Vizhiány ,klimamenekültek!A Földön és a Kárpát-medencében!!!

urbi Wed, 2009-11-11 20:23

Az aszály és a szárazodás Magyarországon!

Ez a 21.század legnagyobb kulcskérdése!

A napjainkban és a közeljövőben várható vízhiány alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát - tette közzé hivatalos állásfoglalásában a Láng István akadémikus által vezetett szakmai csoport.

A 4 és fél milliárd éves Föld jónéhány erőforrását használja úgy az ember, hogy közben véglegesen kimeríti ezeket - hangsúlyozta bevezetőjében a MTA főtitkára az állásfoglalást bemutató tájékoztatón.

Németh Tamás kiemelte: Magyarország vízkészletekben gazdag, termőföldjei jók, ugyanakkor mindkettőt veszélyezteti a túlhasználtság és a szennyezés.

A főtitkár hozzátette: a Földön 900 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, és 1 milliárdnál is többen vannak, akik nem jutnak elegendő ivóvízhez.

Magyarul:
2009-ben az egész bolygón-1 milliárd ember éhezik és 1 milliárd ember szomjazik!

Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben várható vízhiányok ezektől minőségileg eltérőek lesznek, mert a felmelegedés és a szárazodás közepette jelennek majd meg, szélsőséges időjárási jelenségek kíséretében - állapítja meg az állásfoglalás, amelyet egyebek között az MTA, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Vahava hálózat szakemberei készítettek, és már a következő napokban eljuttatnak a törvényhozókhoz illetve a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárca illetékeseihez.

A 4 és fél milliárd éves Föld jónéhány erőforrását használja úgy az ember, hogy közben véglegesen kimeríti ezeket - hangsúlyozta bevezetőjében a MTA főtitkára az állásfoglalást bemutató tájékoztatón. Németh Tamás kiemelte: Magyarország vízkészletekben gazdag, termőföldjei jók, ugyanakkor mindkettőt veszélyezteti a túlhasználtság és a szennyezés.

A főtitkár hozzátette: a Földön 900 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, és 1 milliárdnál is többen vannak, akik nem jutnak elegendő ivóvízhez.

Ma az aszályos időszakok gyakrabban fordulnak elő és súlyosabb következményekkel járnak- tette hozzá Láng István akadémikus, az állásfoglalást előkészítő csoport vezetője. Láng professzor úgy vélekedett: a szárazodás ma már nemcsak mezőgazdasági, hanem műszaki kérdés is, hiszen a hidak, utak és más tereptárgyak tervezésekor számolni kell a talajzsugorodással is.

A Kárpát-medence bekerült a szárazodás miatt veszélyeztetett területek közé - figyelmeztetett a professzor, aki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak is társelnöke is - ezért meg kell tervezni az öntözést, a vetésszerkezetet, a tartalékok képzését és a biztosítási rendszerek létrehozását.

Örvendetes változás az Európai Unió vízpolitikájában, hogy az uniós dokumentumok rendszeresen foglalkoznak az aszály okozta vízhiánnyal - jelentette ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai főtanácsadója. Kolossváry Gábor kérdésre válaszolva elmondta: elsősorban a legnagyobb víztározónkat, a talajt kellene jobban kihasználnunk. Emellett 2013-ig részletes aszálykockázat-kezelési terveket kell kidolgozni, beleértve a konkrét intézkedések kidolgozását a vízkészletek megőrzésére, a víz tárolására és a vízvisszatartásra.

Az „Aszály és szárazodás” c. konferencia állásfoglalásának aláírói ezért mielőbbi intézkedéseket javasolnak az Országgyűlésnek a tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzésére, és annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy megkerülhetetlen az aszály és a szárazodás társadalmi hatásaival való szembenézés, hiszen a jelenség súlyosan, létfeltételeiben veszélyezteti a lakosságot.

Állásfoglalás

Szakemberek, oktatók, kutatók, a gazdasági élet szereplői, a tudományos konferencia valamennyi résztvevője, hozzáértésük és felelősségük tudatában állásfoglalással fordulnak az Országgyűléshez, hogy hozza meg a szükséges döntéseket, valamint intézkedéseket az egyhangúan elfogadott „Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégián” túlmenően, és határozzon a „Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Program”-ról, a lehetséges rendkívüli események megelőzése és hatásainak mérséklése érdekében, figyelemmel az EU Víz Keretirányelv végrehajtására, a készülő Duna Stratégiára.

Rendkívül fontosnak tartjuk annak tudatosítását, hogy napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát!

* Magyarországon 100 évből 28 aszályos, s már az 1900-as évek elején – különösen a mosonmagyaróvári professzorok – harcot hirdettek az aszály ellen. Történtek figyelemfelkeltő vizsgálatok, kezdeményezések a közelmúltban is, de a jövőben várható vízhiány, szárazság és aszály az eddigiektől minőségileg eltérő lesz, mert a felmelegedés és a szárazodás folyamatában jelenik meg, szélsőséges időjárási jelenségekkel súlyosbítva. Ezt jelzi az aszályos évek gyakoriságának növekedése, valamint az, hogy a közelmúlt években a korai és kései fagyokat árvíz, belvíz, majd aszály, soha nem tapasztalt hőségnapok követték, amit özönvízszerű esők, sárlavinák, jégesők, viharok, erdő-, bozót-, tarlótüzek, új kórokozók és kártevők megjelenése kísért. A keletkezett károk mind a GDP-t, mind a fizetési mérleget súlyosan érintették. Az aszály mind gyakrabban sújt olyan térségeket is, ahol megjelenésük nem, vagy korábban kevésbé volt jellemző.
* A magyarországi aszály és a szárazság régebben mindenekelőtt mezőgazdasági kárként szerepelt, mely területileg is differenciáltan jelentkezett. Ha veszélybe került a lakosság élelmiszer-ellátása (búza, burgonya stb., vagy az állatállomány takarmánygabona-szükséglete), általában importból ellensúlyozható volt. A mezőgazdasági károkat a múltban az öntözés némileg csökkentette, az éghajlat szárazodása miatt azonban ennek lehetőségét az öntözésre fordítható vízkészlet fogyatkozása eleve számottevően korlátozza, miközben az öntözéses gazdálkodás erőteljesen csökkent az utóbbi évtizedekben. A felmelegedés, az időjárási szélsőségek, a szárazodás és az aszály már a nemzetgazdaság több ágát is károsan érintheti, a víz- és élelmiszerhiányon túlmenően a humán- és állategészségügyben, élelmiszeriparban, infrastruktúrában, építészet talajmechanikai vonatkozásaiban, energiaiparban, szállításban, közlekedésben, turizmusban stb. is halmozottan okozhat károkat, amit tetéz az, hogy a szárazodás kiterjedése térben is megnő.
* A vízhiány, a szárazodás nemcsak gyakoribbá, elhúzódóbbá válik, hanem várhatóan súlyosan érinti a természeti környezetet és a természeti erőforrásokat, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelőalapokat. Ez különösen ráirányítja a figyelmet a lakossági víz- és élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságára, valamint az ivóvíz és az élelmiszer-alapanyagok minőségének romlására, miközben növekednek a termelési költségek és a vállalkozások, befektetők kockázatai.
* Tudatában annak, hogy a klímaváltozás folyamatában a vízkészletek és az agroökológiai potenciál – az egy lakosra jutó kedvező vízkészlet, a jó és közepes minőségű termőtalaj-ellátottság okán – hazai és nemzetközi vonatkozásban felértékelődik, elsőrendű feladat ezen potenciál óvása, megőrzése, fenntartható hasznosítása.
* Megkerülhetetlen az aszály és a szárazodás társadalmi hatásaival való szembenézés is, hiszen a jelenség súlyosan, elemi létfeltételeiben veszélyezteti a lakosságot. Megrendülhet a polgárok biztonságérzete, amihez a helyes történelmi szemlélet mellett anyagi biztonság és eligazító jövőkép, illetve az ezekre utaló döntések, feladatok, érzékelhető lépések szükségesek. Alapvető a lakosság tájékoztatása, a tudatosság erősítése a társadalom valamennyi szintjén a várható változásokról, ezek következményeiről, a felkészülés lehetőségeiről.

Kérjük, hogy az Országgyűlés minél előbb határozzon a magyarországi víz- és élelmiszer-ellátás biztonságát előmozdító stratégia, intézkedési terv kidolgozásáról, jogszabályokkal alátámasztott cselekvési program előkészítéséről, kormánybiztos megbízásáról, a beszámolási kötelezettségről, az ösztönző intézkedésekről, ezek feltételeiről, a végrehajtás szereposztásáról, valamint elkülönített források biztosításáról!

Figyelemmel a világban zajló folyamatokra, továbbá arra, hogy az EU munkaprogramot fogadott el a vízhiány és a szárazság kezelésére irányuló intézkedésekről, valamint a konferencia állásfoglalásában megfogalmazottakra,

javasoljuk, hogy a magyarországi tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzését szolgáló intézkedések között jelenjenek meg az alábbiak:

A társadalmi tudatformálás érdekében

1. Tájékoztatási és párbeszédprogramok kezdődjenek a kormányzati, szakmai, társadalmi, civil szervezetek között.
2. A kormányzati, szakmai szervezetek ösztönözzék a vízhiánnyal és a szárazsággal foglalkozó rendszeres médiatevékenységet.

A felsőszintű döntésként

3. Az Országgyűlés határozzon a lehető legrövidebb időn belül „Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Program” kidolgozásáról, az EU irányelvekhez igazodó tartalommal.

4. Készüljön nemzeti aszálystratégia, cselekvési program, végrehajtási utasítás, valamint új támogatási rendszer.

5. Szerepeljen a támogatás feltételeként az igazolt felkészülés.

6. Nevezzenek ki kormánybiztost a megvalósítás, a folyamatos tájékoztatás, a kommunikáció, az Országgyűlés és a Kormány elé kerülő jelentések összehangolására.

7. Különítsenek el forrásokat a feladatok megvalósítására, s intézkedjenek a beszámolási kötelezettség, valamint a számonkérés rendszerességéről.

8. Kerüljön sor az alapvető vízigények mindenkori kielégítése érdekében, a Víz Keretirányelvnek megfelelően, vízkészlet-vízhasználati megállapodások kötésére a vízgyűjtő terület érintett államaival.

9. Kezdeményezzenek olyan K+F programokat, melyek tudományosan megalapozzák a szükséges intézkedéseket. Működtessenek nyomon követési, ellenőrzési és visszajelző rendszereket.

10. Készüljön oktatási program a megelőzés, védekezés, a szakképzés erősítésére és a tanácsadó szakemberképzés javítására, valamint az állampolgárok ismereteinek bővítésére.

A vállalkozások, gazdasági és más szervezetek, önkormányzatok, társadalmi csoportok körében

11. Váljon alapvető követelménnyé a megelőzés.

12. A jó gyakorlat szerves részét képezze a vízkészlet-gazdálkodás, továbbá a vízhiány megelőzése, és a talajok nedvességmegtartó képességének megóvása.

http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=390&tt_news=120286...

"Régebben még volt hová

"Régebben még volt hová menni"

A klímaváltozás ökológiai-társadalmi kockázatai - riport Borhidi Attilával
2009. 09. 18.

Ha az egész térségre a mostaninál szárazabb éghajlat köszönt rá, akkor már sokkal nehezebb feltételek között kereshetjük a kiutat.

A klímaváltozás folyamatának vannak kiszámítható és kiszámíthatatlan kockázatai. Hasznos lenne legalább az előbbiekre felkészülni – állítja Borhidi Attila ökológus akadémikus, aki szerint a tudomány kínál ugyan fogódzót a kármentéshez, ám ezt a törekvést a döntéshozók részéről csak mérsékelt érdeklődés kíséri.

http://nol.hu/ajanlo/20090905-regebben_meg_volt_hova_menni

- Bár a klímaváltozás kérdése a 90-es évek óta folyamatosan napirenden van, a vita újra és újra visszatér az alapkérdéshez: valóban melegszik a Föld klímája?

- Az alapkérdésre létezik egy nagyon egyszerű "alapválasz". A földi élővilág évmilliókon keresztül széncsapdaként működött. A növények kivonták a szén-dioxidot a légkörből, a növényi és állati szervezetek széntartalmának jelentős része idővel a talajba, illetve a mélyebb rétegekbe került, és eltemetődve kiiktatódott a szénkörforgásból. Az utóbbi 200 évben az emberi civilizáció legalább 200 millió év elásott széntartalékát juttatta vissza a légkörbe, amivel megnövelte a szén-dioxid-koncentrációt, és ezen keresztül a levegő hőtartalékait is.

- E teóriát nem befolyásolja az az újabb keletű felfedezés, amely szerint a föld mélyében lévő kőolaj és földgáz egy része más úton, az őslégkör metánjából is létrejöhetett?

- Nem nagyon. Az ismert kőolajtelepek zöme fosszilizálódott maradványokat is rejt, ott a keletkezés módjáról nem kell töprengeni. Még egyértelműbb a kérdés a széntelepek esetében, amelyek az ipari korszak nagy részében az energiafelhasználás alapját jelentették.

- Ha ez ennyire világos és egyértelmű, akkor hogyan lehet mégis - olykor politikai színezetű - tudományos viták tárgya a klímaváltozás, illetve az, hogy mekkora szerepet játszik benne az ember?

- A szén-dioxid-feldúsulás és a melegedés folyamata nem egyenletes, van benne jelentős fluktuáció, ami becsapóssá, többféleképpen értelmezhetővé teszi a jelenséget. A földi időjárási rendszer önszabályozó, sokféle visszacsatolási mechanizmus működik benne, vagyis a hirtelen, nagymértékű változások kiegyenlítésére törekszik. Az viszont bizonyos, hogy hosszabb távlatban a középértékek trendje a globális átlaghőmérséklet növekedését mutatja.

- Hogyan lesz ebből a trendből egy-egy földrajzi régióra vonatkozó konkrét klímaprognózis?

- Az előrejelzések különféle számítási modellek alapján készülnek, amelyekben a matematika, az időjárási megfigyelések, a múltbeli adatok és az elméletek különböző súllyal esnek latba, ennek megfelelően a végeredményük is eltérő. Csak a Kárpát-medencére három komoly klímaszcenárió létezik. A gondot ott látom, hogy az előrejelzési technika a közvetlen időjárás-prognózisra van kihegyezve, nem az éghajlat általános változására. Azt például nem vesszük számításba, hogy az Európa időjárását meghatározó nagy ciklonrendszerek egyensúlya is eltolódott. Régebben rendszerint az izlandi ciklon hozta a csapadékot északnyugatról - ha jött a ciklon, tudtuk, hogy országos eső lesz. Ezt most is rendszeresen beígérik az előrejelzések, de a csapadék gyakran nem jut el a déli országrészig, mert a másik, a meleget hozó azori ciklon hatása erősebb. Az egyensúly eltolódásából az is következik, hogy míg korábban a Duna vízgyűjtője volt csapadékosabb, azaz onnan érkezett a több és nagyobb árhullám, mostanában a Tisza vízgyűjtője kap több esőt, és a Tisza völgyébe érkezik gyakrabban az áradás. Az alföldi, száraz időjárású zóna kiterjedése megnőtt, ma már egészen Keszthelyig tart, amit a növényökológiai vizsgálatok és a Balaton kiszáradó lápjai jeleznek.

A múltba nézés mennyiben alkalmas a jövőbeli változások előrejelzésére?

- Korábban a Kárpát-medencében az aszályos és az erősen csapadékos időszakok rendre kiegyenlítették egymás hatását, ma viszont ez a kiegyensúlyozó ciklikusság sokkal kevésbé érvényesül. 1946 és 1949 között volt egy négyéves szárazság, amikor még a viszonylag mélyebb láptavak is - mint amilyen a Baláta-tó - kiszáradtak. Aztán 1950 és 1952 között megérkezett a hiányzó csapadék, a víz visszatöltődött. Mostanra módosult a tendencia: a tapasztalatok azt mutatják, hogy három aszályos évre nagyjából egy csapadékos esztendő jut.

- Az ön szűkebb szakterülete a növényvilág és a klíma kölcsönhatásainak vizsgálata. Ezt - azaz például az erdőövek időjárási zónákat követő vándorlását - a laikusok több emberöltő alatt lezajló, szinte észrevétlen változásnak gondolják.

- Az átalakulás sebessége sokszor a szakértőket is meglepi. Az olyan tartós ökológiai rendszerek, mint amilyenek például a nyugat-magyarországi bükkösök, elméletben jól ellenállnak a kisebb klimatikus változásoknak. A valóság azonban az, hogy éppen az egészségügyi ellenálló képességük rendül meg a leggyorsabban. Fogékonyak lesznek olyan betegségekre, amelyeket korábban legyőztek, és új kártevők is megjelennek, amelyeket előzőleg épp a hűvösebb klíma állított meg az erdőöv határánál. Ma már a soproni lucosok, a zalai bükkösök is szuvasodnak, pedig ott a szú kártétele régebben szinte ismeretlen volt. A fa minősége a külső feltételek romlása, illetve az állati kártevők tömeges megjelenése miatt gyengül, a hozam csökken, akár egy-két évtizeden belül is. Ráadásul a növényzet maga is visszahat a klímára, amelyben él. Korábban sokat kutattam trópusi vidékeken, és magam is tapasztaltam: az este kimosott nadrágom az erdőszélre kiakasztva reggelre megszáradt, az erdő belsejében viszont vizes maradt és megpenészedett - ennyit számít a növények klimatizáló hatása. Ha az erdőt kivágják, az esők lemossák a legfelső, termékeny talajréteget, a megmaradó váztalaj fölött viszont már egy másik, száraz és sivatagos időjárás alakul ki.

- Tud még hasonló, nagy biztonsággal megjósolható következményeket említeni?

- Szinte bizonyosra vehető, hogy a frontváltozások sebessége és intenzitása nő, a hurrikánok, tájfunok pusztító ereje komolyabb lesz. Ez nemcsak a klímaváltozásból adódik, hanem a légkör szennyeződéséből is: a levegőbe került rengeteg fémpor és ásványi anyag miatt csökken a légtömegek fajhője, vagy más néven hőtehetetlensége, sokkal gyorsabban lehűl vagy felmelegszik a levegő, ami kedvez az extrém időjárási helyzetek kialakulásának.

- Említette, hogy a Kárpát-medencére több klímaforgatókönyv is született. Melyik tűnik ezek közül a legvalószínűbbnek?

- A kutatók most a kelet-balkáni szcenárió megvalósulásának adják a legnagyobb esélyt. Vagyis körülbelül 1,5-2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés várható. Ez nagyjából a bulgáriai Marica-völgy száraz, meleg éghajlatát jelenti, kiegészítve a környező hegyvidék nedvesebb, csapadékosabb időjárásával. A helyiek jól alkalmazkodtak ehhez a kettősséghez: felfogják a hegyekből érkező vizet, és öntözéses üvegházi gazdálkodást folytatnak, egész Európába jut innen primőr zöldség és gyümölcs. Hasonló megoldásokat mi is alkalmazhatnánk - ezért érzem nagy hibának, hogy gyakorlatilag leálltak a Vásárhelyi-terv tározóépítési beruházásai. Már most meg kellene kötni azokat a vízjogi egyezményeket is, amelyek garantálják, hogy a határon túlról el is jut hozzánk a víz. Ha az egész térségre ráköszönt egy a mostaninál szárazabb éghajlat, akkor már csak tűzoltás jelleggel, sokkal nehezebb feltételek között kereshetjük a kiutat.

- Újabb publikációiban sokszor a társadalmi konfliktusok katalizátoraként, rendészeti kérdésként beszél a klímaváltozásról. Ez a szemlélet a múltbeli tapasztalatokra vagy inkább a prognózisokra támaszkodik?

- A régebbi történelmi korokban is voltak klimatikus indíttatású népvándorlások, valószínűleg a mi őseinket is egy nagy ázsiai szárazosodás indította útnak. Csakhogy akkor még voltak szabad térségek is, volt hova menni - és így sem összeütközések nélkül zajlott a költözés. A mai túlnépesedett világban minden népmozgás szükségszerűen éles konfliktusokkal jár. Ez már jelenleg is látszik, hiszen a vándorlás megindult, bár a jellege alapvetően eltér a korábbiaktól. Most nem egész nemzetek vagy népcsoportok kelnek útra: inkább csak a leggazdagabbak menekülnek el a változó klíma elől, akik meg tudják vásárolni azokat a területeket, ahol kedvezőek az életfeltételek. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás miatt a Földközi-tenger keleti medencéje kiszárad, az északnémet és a lengyel tengermellék pedig új Riviérává válhat - a tengerparti fejlesztéseket célzó tőke pontosan ebbe az irányba vándorol.

- Hogyan lehet felkészülni az esetleges időjárási katasztrófákból adódó konfliktusokra?

- Jelenleg 25 millió ökológiai menekültet tartanak nyilván, a számuk a század közepére a 200 milliót is elérheti - ez az USA mai lakosságának kétharmada. A migrációs hullámok fogadására ma még elképzelés sincs, mint ahogy a mostaninál súlyosabb és gyakoribb időjárási vészhelyzetekre sem vagyunk felkészülve. A várható kríziseket a fontos közüzemi szolgáltatók állami kézben tartásával, vagy indokolt esetben a visszavásárlásával könynyebb kezelni. Amikor hiánycikk a víz, akadozik az áramszolgáltatás, nagy tömegeket kell menekíteni, akkor a felelősség az államé, és jobb, ha a döntési jog is ugyanott van. Fejleszteni és decentralizálni kell a katasztrófavédelmet, ez aligha szorul magyarázatra, mint ahogy a vízügyi szolgálat és a tűzoltóság megerősítését sem kell indokolni. A bűnüldöző apparátust a tömegoszlatás helyett olyan rendészeti feladatokra kell alkalmassá tenni, mint amilyen a kitelepítések irányítása vagy a személy- és vagyonvédelem katasztrófák esetén - legutóbb New Orleans példája mutatta meg, hogy egy-egy ilyen eset a gazdagabb országok rendőreit is megoldhatatlan helyzetek elé állíthatja.

urb>i<

Uj népvándorlás indul

Uj népvándorlás indul 2050-ig.

A század közepére nem 200 millo lesz a klimamenkültek száma hanem kb 3 milliárd.

Jelenleg a Himalája környékén él a Föld lakosságának a fele kb 3 milliárd ember.
Most 2009 ben 1 milliárd embernek nincs vize.

A Himalájábol indul el az 5 legnagyobb folyo amely táplálja ezeket a területeket vizzel.

Már a müholdas felvételeken is jol látható hogy a folyok forrásvidékén a gleccerek elovadtak,igy a folyoknak nincs vizutánpótlása.

2050 körül Ázsiának azon a vidékén kb 6 milliárd ember fog élni,
és közülük kb 3 milliárd embernek nem lesz ivóvize.

Igy ez a 3 milliárd ember nem tehet mást mint felkerekedik és elindul
arrafelé ahol az ivóviz van.Vagyis Europa felé és Amerika felé.

Ez lesz az uj népvándorlás!!!

Csak sokkkal nagyobb mértékü és borzasztobb lesz mint a legutobbi tatárjárás volt 1241-ben.

PS: a legnehezebb idöszak 2046 és 2047 között lesz.

2012 után ez lesz a következő fordulópont a jövőben!

urb>i<

– A tudósok nem

– A tudósok nem marslakók, A Tudomány Világfóruma pedig a legjobb bizonyítéka annak, hogy a tudomány területén dolgozók képesek megértetni magukat más szektorok képviselőivel – mondta Davidson L. Hepburn, az UNESCO közgyűlésének elnöke. Csak a tudásra támaszkodva lehetséges a fejlődés, hogy a világot ma is sújtó szegénységet képesek legyünk fölszámolni. Az egyenlőtlenségek növekedése nem vezethet békés, jobb jövőhöz – figyelmeztetett az elnök. Hepburn a tudomány és a politika közötti párbeszéd előmozdítását tarja a WSF legfőbb hozadékának. Az UNESCO-vezető ugyanakkor arra is fölhívta a figyelmet, hogy a szegénység, az egyenlőtlenségek, a járványok, a természeti katasztrófák következményeinek felszámolása, a víz- és energiakrízis megoldása szempontjából a tetteknek van igazi jelentőségük, a fontos konferenciák önmagukban nem elegendőek.

urb>i<

Post new comment

The content of this field is kept private and will not be shown publicly.
  • Lines and paragraphs break automatically.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • Web page addresses and e-mail addresses turn into links automatically.

More information about formatting options

By submitting this form, you accept the Mollom privacy policy.