Cseppben a tenger. Történeti visszatekintés.

p7 Andrássy út Csü, 2010-05-13 21:30

Érthetetlen és tarthatatlan, hogy egyes világörökségi épületek felújítását egyszerűen negligálják azok tulajdonosai, miközben számos üzlethelyiség bevételeket termel ugyanazokban az épületekben. Ha üresen állnának ezek az épületek, akkor is törvényi kötelezettsége lenne a tulajdonosnak, legyen az önkormányzat vagy magántulajdonos, hogy a műemléképületet vagy annak ráeső részét felújítsa (2001 évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, 41.§).
Ahol pedig emberek élnek, lakók lakják a házakat, miért nem kerül sor évtizedekig legalább tisztasági festésre, a higiéniai viszonyok normalizálására – ha már a műemléki felújításra nem fordítanak forrásokat ?
Pedig lenne forrás, mindig is volt, de ebbe most ne mélyedjünk bele.

Egy üzlethelyiség, az Andrássy úti csillárbolt elköltözése, a bérlőváltás kapcsán került fókuszba a téma még januárban: „Eltűnnek a kristálycsillárok az Andrássy útról”
Azóta figyelemmel követjük a történetet a cikk kommentjeiben és újabb posztokban.

Talán: Brillant 1

Ebben a részben részletesebben visszatekintünk az üzlet sorsára. Úgy gondoljuk, mint cseppben a tenger, a konkrét eset rávilágít az elmúlt időszak magyar valóságára.
----------------------------------------------------------------------------------

Az 1885-ben Freund Miklós tervezésében épült ház vegyes használatúnak épült, üzlethelyiségek, nagypolgári lakások és bérlakások (cselédlakások) egyaránt helyet kaptak benne.

Vélhetően a csillárbolt helye eredetileg is üzlethelyiségként funkcionált.
A ’89 előtti évtizedekben diplomáciai ingatlanná vált, Csehszlovák Kultúra, majd a Chilei Köztársaság Nagykövetsége működött itt. ’89 után a diplomáciai ingatlanok részeként állami tulajdonban (ÁPV) maradt.
És tényleg maradt, mert hasznosítása nem történt.

Az 1998 és 2002 közötti érában a hasznosítások kerültek előtérbe. Úgy gondolták, miért álldogálnának itt ezek az ingatlanok kihasználatlanul, adjunk lehetőséget a megújulásra. Így egy, az x párthoz köthető, ausztriában lakó politológus üzletember állítólag 1 Ft-ért kapta meg hasznosításra nem csupán az üzlethelyiséget, hanem a házban lévő, szintén üresen álló egyik kisebb irodát is. A volt Magvető könyvkiadó ugyanis több irodával rendelkezett itt, ezek elhagyatva ácsorogtak. Az emeleti irodából lakás, a nagykövetségből újra üzlethelyiség lett.

(A volt Magvető első emeleti fő irodája egy másik akcióban "kelt el", ott egy másik kör, a később az Andrássy 47-et elhíresülten privatizáló társaság, az Ennet Kft. társcége, a Chritians Standard Kft. végzett korrekt felújítást a lelakás fejében. Itt működik a bérlő bérlőjeként az Osztrák Intézet. Napjainkban ez a "műemléképületek felújítására specializálódott" csapat nyomul a pátyi átminősítős golpályás földbizniszben.)

Talán a bérbevevő politológus osztrák kötődésének köszönhető, hogy 1998-ban a salzburgi Voglauer osztrák fenyőbútor cég rendezett be itt egy szép üzletet -Voglauer Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, 11768043-5244-113-01. (Jellemző a viszonyokra, hogy a bérleti díjat a 6. kerületi önkormányzatnak fizették egy-két évig, amikoris kiderült: a helyiség a diplomáciai ingatlanok részeként nem is a kerületé.)

Egy másik szálon az ÁPV-nek már szándékában állt megválni a volt diplomata ingatlanoktól az ezredforduló tájékán. Szokás szerint egyben kívánták értékesíteni. Ez volt akkoriban a trendi. Nem bíbelődtek a részletekkel. Az ország sorsáért rettenetesen aggódó, az ÁPV-be és a minisztériumokba a "szabad világból" telepített tanácsadók, szakértők elmagyarázták, megértették a döntéshozókkal, hogy az üzleti életben ez így megy, egyben, nem másként. Na. (Növényolaipar és más feldolgozó iparok, távközlés, Suchman energia,stb.)

Hogy miért kellett egyáltalán az ingatlanokat értékesíteni és nem hasznosítani, vagyongazdálkodni ? Hülye kérdés. Meg lett mondva, állami cég vezetése\működése nem hatékony... Csak a magán. Mert ott a piac magától reguláz.

A kb. 130 diplomata ingatlant egy cégbe szervezve többször meghirdették – a sajtóhírekre visszatekintve eredménytelenül. Túl magas volt az ár... A többedik kör előtt 18 és 30 milliárd közötti árbevételt remélt az állam. Valami miatt éppen 18,2 milliárdért végre elkelt - hurrááá. Hiányzott ez a pénz a kevéssé hasznosult országhitelek kamatainak törlesztéséhez.

A 20 millió Ft-al létrehozott Szinva 2001 Zrt. lett a tulajdonosa az ingatlanokat, így a Voglauer által bérelt üzlethelyiséget is tartalmazó CD Hungary-nek 2002-ben.

(Így ez az üzlethelyiség NEM része a hatker önkormányzatoknak a Balettintézettel fémjelzett, majd 2002-2006 között kiteljesedett világörökség elpasszolási akciójának. Annak ellenére, hogy az üzlethelyiséget magában foglaló 21.sz.épület is beletartozott az Andrássy 3, 8, 20, 47, 52, 68 és más eladott\elcserélt épületek csoportjába.)

2003-ban leálldozott az osztrák fenyőbútoroknak. Öt éves működése alatt pedig "bejáratódott" (sok szálloda és vendéglátós üzlet kapott innen berendezési tárgyakat) és beette magát az üzlet az Andrássy út arculatát alakító látványelemek sorába is. Mégis. Rosszmájúak lennénk, ha megemlítenénk, hogy ídőközben politikai váltás is történt.

A Voglauer Kft.-ből Preciosa 1724 Kft. lett.
Nem az történt tehát, hogy Voglauer megy, Preciosa jön, hanem a meglévő cég kapott uj tulajdonost. Így a társaság korábban kötött szerződései, pl.a bérleti szerződések is jogfolytonosak, az esetleg egy más önkormányzati érában kialkudott és szerződésekbe betonozott bérleti kedvezmények, lelakási megállapodások tovább vihetők a politikai váltásokon. Hogy itt ez történt -e vagy sem, nem tudjuk, a nyilvános adatokból csak a társaság név és tulajdonos váltása követhető.

Ezzel vette kezdetét a kristálycsillárok korszaka, 2005-ben konkrétan KRISTÁLYCSILLÁR 1724 Kft.-vé is nevezték át a társaságot. A Bohémia gyár termékeit forgalmazták - nem kispályán. A Bohémia kristálycsillároktól fénylik a Sándor Palota, a Köztársasági Elnöki rezidencia, a Gödöllői Grassalkovich Királyi Kastély (hogy csak az ismertebb állami beruházásokat említsük), de a Four Seasons Gresham Palace Hotel is a Bohémia fényében ragyog. Volt tehát bevétel feltehetően.

2008 végén a CD Hungary átalakult. A Garancsi István 99,5%-os tulajdonában álló Szinva 2001 Zrt. által tulajdonolt CD Hungary-ből kivált 51 db Sinvest kezdőszavú és az ingatlanok címeit tartalmazó elnevezésekkel létrehozott társaság. Így született esetünkben az SINVEST ANDRÁSSY 21 Pro Ingatlanforgalmazó és hasznosító Kft., mely úgyanúgy a Szinva 2001 Zrt. tulajdona, ahogy a CD Hungary is.

2008-ban azonban más fejlemények is bekövetkeztek. A csillárbolt addigi szép eredményes működése egyszercsak veszteségbe fordult, a társaságot na ki?, a CD Hungary, a bérbeadó vette át. A KRISTÁLYCSILLÁR 1724 Kft.-t átnevezték A21 Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.-vé. Így a bérlő és bérbeadó azonos tulajdonoshoz került.

Ebben a helyzetben került a kirakatokat takaró leplekre 2009 decemberében: "Leltár miatt zárva, nyitás január 15-én". A folytatás az eredeti poszt kommentjeiben követhető.

Itt tartunk a történetben, várjuk a fejleményeket, át is adhatnánk magunkat a tippelős játéknak, az Andrássy út arculatát a jövőben formáló új jövevényre várva. Akármelyik brand is jön, minden bizonnyal a hely mai elvárásai szerint fogja működtetni az üzletet.

Vannak azonban momentumok ebben a történetben, melyekre érdemes odafigyelni:

- A volt diplomata ingatlanok 2002-es 18 milliárdos alsóhangú megszerzése nem volt elég. A CD Hungary rácsókolt a hatkeres lakott világörökségi ingatlanok szép darabjaira, konkrétan az Andrássy 3, az Andrássy 8 és az 52 privatizációja közismert. Érdekes, nem a piacon vásárolt magának további ingatlanokat, hanem az állámi\önkormányzati tulajdonban látott üzleti fantáziát továbbra is. Vajon miért ?

- Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok évtizedekig elmaradt felújításának „indokain” szélesen mosolygunk, amikor egy illetékes nyilatkozik. De mivel indokolható a magántulajdonba került ingatlanok után járó felújításrészek elmaradása ?

- Az is érdekes, hogy a rengeteg hatóság, hivatal, engedélyező, ellenőrző, véleményező, jóváhagyó szervezet merre fordította 65 évig a szemét, hogy ne lássa: a lakott világörökségi ingatlanokat szisztematikusan elkerüli a felújításnak még a gondolata is. Mi vezérli valójában ezeket a hivatalokat?

Nézze már meg valaki az oly nagyrabecsült ÁSZ-jelentéseket a hatker vizsgálatairól, feltűnik e egyben is (pedig vizsgálódtak bőven) a lakott épületek elmaradt felújításának az elmaradt kötelezettségek közötti említése ?

CsatolmányMéret
SZ_JELENTÉS_2004.pdf1.36 MB
SZ_JELENTÉS_2007_6_ker.pdf694.83 KB