoiskola – épületében, ahol sikerült beüzemelnünk egy – helyi lakos, Bolyki István által ajándékozott – meteorológiai mérőállomást. A meteorológiai állomás mérési adatai közvetlenül a tanórai munkához kapcsolódnak, illetve a hallgatók szakköri tevékenységét segíti. Dolgozunk a Pomázon működő három iskola közötti környezetvédelmi szakköri munka összehangolásán, melyre az iskolai igazgatók részéről komoly fogadókészséget tapasztalunk. A meteorológiai állomás szakszerű használatában egy helyi meteorológus lakos ajánlotta fel segítségét. A regisztrálható mérési adatokat, a szélerősségen, csapadékmennyiségen, hőmérsékleten túl az UV-értékek adatait is a városban is nyilvánosságra szeretnénk hozni. Jelenleg az idokep.hu portálon kerülnek az adatok közlésre.

2. Klímabarát üzlethálózat kialakítása (Pilis) Erről a Hírlevél 6. száma közöl ismertetést (tudatos vásárló; helyi termékek; le nem bomló csomagolóeszközök száműzetése stb.).
3. 1 újszülött / 1 elültetendő facsemete program (Pilis). A Gemenc Zrt. és a Pilisi KlímaBarát Kör együttműködésével.
4. Gerje – Tápió I. Magyarországi KlímaBarát Körzet megalakulása (2009), hét egymással határos település klímabarát keretegyezménye, polgármesterek aláírásával)
5. Autómentes napok: szeptember 22-én az Autómentes Világnap alkalmából minden évben megrendezésre kerül a szekszárdi autószegény nap, melyen évről évre egyre többen vesznek részt.
6. Föld napja, víz napja rendezvények: A Föld Napja alakalmából a Szekszárdi Klímakör egész napos rendezvényt tart. Elméleti tudnivalók, játékos vetélkedők hat helyszínen óvodásoknak és iskolásoknak.
7. Dera-patak-fórum rendezvény (tervezett időpontja 2010. május 7. A Védegylet Egyesület vizes szakembereinek rövid 10-15 perces előadása a "Dera-patak revitalizációs mintaprojekt" lényegéről, amivel szeretnénk a Dera-patak témakörében érintett pomázi önkormányzati képviselőket megszólítani.
8. Klímaszakkör indítása az iskolában (Tatabánya)
9. Pomázon a Sashegyi Sándor Általános Iskola részéről a helyi éghajlatváltozásra és környezetvédelemre vonatkozó előadás összeállítására kérték fel a Klímakör tagjait. Tervezett témakör napkollektor elkészítése lesz, illetve az éghajlatváltozásra vonatkozó ismeretek megosztása a tanulókkal.
10. Az Első Kárpát-medencei KlímaBarát Egyezmény 2009. tavaszán 8 szlovák és 8 magyar iskola által alapított KlímaBarát Iskola Mozgalom
11. Honlap indítása. Szekszárdon a Zöldtárs Alapítvány, mint klímakoordinátor honlapján kapott helyet a Szekszárdi Klímakör egyelőre. Májusra elkészül egy internetes fórum, melynek segítségével a tagok folyamatosan kommunikálni tudnak. Továbbá Szekszárd város honlapjáról is elérhetőek vagyunk. Tatbányán és Pomázon is működik már hasonló fórum.
12. A helyi közösség erősítése (kirándulások, biciklitúrák szervezése). Ez több helyen is része a programnak Már kölcsönös látogatásokat is szerveztek a klímabarát települések.
13. A Pomázi Klímakör részéről az ISIK Bizottság és többek támogatásával 2010. februárjában a KVVM-hez beadott – a Dera-patak töltésére megfogalmazott kerékpáros felület kialakításának pályázata, mely a "Zöld Forrás" pályázati kiíráson nyert! A Duna-völgyben már közel egy évtizede megvalósult kerékpáros útvonalakon keresztül a 20 000 km-es európai kerékpáros úthálózathoz is kapcsolódhat Pomáz városa. Klímabarát település lévén lehetőséget teremthetünk az aktívan kerekezni vágyó lakosság részére az egyre kedveltebb, egészséget megőrző és környezetbarát közlekedési mód – a kerékpár – terjedő használatára.
14. A filmvetítések minden településen fontos részét képezték a lakosság tájékoztatásnak. A klímaköri működésének kezdete az Al Gore film 2007-es levetítéséhez köthető, melyet követtek a többi hasonló témakörű filmek - A hülyeség kora, , Kritikus 6 C-fok, Az ember, aki fákat ültetett, stb.
15. Előadások tartása: A Szekszárdi Klímakör koordinátoraként a Zöldtárs Alapítvány folyamatosan járja Szekszárdot és Tolna megyét különböző előadásaival az igények szerint, nagyszabású „Környezettudatos család” programja keretében. A számos előadás közül néhányat említve: vegyszermentes háztartások, a hulladékcsökkentés lehetőségei, gyógyszer helyett, helyi termék-helyi munka.
16. Klímakörök rendszeres összejöveteli, amelyek nyitottak mindenki számára. (A tatabányai és a pomázi klímakör munkája a Hírlevél 2. számában megismerhető.)
17. A Szekszárdi Klímakör évente két fórumot tart, melyen minden munkacsoport részt vesz (40-50 fő). Továbbá kéthavonta az egyes munkacsoportok is találkoznak, és újabb és újabb lehetőségeket, és ötleteket tárgyalnak, melyek megvalósítása folyamatos.
18. Komposztáljunk program: Szekszárdon 2009-ben 50, majd 2010-ben 170 komposztládát osztottak ki komposztálni vágyó lakosok számára. (Tolna megyében összesen 700 láda körül tartanak.) A programok kiemelt üzenete, hogy a hulladékunk „utaztatása” talán a legfeleslegesebb dolog, amit a jelen kor tesz.
19. „Nyílt Tér Hét” elnevezésű rendezvény 2009-ben. A Szövetség és a Védegylet közös rendezvénye volt november utolsó hetében, amelynek keretében a klímakör olyan programokat szervez (közös beszélgetések, filmvetítések, gyermekprogramok…), amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a településen minél több ember megismerkedjen a klímabarát gondolattal. A legfontosabb célja, hogy az egyes városok és falvak lakói barátságos körülmények között „nyíltan” elmondhassák egymásnak véleményüket és megbeszéljék azt is, hogy milyen lehetőségeik vannak a helyi szintű változások elindítására. (A Szekszárdon, a Pilisen és a Wekerle-telepen történt eseményekről beszámoló olvasható a Hírlevél 5. számában, és egy összegző értékelés a 6. számban.)

VII. A harmonikus jövő lehetősége

Ma még az akadályok erőteljesen érvényesülnek és a felsorolt - és más – lehetőségek nem elégségesek a kitűzött célok megvalósításához. Bízunk azonban abban, hogy idővel ez változni fog, és fel tudunk készülni a várható változásokra és a természettel való harmónia megtalálására.

Budapest, 2010. április 24.

Az összeállítást

– a klímabarát településektől kapott beszámolók felhasználásával –

Antal Z. László készítette.