Ki figyel oda Mohira?Nuki-Eső után köpönyeg?!Na mondd már!

Mikor ébrednek fel a magyarok?
Amikor már a szlovák atomtol fog sugározni az arcuk?

http://index.hu/belfold/paradicsom/2009/10/12/csak_a_szlovak_atom_sugarz...

Kemence és határmenti térség 37 km-re van,épp az É-Ny-i szélirányban!
2 órán belül itt van a sugárzás-a széllel.

A Garam vize a Dunába ömlik.

Ha egy nukleáris baleset történik és elszennyezödik a viz,
akkor ez a Dunán keresztül eléri Budapestet is.

Budapest és vonzás-körzetében 3 millió ember él,az ország lakosságának 1/3-a,
itt termelik meg az ország GDP-jének 40%-át.

Budapest,100 km-re van légvonalban-épp szélirányban.

Iszonyatos nagy a felelösség a jövö nemzedékeivel szemben!

Miért csak a civilek próbálták gondolkodásra késztetni a szlovák Góliátot!

urb>i<

A szlovák tévé a Mohi atomerőmü közmeghallgatásáról:

http://video.markiza.sk/archiv-tv-markiza/dnes
http://video.markiza.sk/archiv-tv-markiza/dnes/33475

urb>i<

Sajtószemle az esztergomi közmeghallgatásról és a GP figyelemfelkeltő akciójáról.

Index - (4 külön cikk!!!)
http://index.hu/video/2009/1/12/eloallitottak_a_szlovak_atomeromu_ellenz...,

http://index.hu/belfold/paradicsom/2009//12/az_esztergomi_hidon_demonstr... ,

http://index.hu/belfold/paradicsom/2009/10/12/csak_a_szlovak_atom_sugarz...,

http://index.hu/belfold/paradicsom/2009/09/11/akadalyoznak_a_kozmeghallg...

Magyar Nemzet -

http://www.mno.hu/portal/669200?searchtext=greenpeace

>Népszabadság - http://nol.hu/tud-tech/greenpeace__stop_a_mohi_atomeromunek

TV2 - http://www.tv2.hu/Root/Tenyek/Videok/2009-10-12-Igy_foglalta_el_a_hidat_..., http://tenyek.tv2.hu/Belfold/TenyekCikkek/2009-10-12-esztergom_greenpeace

Duna Tv - http://www.dunatv.hu/itthon/esztergom_greenpeace_mohi_atomeromu.html

Greenfo - http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=22592/
RTLklub - http://www.rtlhirek.hu/dock/videogallery/15:72259

Kossuth Rádió - http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1063...

Blikk, 2009. október 13., kedd, 5. oldal

Metropol, 2009. október 13., kedd, 1. oldal
Magyar Hírlap, 2009. október 13., kedd, 20. oldal
Napi Ász, 2009. október 13., kedd, 3. oldal
MTV híradó
Hírtv Napi Gazdaság - http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=423245&place=topl...

Lánchíd Rádió - http://www.lanchidradio.hu/er%C3%A9lyes_rend%C5%91ri_fell%C3%A9p%C3%A9s_...

Kék Duna Rádió - http://www.kekduna.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=139961
>Hírszerző - http://www.hirszerzo.hu/cikk.hidra_maszott_a_greenpeace_-_amig_rendorok_...

Indy.media.hu - http://hungary.indymedia.org/node/13732

Stop.hu - http://www.stop.hu/articles/article.php?id=553954

Megyei Hírek – http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kek-hirek-bulvar/tuntetok-a-hid-te...

Szent Korona Rádió - http://szentkoronaradio.com/termeszetvedelem/2009_10_12_a-mohi-atomeromu...

FIDESZ - http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=139760

Borsod online - http://www.boon.hu/hirek/im:all:rightnow/cikk/a-maria-valeria-hidon-tilt...

Kitekintő - http://kitekinto.hu/global/2007/10/02/a_greenpeace_tiltakozik_a_mohi_ato...

Propeller - http://www.propeller.hu/belfold/782134-igy-foglalta-el-a-hidat-a-greenpe...

Kelethír - http://www.kelethir.hu/cikk/zoldek_a_mohi_atomeromu_ellen/1309

Gondola - http://www.gondola.hu/hirek/113568

Szeretgom - http://www.szeretgom.hu/content/58084-greenpeace-akcio-esztergomban

Paraméter - http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2009/10/13/magyar-kornyezetvedokne...

Kemma - http://www.kemma.hu/galerialp/33616

Profitline - http://profitline.hu/hircentrum/hir/144011/Manipulalnak-a-szlovakok---a-...

Hunvista - http://www.hunvista.net/2009/10/12/greenpeace-aggalyos-a-mohi-atomeromu-...

Bumm.sk - http://www.hunvista.net/2009/10/12/greenpeace-aggalyos-a-mohi-atomeromu-...

urb>i<

Ubi, a bejegyzésedben és a hozzászólásodban majdnem annyi a tévedés, amennyi az állítás.

,,Kemence és határmenti térség 37 km-re van,épp az É-Ny-i szélirányban!
2 órán belül itt van a sugárzás-a széllel.'' - A radioaktív sugárzások ennél sokkal gyorsabban terjednek (gammasugárzás konkrétan fénysebességgel), a radionuklidok (magyarul a sugárzó részecskék) valóban 2 órán belül ideérhetnek.

,,A Garam vize a Dunába ömlik'' - ez igaz..

,,Ha egy nukleáris baleset történik és elszennyezödik a viz,
akkor ez a Dunán keresztül eléri Budapestet is.'' - mivel ezen atomerőmű felépítése azonos a paksiéval, a konténment kivételével, ennek bekövetkezési valószínűsége igen csekély. Annyi, mint Paks esetében.

1/Lecsökken a Garam folyo hozama

,,2/vagy a furt kutakban lesüllyed a talajviz szint,
a további globális felmelegedés-éghajlatvátozás miatt.'' - ennek mi köze van MOHI-hoz?

,,Egy ilyen blokk viz-igénye 47 millió köbméter viz egy évben.
MI LESZ HA KISZÁRAD A GARAM,vagy nem lesz elég viz?'' - a vizet nem fogyasztja el az erőmű, csak hűtésre használja, majd visszaengedi.

,,Leáll az atomerömü vagy elszáll a tulmelegedés miatt!
(ha a kukta-fözöben elpárolog a viz és tovább hevitik mi történik?)'' - az atomerőmű úgy működik, mint a paksi. Ezért ha ,,túlmelegszik'' felforr a víz és leáll a láncreakció (víz moderátor). Csernobilban grafit moderátor volt, amikor elforrt a víz a reakció felgyorsult...

A probléma egyébként valóban a konténment hiánya. Nem maga a létesítmény működése.

Civiljutubon Mohi és a közmeghallgatás

Greenpeace aktivisták hatalmas „Stop Mochovce” feliratú bannert lógattak le tegnap (2009.10.12.) a Szlovákiát és Magyarországot összekötő Mária Valéria hídról Esztergomban. Az eseményről készített videót a Greenpeace a Civiljutub.hu civil videómegosztón publikálta. (A levél alján küldjük azt a beillesztési kódot is, amivel az illető videót bárki beillesztheti a saját honlapjába!)

VIDEÓ LINKJE:
http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=877

cikk:

Greenpeace: a radioaktív sugárzás nem áll meg a határon (2009-10-12)

Greenpeace aktivisták 2009. október 12-én hatalmas „Stop Mochovce” feliratú bannert lógattak le a Szlovákiát és Magyarországot összekötõ Mária Valéria hídról Esztergomban. Az akció apropója a délutáni magyar közmeghallgatás volt, egy fontos állomása annak a folyamatnak, amely során a szlovákiai Mohi atomerőmű tervezett 3 és 4 blokkjaihoz tartozó környezetvédelmi hatásokat vizsgálják. A civilek szerint a hatásvizsgálat formai okokból, a hatástanulmány tartalmi okokból sem felel meg az alapvetõ kritériumoknak, ezért az egész vizsgálati folyamat újraindítását követelik.

További info: www.greenpeace.hu

---------------- xxx --------------------

Greenpeace: a radioaktív sugárzás nem áll meg a határon (forrás – www.greenpeace.hu)

Esztergom, 2009. október 12. - Greenpeace aktivisták hatalmas „Stop Mochovce” feliratú bannert lógattak le a mai napon a Szlovákiát és Magyarországot összekötő Mária Valéria hídról Esztergomban. Az akció apropója a délutáni magyar közmeghallgatás volt, egy fontos állomása annak a folyamatnak, amely során a szlovákiai Mohi atomerőmű tervezett 3 és 4 blokkjaihoz tartozó környezetvédelmi hatásokat vizsgálják. A civilek szerint a hatásvizsgálat formai okokból, a hatástanulmány tartalmi okokból sem felel meg az alapvető kritériumoknak, ezért az egész vizsgálati folyamat újraindítását követelik.

Mivel egy esetleges szerencsétlenségb� �l származó szennyezés a környező országokat is érintené, így nemcsak a szlovák, de a magyar és az osztrák lakosságnak is lehetősége van véleményezni az építési terveket. A mai magyar közmeghallgatás előtt már szeptember 18-án Pozsonyban, és 25-én Bécsben szerveztek nyilvános fórumokat, ahol a lakosság és a civil szervezetek által feltett főbb kérdésekre a beruházó nem adott megfelelő mélységű válaszokat. Alapvető hiányosságnak bizonyult a hűtővízigény kielégítésére a Garam folyóra tervezett víztározó finanszírozási kérdéseinek és környezeti hatásainak tisztázása, hiszen a közmeghallgatások tapasztalata, hogy az atomerőmű beruházója szívesen áthárítaná ennek költségeit a szlovák államra. A eddigi tartott nyilvános fórumokból az is kiderült, hogy a nagy sugárzású radioaktív hulladékok végleges tárolása sem megoldott, sőt még a kis és közepes radioaktivitású hulladék tárolására szolgáló létesítmény átadási határideje is folyamatosan csúszik.

A Greenpeace aggályosnak tartja továbbá a beruházó, Slovenske Elektrarne (SE) a szlovák minisztériumnak küldött meghallgatásokkal kapcsolatos dokumentumát, amely miatt megkérdőjeleződik a hatásvizsgálati eljárás függetlensége. Ebből kiderül, az építtető cég elvárása, hogy a szlovákiai közmeghallgatás a “lehető legalacsonyabb média- és közfigyelmet” kell kapja, továbbá, hogy “el kell kerülni az antinukleáris feszültségkeltést ”, illetve, hogy “a bécsi közmeghallgatást meg kell akadályozni."

A Greenpeace azt is nehezményezi, hogy csak a szlovák területekkel kapcsolatban készült környezetvédelmi hatásvizsgálat, noha az atomerőmű hatásterülete egy 50 km sugarú kör, amelybe Magyarországon fekvő települések is beletartoznak. „A földrengésveszély es zónába tervezett atomerőművel kapcsolatban a két legsúlyosabb probléma, hogy a tervben nem szerepel egy, a szennyezés szabadba jutását és a reaktorok védelmét is szolgáló konténment, illetve a lehetséges magyarországi hatások vizsgálata elmaradt. A jelenleg zajló hatásvizsgálati eljárás is számos formai és tartalmi sebből vérzik, ezért annak mielőbbi leállítását követeljük. Egy új tanulmányon alapuló független vizsgálatra van szükség, mely Magyarország érintett területeire is kiterjed. ” – mondta el Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

VÉLEMÉNY A HATÁSVIZSGÁLATRÓL ...

A Greenpeace és az Energia Klub közös véleménye a hatásvizsgálatról (ezen a LINKEN: http://greenpeace.hu /up_files/1255337044 A_hatastanulmany_vel emenyezese.pdf) található.

urb>i<

A mohi erőmü finanszirozása:

A Mohi atomerőműről még annyit találtam hogy 1996-ban az EBRD bank tőkeemelésével egyidőben Jacques Chirac francia elnök és az Electricité de France vállalat nyomására az EBRD döntött arról hogy kölcsönt adnak a Mohi atomerőmű felépitéséhez.

---------------------------------------------------------
The French connection

Powell, Helena Frith. Central European.

London: Apr 1996. Vol. 6, Iss. 4; pg. 10, 3 pgs

Abstract (Summary)

At the general meeting in Sofia in April, the board of directors of the European Bank for Reconstruction and Development will negotiate a capital increase of up to Ecu10bn. For individual shareholders to agree to provide their portion of the funding, the EBRD will have to confirm its commitment to finance the completion of 2 nuclear reactors in Ukraine. According to EBRD President Jacques de Larosiere, the capital increase is essential. Political pressure on linking funding with nuclear projects is coming from French President Jacques Chirac. The EBRD's last attempt to solve a country's energy problems saw it putting support behind the nuclear option. In Slovakia, the nuclear option (the Mohovce plant) was favored despite the existence of 2 sound alternatives. As it turned out, favoring the Mohovce nuclear option proved an embarrassing blunder by the bank. There are alarming similarities between the Mohovce and Ukrainian deals. The east is an obvious target for Electricite de France to boost its flagging profits.
Full Text (2536 words)
Copyright Euromoney Publications PLC Apr 1996
At the general meeting in Sofia in April, the board of directors of the EBRD will negotiate a capital increase of up to Ecu10bn ($12bn). For individual shareholders to agree to provide their portion of the funding, the EBRD will have to confirm its commitment to finance the completion of two nuclear reactors in Ukraine.
"There is a link between the capital raising and the financing of nuclear power stations in Ukraine," says a senior source at the bank who does not wish to be named. "The G7 wants Chernobyl closed, and in addition, some countries have interests in this area, and they will make them felt in the context of capital increases."
According to the EBRD's president, Jacques de Larosiere, the capital increase is essential. "Without this increase, our ability to commit funds will decline drastically," he says. "The development, the very existence of the bank is dependent on the what our shareholders decide in Sofia."
Political pressure on linking funding with nuclear projects is coming from the top. French president, Jacques Chirac, in a letter dated January 16, 1996 to de Larosiere, urges the EBRD to finance the completion of two nuclear reactors in Ukraine. Chirac also states that he looks forward to "the bank's active participation in further efforts to provide safe, reliable and efficient power to Ukraine" (excerpts on page 12).
It is unusual for a president or prime minister to write to a multilateral agency urging it to support a particular project. Even the first vice president of the EBRD is surprised. "It is the first time it has happened," says Ron Freeman. "But we don't have that many projects to do that are supported by the G7 The letter is all the more remarkable because the project has not yet been approved by the EBRD. The bank still has to see a least-cost study and receive assurances on safety and environmental standards before it can formally lend its support. Despite this, a memorandum of understanding between the G7 and Ukraine states that: "Ukraine and the G7 will work with the international financial institutions as well as foreign and domestic investors to prepare loan-financed projects based upon the least-cost planning principles for the completion of Khmelnitsky II and Rovno IV nuclear reactors." And the G7 is well aware that this will have to be a public-sector funded project.
According to Mark Tomlinson, director at the EBRD with responsibility for Ukraine, Armenia and Georgia, going for a nuclear solution to Ukraine's energy problems is not what the EBRD wants. "These are not projects we like," he says. "But the G7 has been trying to get Ukraine to go for a non-nuclear option for 18 months, and it simply will not agree. It is a sovereign state and it wants to see these power stations completed."
A fact sheet issued by the British nuclear forum, dated April 1995, contradicts this. It states that the Ukrainian president intends to dose the operating reactors at Chernobyl by the year 2000. According to the fact sheet, Ukraine is to replace the reactors with "gas- or coal-fired power stations", provided that the finance required is forthcoming from the west.
However, a meeting of EU leaders in Corfu back in June 1994 recommended "the immediate and definitive closure of reactors 1 and 2 of Chernobyl, together with, as early as possible, the closure of reactor 3, subject to compensation through he termination and upgrading to adequate safety standards of three reactors under construction at Zaporoje, Rovno and Khmelnitosky". No mention was made of money being made available to fund alternative energy sources.
The lessons of Mohovce
Is the EBRD following a pro-nuclear policy? The EBRD's last attempt to solve a country's energy problems saw it putting support behind the nuclear option. In Slovakia, the nuclear option (the Mohovce plant) was favoured despite the existence of two sound alternatives. None of the non-nuclear proposals even made it to the board of directors. One of the alternatives -- a line of credit to Tatra Bank in Slovakia to fund six energy efficiency projects -- was blocked by Freeman.
"The project didn't meet sound banking principles," he says. In addition, the bank blocked a gas-fired power station called Bratislava II. The bank cites procurement reasons behind the rejection of Bratislava II. The bidding was not in line with its public sector procurement process. However, it has since emerged that the bidders, ABB and Siemens, went through a second competitive tender which should have been sufficient for the bank. In addition, the EBRD has, in the past, made exceptions in its public sector procurement policy if the project warrants it. In the case of Bratislava II, the project would have meant the closure of Bohunice, an unsafe nuclear plant. That was enough to make it an exception. "It would have been possible to structure it so that procurement was not an issue," says an EBRD source.
As it turned out, favouring the Mohovce nuclear option proved an embarrassing blunder by the bank. The Austrian government threatened to reassess its membership of the EBRD if the project went ahead and the European Parliament passed a resolution blocking it from funding the plant. Freeman defends the project. "We acted absolutely according to our mandate," he says. "I think we structured a project that was sound and I think the help we had from EdF, Bayernwerk and Siemens was of great value. Had the Slovaks decided to proceed, Mohovce would have been completed according to very high western European standards of safety and environmental concern."
There are alarming similarities between the Mohovce and Ukrainian deals. First there is the French connection, most evident in the giant state-owned utility, Electricite de France (EdF), which relies on nuclear generation for 81% of its capacity. "These deals are of strategic interest to France," says a consultant working within the nuclear industry. "It is the French nuclear industry that is the engine behind all these negotiations." EdF is in need of new markets, there is not much call for nuclear plants in the west. The east is an obvious target for EdF to boost its flagging profits. In addition, within the EBRD's energy teams, there is a noted French bias. Martin Blaiklock, one of the few non-French employees, resigned over the Mohovce project. He cites the political climate at the bank during the time of the Mohovce project as his reason for leaving. "It became evident that, not only was the Mohovce deal of strategic interest to EdF, but that French government pressures were being brought to bear on the bank," he says. Blaiklock goes on to reveal that, contrary to normal practice within the EBRD, Jacques de Larosiere became actively involved in the deal, as did a French senior deputy vice president with overall advisory responsibility for energy matters. And Blaiklock's unease was increased further when new personnel were brought in.
"Jacques de Larosiere appointed over my head as project leader for Mohovce another French EBRD executive, who had previously worked for Banque de France in Paris, and the latter was supported by yet another Frenchman, seconded to the project from the French ministry of finance."
French politicians also lend their support to the country's nuclear industry. During the Mohovce negotiations, Edith Cresson was acting as adviser to the French government and, according to sources, EdF. "She was on the phone most days, doing a lot of pushing," says an EBRD executive. Cresson is now one of the EU commissioners with responsibility for DG12 which covers science and research. Within this is Euratom, the EU's nuclear research agency, which is conducting a study into the Ukraine project and will provide funding for it. Euratom is also being put under pressure to move the project on. "The research won't be completed until the end of the year," says a spokesman. "But they want an answer now."
In the case of Ukraine, the G7 negotiations are headed by the French and many are linking the government's desire to see Chernobyl closed with the needs of EdF. "What I find sickening," says an EBRD source, "is the fact of the president of France writing to the French president of our bank. The conclusions are obvious." At a European energy seminar in Brussels in February this year a presentation by a representative of the French industry ministry called the project a fait accompli. "It was obvious that there was a split," says a consultant who was there. "ABB tried to present a coal-powered alternative and was very sternly treated by the French who acted like bees around a honey pot. The world's worst nuclear accident is turning into a feeding frenzy for the French nuclear industry."
EdF is also conducting a study, along with the Belgian company Tractebel, into the energy options available should Chernobyl close. "We are studying the possibility of finishing the Khmelnitsky and Rovno reactors," says Yves Morat, head of communication at EdF International. "I think that if we want to close Chernobyl there is no other option. Ukraine has no gas and the plants are the newest and best in Europe."
Being involved in the European Community's study will clearly not damage EdF's chances of winning the mandate to construct the plants. "It will conclude that it's the only feasible option, will name its price and get it says a nuclear analyst. "Doing the study of course puts them in pole position."
A report commissioned by the EBRD entitled Ukraine Power Sector Least Cost Investment Plan and Training Programme concludes that Ukraine's energy needs can be met most efficiently through nuclear power. This report has come in for much criticism, as did the circumstances surrounding a study carried out on Mohovce by consultants Putnam Hayes Bartlett.
E-minus for objectivity
Blaiklock explains how Putnam Hayes's original findings showed the nuclear and conventional options (combined cycle gas) were equally cost effective. It was at this moment he withdrew from the project, "leaving the subsequent handling of the Mohovce proposals to what was effectively an all-French contingent."
He goes on: "Unbelievably, Putnam Hayes were then instructed to rewrite the least-cost study according to assumptions given by this residual project team, resulting in the nuclear option being seen in a more favourable light." Bill Hieronymus, director of Putnam Hayes, does not deny that changes were made to the study, but says that these changes were planned from the beginning. "The study was always going to be changed. That had already been decided," he says. "Clearly this was a matter of great controversy within the bank, but to say we were put under pressure is an absolute nonsense."
Lahmayer International, the German consultants carrying out the EBRD's study on Ukraine's energy needs has also come under pressure during its investigation. "This job was very political," says a source close to Lahmayer. "It was a mess really. Lahmayer was constantly pushed in all kinds of directions by the bank, which in turn was put under pressure by the G7. Basically what the G7 wants is Chernobyl to close and the report had to come to that conclusion. If Lahmayer had been left alone, it could have done a much better job." Miriam Bowling of the Natural Resources Defence Council was asked to assess the EBRD-backed study. "In my opinion, the EBRD approach is totally invalid," she says. "To put the errors of the report in perspective, I told my graduate students that if they had submitted such an analysis it would not have been awarded a pass grade." Bowling says the study is based on "invalid econometric analysis related to energy-using behaviour".
Observers agree it is also flawed because it was undertaken with certain preconditions accepted, such as the completion of the nuclear reactors. "Including the reactors in the study is part of a very political objective on the part of the G7 to close Chernobyl," says a source at the EU. "The EBRD is now under a lot of pressure. If the G7 wants it this way, the bank will have to jump. But the whole thing lacks transparency, especially in terms of the cost of the project which just seem to go up and up." The EBRD source agrees. "You just have to look at the study with all these preconditions and you feel uncomfortable," he says. The study also fails to make a detailed analysis of the cost of the project, although Tomlinson of the EBRD estimates it to be around $1bn. "Of course we need to have clarity before we agree to finance something, we need to know how much it will cost to complete," says Freeman. "We'll get it. We had it for Mohovce, and we'll get it here."
Responsibility for compiling of the least-cost study has now been handed over to the World Bank, which is forbidden by statute to fund nuclear projects. "The EBRD took a severe hammering over Mohovce and now wants to keep a low profile," says a London-based nuclear consultant. "It wants to be able to exonerate itself from blame by simply paying up for whatever the best solution is found to be."
This study is likely to be completed within the next two months, but it is the engineering appraisal which is the key to whether the project goes ahead or not. "It is interesting that Chirac appears to have taken a decision about the outcome of an engineering study that is at least a year from completion, by backing the nuclear option," says the consultant. "In my opinion he is acting on behalf of EdF."
Excerpts from the letter from Jacques Chirac to Jacques de Larosiere.
January 16th, 1996
La President de la Republique
Dear President,
I am writing on behalf of the G7 leaders to encourage the active involvement of the multilateral development banks in promoting the efficiency and strengthening the viability of Ukraine's energy sector. As you are aware, the G7 and the Government of Ukraine have agreed on a Memorandum of Understanding (MOU).
The world Bank and the EBRD are already playing an active role in the development of Ukraine's energy sector. We, therefore, encourage the World Bank and EBRD to work in full cooperation with Ukrainian representatives in the preparatory work on Ukrainian energy sector projects, in an effort to expedite their development and submission for bank financing. In particular regarding the completion of two nuclear reactors according to internationally accepted safety standards, we expect the EBRD's active engagement in securing their financing together with the European Investment Bank (Euratom loans). On this point we fully support EBRD's early efforts to consider the feasibility of loan financing for the completion of two partially-constructed nuclear power plants as identified in the Memorandum of Understanding.
In a letter to President Kuchma, the G7 in particular encouraged Ukraine to prepare project proposals. We are confident that the Ukrainian efforts to take further steps in developing an appropriate energy sector policy will include an energy investment programme based on least-cost planning. We believe that such a plan is likely to include the rehabilitation of existing conventional power plants and the completion of two nuclear reactors.
I am writing a similar letter to the President of the World Bank.

Yours sincerely,

Jacques Chirac

urb>i<

Az idöjárás változása:

Felszín-közeli léghőmérséklet az állomások és a geográfiai ismeretek alapján interpolálva, kicsit a határon túlra is tekintve.(Magyarországról nézve)
(Az állomások száma valamivel 100 fölött van, tehát nem annyi,
mint a főállomásoké, amelyek számszerüen is kinn vannak a térképeken.)

Ezek akkor mutathatnak valamit egy kitörésről, ha mér valamelyik állomás is érzékeli.
Mivel automatikusan készül, negyed órával a vonatkozási idő után, nem „cenzúrázzák”.

ITT NEGYEDÓRÁS KÉSÉS VAN!!!

http://www.met.hu/kepek/index.php?id=mhTh

Ugyanez meteorologiai előrejelzésben:

A kitörés nem lehet ott a dinamikai egyenletek által figyelembe vett tényezők között.

http://www.met.hu/kepek/index.php?id=mmTb

Mivel a Met.hu-n a többi műholdkép a veszélyes időjárásra van kihegyezve,
és nem a felszíni hőmérsékletre.
Felhős időben azt sem is látnánk-mi történt 100 km re Budapesttől!

Ajánlott még figyelembe venni az éghajlat-változás elöre becslésre:

http://www.met.hu/pages/climate

/Magyarorszag_eghajlatanak_nehany_jellemzoje_2005-2007.pdf

Az újabb évek adatai:

a http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=climate&pid=climate_Hh&mpx=0&pri=0&...

Ugyanitt 2004-tól vannak visszatekintések havonta.

Az időjárási-anomália-térképek csak 2008. májusától vannak fenn.

Ugyanitt adatok vannak az ország időjárási szélsőségeiről (rekordjairól) a

http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=climate&pid=climate_Hw&pri=7&mpx=0 és

http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=0&mpx=0 címen,

a Világ időjárási szélsőségeiről itt található adat:

http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=1&mpx=1

Számos releváns honlapra hívja fel a figyelmet a következő honlap

http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&mpx=1&kps=1&p...

címen.

Az EUMETSAT hpnlapja a termékek szerint és a felhasználási területek szerint („Social Benefit Area”) is rengeteg produktumot tartalmaz.

http://www.eumetsat.int/Home/Main/Access_to_Data/ProductNavigator/index.htm

A szlovák szolgálat honlapja: http://www.shmu.sk/sk/?page=1

Ez sajnos csak szlovákul van.

További nemzeti szolgálatok honlapját a WHO Meteoorlógiai Világszervezet honlapján az alábbi címen keresztül lehet megtalálni.

http://www.wmo.int/pages/members/members_en.html

urb>i<

Üdv.
Szerintem a fő kockázatai tényező a konténment hiánya, a terrorveszély miatt.

A földrengés és a hőmérséklet-emelkedés kevésbé. Ezek az erőművek szabályozható teljesítményűek, nem jelent nekik gondot pár (akár 10-20 fok) hőmérséklet-emelkedés. A földrengések valószínűségét a geomókusoknak kéne felmérniük, s ennek ismeretében dönteni.

A többi szerintem nem jelentős. A hűtővíz igénye megjelenne hagyományos gáz v. szénerőmű esetében is.

Ezek egyébként - a paksival együtt - szerintem biztonságos reaktorok.

A Greenpeace jelentéseket ne tekintsük szerintem mérvadónak, mert gyakran derül ki, hogy nem igazán konyítanak a témához.

A Mohi atomerőmü lakossági meghallgatásának jegyzökönyve.
1.rész( a szünetig)

UI:idöben szóltam hogy baj lesz az erőmüvel.

Az 1.felszólalást olvasdd el.

Mochovce NPP

Esztergomi nyilvános fórum

2009. 10. 12. 17:00

Technika Háza

Karas László: - Jó estét kívánok! Dobre vecer! Karas László vagyok, akit azzal bíztak meg, hogy a mai meghallgatást levezessem. Ebből a szerepből két dolog következik: az egyik, hogy én semmilyen körülmények között nem nyilváníthatok – és ha rajtakapnának, akkor kérem, szóljanak – véleményt az adott tárgyról, jelen esetben a mohi erőműhöz kapcsolódó dolgokról. Egyetlen egy dologra viszont figyelnem kell, hogy mindazok, akik a mai nap eljöttek és ennek a folyamatnak részesei szeretnének lenni, azoknak egyenlő esélyt biztosítsak arra, hogy lehetőség szerint mindenki szóhoz jusson, és ugyanakkor ennek a dolognak megadjam a kereteit is. Ennek a mai napnak a programjának a legelején különböző köszöntőket fogunk hallani legelébb az érintettektől, majd utána egy szakmai-technikai felvezetést a beruházási projektről és ezt követi a várva várt vélemények és kérdéseknek a megfogalmazása, és ezek kapcsán egyfajta párbeszéd a beruházó és a jelenlévők között. Ennek a párbeszédnek egy elengedhetetlen kelléke, hogy legelőször is ott hátul a bejárat mellett, hogyha bárki eltévesztette volna a „három gráciát”, akkor legyenek szívesek majd őket megkeresni és regisztrálni, ez fontos, minden ilyen eseménynek a regisztrációja. A másik pedig, hogy lehet, hogy valaki nagyon korán érkezett és nem látta a gyönyörűséges sárga cetlijeimet. Ezt magyarul úgy hívtuk, hogy felszólalókártya. Bár kicsit hajlékony és nem a kártya tulajdonságát mutatja, de igazából nem ez a lényeg, hanem hogy erre kérném szépen mindenki az egyes kockákban lehetőleg nyomtatott betűvel a nevét írja be, és utána a hölgyek segítenek majd ezeknek a cetliknek ide az asztal szélére juttatásában és én érkezési sorrendben fogom a véleményeket ls a hozzászólásokat vezényelni. És utána pedig itt a pódiumon jelenlévők közül pedig a szlovák kollégák majd megtalálják azt a szakembert, aki a választ adja majd.

Van egy rendkívül fontos tárgy a kezem ügyében, ez egy keménytojás-főzéshez készített homokóra. Abszolút kalibrálva van öt percre, innentől kezdve azt is mondhatom, hogy a fele két és fél perc, és majdnem a közelében két perc, úgyhogy ezzel fogom az időnek a múlását jelezni, mind a véleményalkotóknak, és mind pedig utána a válaszolók felé. A válaszolóknak már most az elején, hogy ne legyen meglepetés, dupla annyi idejük van, hiszen nekik folyamatosan tolmácsolják és közben ugye fordítják ezeket a dolgokat, és hát ezzel némivel több időre van szükség.

Ahogy játékszabályokhoz tartozik az is, hogy igyekszek olyanokat előrevenni majd a dologban, akik még nem szólaltak meg, ez az egyetlen egy dolog, ami még megengedett, miközben itt ezekkel a sárga kártyákkal itt az asztal szélén nem pókert, hanem a mai nap folyamatát próbálom vezényelni. Akkor lesz a napnak a vége, amikor ezek a sárga kártyák innen az asztal széléről leköltöznek és a táskám mélyében lelik meg a végső helyüket. Magyarán, hogyha az érkező kérdésekkel, véleményekkel, mindegyikkel végeztünk. Ha mindezek ellenére még mindig úgy látnánk, hogy olyan kilenc körül is még hegyekben állnának a sárga cetlik, akkor majd meg fogom kérdezni a program megbízóját, hogy ilyen esetben mit csináljunk, hogy kapunk-e hajnalig hosszabbítást vagy sem. De, mondjuk olyan kilenc óráig egy nagy lendületben szeretném a dolgot vezényelni. Nagyjából a bevezetők után, egy pár kérdés után fogunk szünetet is tartani, tehát a programnak nem célja az, hogy mindenkit kifárasszunk és ilyen módon ne tudjon frissen, éberen részt venni a folyamatban.

Úgyhogy eme kis rövid kis bevezető után én rögtön meg is kérném az első köszöntőnket, Ivanov Mihályt, aki a Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bizottság elnöke itt Esztergom város önkormányzatánál.

Ivanov Mihály: - Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Nagy tisztelettel köszöntöm önöket Esztergom város önkormányzata nevében ezen a mai rendezvényen. Ennek a találkozónak az apropóját a mohi atomerőmű tervezett bővítése adta. A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által…

Szervezők: - Na jó… Elnézést. Szinkrontolmácsolással kell… Igen… Bocsánat. Hadd kérdezzem meg a vendégeinket, hogy most szlovákul hallották-e. Tehát most elnézést, mert elég bonyolult itt a tolmácsolás, angolul, magyarul és szlovákul megy a tolmácsolás… Tehát most én hadd kérjem… Karas úr szövegét nem hallották a vendégeink szlovákul. Angolul hallották, de a szlovákra fordításban kérjük segítségül, hogy röviden, röviden az elhangzottakat akkor szlovákul hallgassuk meg. (Ez nem a mikrofonba megy) - Ki az, aki fordítja? Magának kell fordítani, ott van egy mikrofon…De most nem ő következik… (érthetetlen) …mondatdarabokban… de nem a polgármester úr… (érthetetlen) - Kérném szépen akkor segítsen nekem, hogy szlovákul… Hallani ezt? … így jó lesz, ne menjen messzebbre… szeretném látni… hogyne, itt állunk ketten, és… (Újra a mikrofonba) – Mienk a mutatvány. Az előbb elmondott bevezetőnek egy rövid összefoglalóját, hogy szlovákul is tudjuk tolmácsolni…

Karas László: - Karas László vagyok, a mai napnak a moderátora. Én azt a feladatot kaptam, hogy az atomerőmű kérdéséhez szakmailag semmi körülmények között ne szóljak hozzá. Minden figyelmemmel a mai nap folyamatának lebonyolítására kell koncentrálnom. Arra kérnék mindenkit, aki esetleg még nem tette meg, hogy a bejáratnál regisztráljon résztvevőként. És arra, hogyha a későbbiekben szeretne véleményével vagy kérdésével részt venni a folyamatban, akkor ezt a kis sárga cetlit töltse ki, majd adja oda a hölgyeknek, akik idehozzák hozzám. Én a véleményeket, kérdéseket az érkezés sorrendjében fogom majd szólítani. Minden ilyen hozzászólásnak majd körülbelül két perc időkeretet adományozok. A válaszolóknak némileg több ideje lesz, hiszen nekik ezt le is kell fordítani még közben. A mai napi programnak akkor lesz vége, hogyha ezeket a sárga cetlik megszűnnek itt az asztal szélén. Ha kilenc óra körül még mindig azt látjuk, hogy túl sok cetli van, akkor majd meglátjuk, mitévők legyünk. A programnak három fő blokkja van, A legelején egy pár köszöntőt fognak hallani. Ezt követi majd a beruházónak egy projektet bemutató szakmai felvezetése. És a legvégén pedig a vélemények cseréje, a kérdésekre lehetséges válaszok keresése… Előre is köszönöm a résztvevőknek a türelmét és lelkesedését a folyamatban való részvételre. Éa akkor a köszöntők sorát legelőször Ivanov Mihály kollégám…

Ivanov Mihály: - Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégeink! Nagy tisztelettel köszöntöm önöket Esztergom város önkormányzata nevében ezen a mai rendezvényen. Ennek a találkozónak az apropóját a mohi atomerőmű tervezett bővítése adta. A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által szervezett lakossági fórumok egyikeként kerül ma sor az esztergomi összejövetelre, ahol az emberek elmondhatják az aggályaikat, illetve támogató érveket a létesítménybővítés mellett vagy ellene.

Esztergom önkormányzata a hivatalos véleményét már eljuttatta Szabó Imre Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási miniszter úrnak, amelyben szakértői vizsgálatokra alapozva az esztergomiak és az említett régió lakóinak nemleges véleményét képviselve Meggyes Tamás polgármester úr határozottan ellenzi a mohi bővítést és arra kéri a tárcavezető urat, hogy tegyen meg mindent annak megakadályozására.

Ezen a fórumon nyilvánvalóan el fognak hangzani az itt és a környéken élő embereknek azon félelmei, amiket ez a hivatalos álláspont is megfogalmazott, és nyilvánvalóan el fognak hangzani azon nézetek is, amik szerint szükséges és helyénvaló ez a beruházás. Mint az esztergomi helyhatóság környezetvédelmi bizottságának elnöke, nyilvánvalóan számomra az itt élő emberek véleménye a legfontosabb és ezt fogom képviselni. Ezen a fórumon döntés nem születik, nem születhet, hiszen nem is ez a feladata, ám a magam részéről szívből remélem, hogy sikerül álláspontunkat megfelelően kifejtenünk és képviselnünk a döntéshozók előtt. Bízom benne, hogy a mai találkozó nem telik el eredménytelenül, sikerül élnünk a meggyőzés eszközével. És szeretném polgármester úr üzenetét tolmácsolni, aki sajnálattal nem tud részt venni ezen a fórumon, ugyanis ma van a 2010-es költségvetés az Országgyűlésben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Karas László: - Köszönjük szépen Ivanov Mihály úrnak. Arra kérném, hogy foglaljon helyet és akkor szólítom a köszöntők sorában dr. Dobi Bálintot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetmegőrzési főosztályának vezetőjét.

Dr. Dobi Bálint: - Köszönöm szépen. Jó estét kívánok, szeretettel üdvözlök mindenkit! Üdvözlöm a Szlovákiából érkezett vendégeinket és a megjelent érdeklődőket és elsőként szeretnék köszönetet mondani Esztergom városának, amiért biztosította a helyet ehhez a mai közmeghallgatáshoz.

Atomerőművek viszonylag ritkán épülnek, éppen ezért az atomerőművek engedélyezése egy hosszadalmas folyamat. Ebben a folyamatban a nemzetközi egyezmények alapján, így az espoo-i egyezmény alapján a környező országoknak lehetőségük van bekapcsolódni. Ez év tavaszán kaptuk meg Szlovákiából azt a dokumentációt, ami alapján elindult itt Magyarországon is ez a folyamat. A szakértők mellett a lakosság is megismerhette a mohi atomerőmű bővítésének befejezésének részleteit. Ennek alapján a határhoz közeli települések önkormányzataitól egy határozott véleményt kaptunk. Ez a településeken élő mintegy 120 000 ember véleményét képviseli. Éppen ezért éltünk a lehetőséggel, hogy közmeghallgatásra kerüljön a sor itt Esztergomban. Én megköszönöm a beruházónak, hogy elfáradtak ide, és a felmerülő kérdésekre, a lakossági kérdésekre választ fognak adni. Remélem, hogy egy tartalmas párbeszédre fog sor kerülni. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)

Karas László: - Daniella Zizkova, a környezeti hatásvizsgálati főosztály vezetője a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumából:

Daniella Zizkova: - Jó estét kívánok! Daniella Zizkova vagyok és a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának környezetmegőrzési osztályát vezetem, főosztályát vezetem. Mint az előttem szólók már említették, ennek a mai találkozónak nincs döntéshozatali kompetenciája, hanem a vélemények meghallgatása a célja, illetve összegzése, és ezeket a véleményeket is figyelembe véve fognak majd megszületni a végső döntések. Az atomerőmű építésének, illetve a félbemaradt blokkok befejezésének ügyét a nemzeti és nemzetközi jogszabályok figyelembevételével döntik el, ezek sorban vizsgálják, hogy a létesítménynek milyen kihatása lehet a természeti környezetre, az emberek egészségére. A hatásvizsgálatokat a beruházás megkezdése előtt végzik, utána ugyanilyen hatásvizsgálatot végeznek, mielőtt a beruházás üzembeállításra kerül, illetve az üzembeállítást követően is.

Szintén elhangzott itt, hogy a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium idén februárban tette közzé az erőmű befejezésével kapcsolatos tervdokumentációt és ezt a minisztérium honlapján elektronikus formában hozzáférhetővé tette a széles nyilvánosság számára is. Tekintettel arra, hogy az espoo-i egyezmény alapján ez a beruházás vagy az ilyen jellegű tevékenység az érinti a környező országok környezetbiztonságát is, ezért megkerestük a Szlovákiával szomszédos országokat: Csehországot, Ausztriát, Magyarországot, Ukrajnát, Lengyelországot, és megkérdeztük tőlük, hogy kívánnak-e élni azzal a lehetőséggel, hogy bekapcsolódjanak a hatásvizsgálatba. Az elképzeléssel kapcsolatos független szervezetek véleményét, különböző államigazgatási szervek véleményét, a civil szervezetek véleményét figyelembe vettük ennek a tervnek, illetve tervelképzelésnek a részünkről történő véleményezésében, és ennek alapján készítette el a beruházó a hatásvizsgálati tanulmányát. Tekintettel arra, hogy a magyar fél igényelte, hogy bekapcsolódhasson a hatásvizsgálati eljárásba, a magyar fél tehát ugyanolyan terjedelemben, mint a szlovákiai érintettek. Ezt az igényt továbbítottuk a beruházónak, és most azért vagyunk itt, hogy lehetőséget adjunk a magyar érintetteknek, hogy megismerjék ennek a hatásvizsgálati tanulmánynak a tartalmát.

Valamennyi észrevételt figyelembe vettünk a mi állásfoglalásunknak a megfogalmazásánál és azokat is, amelyek a különböző közmeghallgatásokon elhangzanak. Hasonló közmeghallgatás volt szeptember 19-én Ausztriában, itt pedig a mai napon. Várjuk az önök észrevételeit, álláspontját és köszönöm szépen, hogy megjelentek. (Gyér taps.)

Karas László: - Köszönjük szépen. És a köszöntők sorában legvégül Jozef Zlatnansky urat, a nukleáris biztonsági főosztály vezetőjét a Szlovák Villamosművek szervezettől:

Jozef Zlatnansky: Köszönöm szépen, hogy megszervezték ezt a találkozót a történelmi Esztergom városában. Én a beruházó, a létesítmény megvalósítója nevében szólalok itt fel és tolmácsolom a mi társaságunk álláspontját is, hogy az ilyen beruházásokkal összefüggésben helye van a lakosság és a független szakértők véleménye kinyilvánításának is. Én úgy gondolom, hogy egy konstruktív párbeszéd az javára válik a két szomszédos ország kapcsolatainak, együttműködésének, és én bízom benne, hogy ez a mai találkozó is ilyen lesz. Én örömmel fedezem itt fel a nézők sorában a magyar energiafelügyelet szakembereit is. Köszönöm szépen Esztergom város képviselőinek, Ivanov úrnak az igen nyílt és őszinte hozzászólását. Ezzel kapcsolatban szeretném megmondani, hogy mi igen szorosan együttműködünk a paksi atomerőmű szakembereivel. És mi igazán nyíltan és őszintén cseréljük ki egymással az álláspontjainkat, eredményeinket, és azokkal a módosításokkal kapcsolatos tapasztalatainkat is, amely módosításokat a paksi atomerőműben hajtottak végre, és ennek eredményeként ez az erőmű plusz 240 MW teljesítményt tud nyújtani.

Én tagja vagyok az Európai Unió nukleáris biztonsággal foglalkozó tanácsadók bizottságának, és ezért foglalkozom azokkal az elképzelésekkel, tervekkel is, amelyek arra irányulnak, hogy Paks térségében egy új atomerőművet fognak létesíteni. A mi csapatunkban helyet foglalnak a különböző szakemberek, a szlovák energiabiztonsági hivatal szakemberei,a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei, és egyéb más szakemberek is, tehát én bízom abban, hogy tényleg tartalmas és érdemi eszmecserére kerül ma este sor. Köztünk vannak az erőmű szomszédságában található szlovákiai települések polgármesterei is, Garamkálmáról, Garamtolmácsról és Kozmánból. És megígérhetem, hogy mi minden kérdésükre igyekszünk a legjobb tudásunk szerinti választ megadni. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)

Karas László: - Köszönjük szépen a köszöntő szavakat, és ezzel megérkeztünk a ma esti programnak a második nagy zónájába, amikor is a Slovenski Elektrárne a tervezett projektről egy bemutatót fog nekünk tartani, méghozzá négy tételben. Legelőször a projekt ismertetésére kerül sor, majd a tervezett projektet egy rövid bemutatófilmen keresztül tárják a jelenlévők elé. Harmadjára a tervezett beruházásra vonatkozó adatokat ismertetik a résztvevőkkel, és legvégén pedig a környezeti hatásvizsgálat eredményeinek összefoglalására kerül sor. És ez is tolmácsolással fog zajlani, gondolom. (Néhány szóban megbeszélik a tolmácsolást.) Erre mindösszesen az eredeti elképzelés szerint egy ötven percet szántunk, ugye, ahogy a programban látják, körülbelül ötven perc van rá, hogyha ezt tudják rövidebbre fogni, akkor mindenki hálás lenne érte. Köszönöm szépen, önöké a pálya.

Igino Pellini: - Jó estét kívánok, tisztelt közönség, kedves érintettek, akik a közmeghallgatásra ide eljöttek, nevem Igino Pellini, én vagyok a projektigazgatója a mohi beruházásnak, a három hát (???) projektberuházásnak. Mehetünk a következő diára, kérem szépen. A földrajzi elhelyezkedését látjuk a mohi atomerőműnek, amely Szlovákia délnyugati részén van, a lévai járás nyugati határán és Nyitra kerületben, és amint látják, körülbelül ez olyan negyven kilométeres körzetet foglal magában, a térképen, azt hiszem, jól látható. Közben a következőt kérjük.

Ezen a képen is láthatjuk, hogy két különböző blokkról beszélünk. A jobb alsó sarkában a képnek, vagyis hát mondanám inkább, a jobb oldalsó részén láthatunk két blokkot, amely két működő blokk: MAE 1 és 2, ugye ez a neve, a mohi atomerőmű 1 és 2 működő blokk. Ez a technológia nagyon jól ismert a műszaki szakemberek számára, a magyarok számára is, ez a PWR 440-es típusú blokkról beszélünk, a két blokk esetében. És nagyon sok biztonsági javítást, tökéletesítést, intézkedést hoztunk az elmúlt időszakban, hogy ennek az 1-es és 2-es blokknak a működését javítani, biztonságosabbá tudjuk tenni. A bal fölső sarokban látjuk a sárga nyíllal a 3-as és 4-es blokkot. Tudjuk, hogy ennek az építése felfüggesztésre került 1992-ben, és 2008-ban pedig az építkezés újra indult, ahogy azt látjuk is a dián. köszönjük, a következő diát. Itt azt látjuk, hogy hogyan állt az építkezés akkor, amikor felfüggesztésre került. Látjuk, hogy körülbelül hetven százaléka az építési munkálatoknak lett akkor befejezve. Körülbelül 30 százaléka a technológiai berendezéseknek, amint látjuk. Nagyon kis mértékű munka lett elvégezve az elektromos berendezések, illetve a vezérlési műszertechnika tekintetében. Miután a munkálatokat felfüggesztették, egy konzerválási és védőmunkálatok folyamata történt. Ezeket a munkálatokat a szlovák nukleáris felügyelet felügyelte, és természetesen kiegészíteném azzal, hogy az IAEA techdokk 11-10-es előírásainak megfelelően történt a felülvizsgálat. A következőt kérjük.

Ezen a dián láthatjuk a cselekvési tervet, és hogyan történnek a lépések egymás után. Kezdjük a 2006-2007-es évvel, ahol a megvalósíthatósági tanulmány történt meg. 2006-ban a szlovák hatóság megvizsgálta ezt a tanulmányt, ezt a megvalósíthatósági tanulmányt a munkálatoknak a továbbvitelét illetően. Ez tulajdonképpen úgy történt, hogy nagyon alaposan átvizsgálták az eredeti tervet, felülvizsgálták. A szlovák nukleáris felügyelet elfogadta az eredeti tervnek a változtatásait, ugyanakkor a euro… (???) szerződés 41-es cikkelye értelmében megtörtént az Európai Bizottságnak az értesítése a tervezett munkálatokról. 2008 november 3-án úgy folytatódtak a munkálatok, hogy ekkor a helyszíni munkálatok feloldásra kerültek, tehát folytatásra kerülhettek. A következő diát kérjük.

Tehát ahogy az előbb említettük, a megvalósíthatósági tanulmányt 2006-2007 években végezték el, és több pontot mutatott ki, illetve hozott elő. Az első fontos megállapítása volt ennek a tanulmánynak, hogy 2007 óta Szlovákiában egyre növekvő hiány mutatkozik az energiaigény és a rendelkezésre álló kapacitás között. A második fontos megállapítás volt tehát az, hogy a mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkja és azoknak a befejezése jelenti majd a leginkább költséghatékony megoldást arra, hogy a szükséges kapacitást el tudjuk érni, azaz biztosítani tudjuk. Fontos megállapítás az is, hogy a mohi 3-as – 4-es projektnek a költségvetési terve az összhangban van az SE – Szlovák Villamosművek -, és az NL beruházásnak a kritériumaival. És tulajdonképpen az is nagyon fontos tény, hogy ez a beruházás egy úgynevezett barna mezős beruházás, amely lehetővé teszi azt, hogy az időzítést, az idő-ütemtervet rövidíteni, csökkenteni tudjuk. És az első egység tehát a befejezés, első egység befejezése körülbelül ötven hónappal később várható, a 3-as blokknak a befejezése. Ami a műszaki és biztonsági kérdéseket illeti, nagyon fontos az, hogy a létező és működő mochovcei 1-es - 2-es blokkoknak a tapasztalatai, biztonsági tapasztalatait illetően ezek jó kiindulási alapok és segítséget jelentenek számunkra a 3-as – 4-es projekt megvalósítása tekintetében. Azt mondhatjuk, és állapítsuk meg, hogy a mohi 1-es – 2-es blokkoknak az üzemelése, amelyben körülbelül tízéves tapasztalatunk van, az azt mutatja, hogy az üzemeltetők nagyon biztonságosan végezték munkájukat és mindez jó lehetőséget ad a további fejlesztések véghezvitelére. Kérjük a következő diát.

Az eredeti tervhez képest természetesen nagyon sok javítást, tökéletesítést irányoztunk elő. Mondhatjuk azt, hogy további addicionális biztonsági tartalékokat fogunk a projekt számára biztosítani. Nagyon fontos annak a megemlítése, hogy a súlyos balesetek ellenében végzett biztonsági intézkedéseinket kihangsúlyozzuk. Speciális irányítási rendszerek alkalmazásával, illetve azok segítségével. Ezek, tulajdonképpen mondhatjuk, hogy az új blokkok, az új projektek azt a dizájnt, azt a tervet képviselik, amelyet most jelenleg napjainkban a világban is alkalmaznak, tehát modern technológiáról van szó. A másik nagyon fontos megállapítás, hogy mindezzel a projekttel a szén-dioxidnak, a CO2-nek a keletkezését csökkenthetjük. Ez a vállalat számára nagyon fontos stratégiai cél, mert egy későbbi dián egyébként látni fogjuk, hogy Szlovákiában a Szlovák Villamosművek körülbelül olyan nyolcvan százalékát biztosítja egy ilyen energiaforrás felhasználásával, ami tehát jelenti azt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás nagyon minimális, illetve teljesen zéróra csökkenthető. A másik nagyon fontos ennek a megvalósíthatósági tanulmánynak az eredményei között megemlíteni azt, hogy a Szlovákiában nagyon széles körben elfogadott a nukleáris energia hasznosítása. Tehát még egyszer említsük meg, hogy Szlovákiában nagyon elfogadja a közvélemény ezt a fajta energia alkalmazását és fejlesztését, és mondhatjuk azt, hogy majdnem kilencven százalékos eredményt érünk el a támogatottságban Mohi körzetében. A következő diát kérjük.

Épp most néhány információt látunk tehát a projektet illetően. Amint látjuk tehát a teljes beruházási költség durván 2.7 milliárd euro. Nagyon szoros a befejezési határidőnk, a végrehajtási határidőnk, láthatjuk a dián, hogy ötven hónap a 3-as blokkra vonatkozóan és ötvennyolc hónap a 4-es blokkra vonatkozóan. Amint látjuk tehát, 2012 végén, tehát december 30-as dátumot látunk ott, akkor fogjuk a 3-as blokkot, az első új blokkot az első szinkronizálásban üzembe helyezni. Tehát a szerződéskötések stratégiáját tekintve a számos, nagyon sok különböző szerződés képét, illetve ötletét, ideáját tartottuk szem előtt. Körülbelül hétszáz menedzsert illet itt, a Szlovák Villamosműveken belül mint kivitelezőt ennek az egész projektnek a végrehajtása. Tulajdonképpen ők, akik a körülbelül száz darab szerződésnek a teljesítését fogják irányítani, menedzselni, ellenőrizni. Körülbelül, amint látjuk is a dián, hogy körülbelül háromezer-ötszáz munkahelyet teremt ez a dolog az elkövetkező néhány évben. A következő diát kérjük.

Ez egy kicsit nehezen olvasható ez a dia, de végül is alapvetően azt látjuk benne, hogy mi az ütemterve, a megvalósítás ütemterve a múltból indulva 2013-ig elérkezve. Az építési engedélyek tehát megvannak. Tehát tulajdonképpen alapvetően azt mondhatjuk, hogy a helyszínen az előkészítő munkálatokat befejeztük. Nagyon erősen benne vagyunk az úgynevezett mérnöki tevékenységnek, a műszaki tevékenységnek a dandárjában, a munka dandárjában. És hát ugye az építkezés éppen elkezdődött. Amint látjuk az alján, ugye, a 3-as és a 4-es blokkosnak, blokkoknak a befejezési dátumot is láthatjuk, tehát ahogy említettük már, a 3-as blokké az 2012 vége, és a 4-es blokké, amelyet látjuk 2013 október vége. A következő diát kérjük.

Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogyha nézzük egy ilyen beruházásnak a teljes képét, hogy milyen módon járul ez hozzá a környezetünk megóvásához, fejlesztéséhez, és itt a legfontosabb adatot emelném ki, ami látható ezen a dián, hogy a mohi 3 és négy blokkoknak köszönhetően a szén-dioxid-kibocsátásnak a megtakarítása egy óriási nagy szám, a hat millió tonna per év. És ennek a ténynek a hangsúlyozásával nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Karas László: - Köszönjük szépen a projekt rövid ismertetését. És akkor most következik a program szerint a kisfilm. Igaz? A technikai helységben kérem szépen, hogy akkor indítsák el. Amelyhez egy alámondott szöveg lesz.

(Megindítják a filmet.)

Narrátor: - Nem. Működik? Működik. Jó. Tehát az NL, a nemzetközi cégcsoport a világ négy kontinensének huszonnégy országában vesz részt a villamosenergia-termelésben és -szolgáltatásban. Az általa üzemeltetett erőművek beépített kapacitása csaknem kilencvenötezer MW, amivel Európa második legnagyobb villamosenergia-termelő társasága. A cégcsoport hetvenhatezer alkalmazottja a világ hatvanmillió lakosának energiaellátásáról gondoskodik. Az NL energiatermelő létesítményeinek portfólióját a kiegyensúlyozottság jellemzi. Ezek harminc százalékát a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenti. Az NL villamosenergia-termelésében jelentős szerepe van a nukleáris energiának. Az NL kidolgozta a világban megfigyelhető kedvezőtlen klímaváltozásokkal szembeni stratégiáját, amelynek elsőd… legfőbb célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Az atomenergia felhasználásakor az olyan megújuló energiaforrások, mint a víz- a szél- és a napenergia hasznosításához nem kerülnek a légkörbe üvegházhatást előidéző gázok. Az NL-csoport részét képező Szlovák Villamos Művek Társaság Szlovákia területén két atomerőművet üzemeltet, amelyekben négyszáznegyven MW-s reaktorok működnek. A jászóapátszentmihályi atomerőműben és a mohi atomerőműben kettő-kettő darab ilyen reaktor működik. Mohiban további két reaktor áll építés alatt, egy-egy ilyen reaktor a megtermelt villamosenergiával Szlovákia fogyasztásának tizenegy százalékát fedezi. Az NL és a Szlovák Villamos Művek Társaság az atomművek terén szerzett eddigi jó nagyon jó üzemeltetési és biztonsági tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy befejezi a mohi atomerőmű félbemaradt két nyomott vizes reaktorának építését. Az eredeti tervek a mohi atomerőműben négy reaktor felépítésével számoltak. Ennek megfelelően épültek meg a közös kiszolgáló létesítmények, amelyeket jelenleg a két működő reaktor használ. A mohi 3. és 4. elnevezéssel megjelölt blokkok a már üzemelő ilyen típusú blokkok biztonsági vonatkozásokban jelentős mértékben továbbfejlesztett evolúciós koncepcióját képviselik. A nemzetközi szakértőkből álló csapat több, mint száz helyen eszközölt olyan tökéletesítéseket, módosításokat a tervekben, amelyeknek célja a nemzetközi biztonsági előírások következményeinek teljesítése, illetve a biztonsági standardok elvárásainak túlteljesítése. A reaktort hat primer hűtőkör veszi körül, amelyek a gőzgenerátorokhoz továbbítják a reaktorokban keletkezett hőt. Ezekben a gőzgenerátorokban alakul át gőzzé a nukleáris térrel nem érintkező szekunder hűtőkörökben található víz. Ez a gőz hajtja meg a gőzturbinákat. A reaktorokban keletkezett hőenergia a hagyományos fűtőanyagot felhasználó erőművekhez hasonlóan a felsorolt berendezések közvetítésével alakul át villamosenergiává. Ebben a reaktortípusban annak viszonylag kis teljesítménye ellenére a primer hűtőkörökben lényegesen nagyobb mennyiségű víz található, mint a más típusú nyomott vizes reaktorokban. Ez a műszaki megoldás az esetleges rendkívüli helyzetekben sokkal biztonságosabbá teszi a reaktorokat, és a kezelőszemélyzet számára is több időt biztosít az ilyen helyzetek esetén foganatosítandó óvintézkedések megtételére. A reaktorokban a fűtőanyag-kazettákon kívül szabályzókazetták is találhatók, amelyek szükség esetén azonnal leállítják a maghasadási láncreakciót. A legmodernebb biztonsági rendszerek gondoskodnak a reaktor leállításáról és hatékony lehűtéséről. Valamennyi biztonsági rendszer úgy került megtervezésre, hogy a reaktor ellenálljon az esetleges földrengéseknek. Ezek a biztonsági rendszerek a külső hálózatban esetleg bekövetkezendő áramkimaradás esetén is aktívak és működőképesek. A mohi erőmű 3. és 4. blokkja esetében a jelenleg építés alatt álló más atomreaktorokhoz hasonlóan figyelembe vették és alkalmazták a világon működő reaktorok üzemeltetése során a hosszú évtizedek alatt bevált műszaki megoldásokat, valamint a biztonság növelését célzó legkorszerűbb biztonsági újításokat. Technológiai területen végrehajtott egyik újítás azt célozza, hogy megelőzzék az extrém helyzetek bekövetkezését. Az atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelően az új blokkokat ellátták egy olyan rendszerrel is, amely védelmet nyújt az ilyen rendkívüli, kis valószínűséggel előforduló balesetek ellen. Ezek során azt feltételezik, hogy a radioaktív anyagok kikerülhetnek az erőmű védelmi rendszerén túlra. Ez a rendszer az alábbi elemeket foglalja magában: A hermetikus burkolatban található túlnyomás gyorscsökkentését biztosító rendszer, ez a kont… (???), a reaktortartály túlmelegedése esetén a hűtést biztosító rendszer, az önálló vízforrás a baleset kezdeti szakaszában az aktív zóna locsolásához és hűtéséhez szükséges vízmennyiség biztosításához, a reaktorban a nukleáris fűtőanyag bomlása során keletkező hidrogén elégetésére szolgáló rendszer. A modern elektronikus rendszerek az eddigieknél is jobban csökkentik az üzemelés során bekövetkező rendellenességek valószínűségét. A négy atomerőművi blokk közötti kölcsönös elektromos kapcsolat kialakítása csökkenti a külső elektromos energia-ellátás esetén bekövetkező helyzetek előfordulását. Annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az ilyen körülmények közötti eseményeket, a 3. és 4. erőművi blokkok projektjeinek részét képezik a tartalék áramforrások, akkumulátortelepek, dízelaggregátorok is. Mohi térségében rendkívül kicsi a földrengések előfordulásának valószínűsége. Ennek ellenére az intézkedések történtek az erőmű berendezései és épületei földrengésállóságának növelésére. Az új erőművi blokkok üzemeltetéséhez új típusú fűtőanyagot fognak felhasználni, amely lehetővé teszi a fűtőanyag eddigi hároméves felhasználási ciklusának öt évre történő növelését. Ezáltal csökken a fűtőanyag cseréjére fordított idő. Ugyanakkor viszont megnő a reaktor hasznos üzemideje, miközben a reaktorban kevesebb kiégett fűtőanyag keletkezik. Más reaktorok esetében, úgy a mohi atomerőműben is alkalmazásra került többszörös védelem biztosításának alapelvei. Ezek értelmében a különböző olyan fizikai akadályokat fognak alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy az aktív zónában keletkezett radioaktív anyagok ne kerülhessenek ki a külső környezetbe. Ezeket az alábbi elemek alkotják: stabil keramikus formájú fűtőanyagok, a fűtőanyag-elemek fémburkolata, a primer hűtőkör elemeinek vastag fala, a primer hűtőkör vastag vasbeton burkolata. Olyan műszaki előírások kerültek alkalmazásra a gyakorlatban, amelyeknek célja ezeknek a védelmi célú berendezések épségének megőrzése. A primer hűtőkör elemeit robosztus burkolat védi, a vasbeton-szerkezet falvastagsága másfél méter, a kont (???) eleget tesz a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a nyugat-európai nukleáris hatóságok szövetsége által megfogalmazott legújabb nemzetközi követelményeknek. A mohi reaktoroknál alkalmazott legmodernebb kont ellenáll az előforduló legsúlyosabb baleseteknek is, és extrém helyzetekben, amelyeknek az előfordulása egyébként szinte a nullával egyenlő, megakadályozza a sugárzó anyagok kikerülését az aktív zónából. Az új erőművi blokkokat a legmodernebb technológiai elemekkel és olyan vezérlési rendszerekkel szerelik fel, amelyek üzemeltetés közben és rendkívüli helyzetekben is biztosítják az optimalizált irányítást. A 3. erőművi blokk építése 2012-ben, a negyediké pedig 2013-ban fejeződik be. Szlovákia lakosságának több, mint két harmada, az erőmű körzetében élőknek pedig több, mint nyolcvanhét százaléka támogatja a projektet. A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkja fogja pótolni a jászfaapátszentmihályi atomerőműben a korábbi években leállított két erőműblokk teljesítményét, s ezáltal az elkövetkezendő évtizedekben lényegesen javulni fog Szlovákia, illetve Közép-Kelet-Európa villamosenergia-ellátásának megbízhatósága.

Karas László: - Köszönjük szépen. (Egy ember tapsol.) A helyzet a következő, hogy tizenöt percünk van hátra ebből a felvezető blokkból, és ebbe még két tételnek kell beleférnie. Az első beruházásra vonatkozó adatoknak az ismertetése, majd azt következően a környezeti hatásvizsgálat eredményeinek az összefoglalása. Úgyhogy a következő két kollégát arra kérem, hogy próbáljanak meg, amennyire lehet, tempósan és röviden beszélni, hogy beleférjünk az időbe. Tehát a tervezett beruházás adataival kezdjük.

Federico Peinatti: - Jó estét kívánok mindenkinek, Federico Peinattinak hívnak és a mérnöki munkákban veszek részt a 3-as – 4-es blokk kapcsán. A következő diát kérem. Korábban már szó volt arról, hogy a mochovcei erőmű 3-as – 4-es blokkja a VVER 400/213-as reaktorok sorába tartozik, de ahogy majd látni fogják, az eredeti terv nagyon sok további finomításának, módosításának a következménye a gyümölcse a 3-as – 4-es blokk megoldásai. Ahogy látják, ez a folyamat több, mint tizenöt évvel ezelőtt kezdődött. Ahogy láthatják, a biztonsági fejlesztéshez egyértelműen kipróbált és már bevált tervezést vettek alapul. Ahogy elmondtam, az eredeti szervezeti (???) blokkok, 1-es – 2-es blokkoknak a továbbfejlesztett, finomított változatát, tervezését használtuk fel. (A következő diát kéri, a fordító ezt nem fordítja.) Még mielőtt mélyebben belebocsátkoznánk a biztonságtechnikai részletekbe, szeretném kiemelni ezeknek a reaktoroknak az alapvető biztonsági jellemzőit. Ahogy említettem, a… ez egy… a biztonsági fejlesztés érdekében alapvetően biztosítottuk a nagy mennyiségű vizet a reaktorzóna (??? egy szót nem lehet érteni, de a hűtővízről lehet szó az angol szöveg alapján) az elvezetéséhez. Ez biztosítja a reaktor stabil működését, és a kezelők, az üzemeltetők számára is megfelelő mértékű biztonsági ráhagyást, toleranciát jelent ahhoz, hogy a reaktort eltérések esetén is megfelelő biztonsággal vissza tudják hozni a normál működésbe. Az atomerőművi biztonság egyik alapvető kövét, alapkövét jelenti az inzex (???) szerint az, hogy az úgynevezett mélységi védelem értelmében első lépésként a balesetek bekövetkezését kell megakadályozni. Bocsánat, a következő diát kérem szépen.

Két célt tartottunk szem előtt a biztonság növelése során. Az első lépésként le szerettük volna csökkenteni, illetve megakadályozni a balesetek bekövetkezését, ennek a valószínűségét. Másodsorban pedig szerettük volna a baleset kárenyhítésére felkészíteni az erőművet, a baleseti körülményekből kiindulva. Természetesen ezzel szerettük volna minimalizálni azokat a kihatásokat, következményeket, amelyek az atomerőmű környezetét érinthetik. A következő diát kérem szépen.

A mohi 3-as – 4-es blokk természetesen rendelkezik containmenttel, mint a paksi atomerőmű is. Ezt a containmentet továbbfejlesztették, nagy mértékben továbbfejlesztették annak érdekében, hogy az erőmű képes legyen ellenállni a súlyos baleseteknek is. Annak ellenére, hogy semmilyen nemzeti vagy nemzetközi követelmény sem írja elő, döntés született arról, hogy a két blokk vonatkozásában másodlagos containmentet is kiépítenek. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges baleset során a containmentből kijutó anyagokat megszűrik, még mielőtt az ok a kéményen keresztül távoznának. Ez azt jelenti, hogy ez egy további eszköz a következményekkel kapcsolatos kárenyhítésnek a terén, attól függetlenül, hogy a mochovcei 3-as – 4-es blokk már most is nagy mértékű biztonsági ráhagyással, tűréssel rendelkezik a törvényes követelményekhez képest. A következő diát kérem szépen.

A mochovcei 3-as – 4-es blokk dokumentációjának a megfelelő törvényes szervhez való benyújtása előtt a szlovákiai villamosművek ezt a dokumentációt egy független szakértőszervezet részére felülvizsgálat céljára átadta. Ez a felülvizsgáló testület Szlovákiából, Olaszországból, Ausztriából, Németországból, Franciaországból és Oroszországból származó, a nukleáris biztonság területén dolgozó hat nemzetközi szakemberből áll. És amint itt az alsó keretben látható állásfoglalásból kitűnik, ezek a szakemberek nagyon pozitív állásfoglalást fogalmaztak meg. és rendkívül kielégítő volt az az állásfoglalás, amit ők… ( A beszélő a következő diát kéri.)

Az Európai Bizottság 2008. július 15-én kiadott egy nyilatkozatot a mohi projektre vonatkozóan. Ez a javaslat, ez az ajánlás arra vonatkozott, hogy miként kell védekezni egy repülőgép becsapódása ellen. A szlovákiai atomerőműveket szabályozó testület által kiadott állásfoglalásba beleintegrálták ezt az ajánlást. Annak érdekében, hogy az erre vonatkozó ajánlás műszaki követelményeinek megfeleljenek, a tervezést is ennek megfelelően alakították át és az erre vonatkozó tervezési munkák mostmár a végleges, befejező fázisban vannak. Ez lett volna a zárszó, köszönöm szépen. (Gyér taps.)

Karas László: - Köszönjük szépen. És akkor a zárótétel következik, a környezetvédelmi hatástanulmánynak az összefoglalása, amire négy perc áll rendelkezésre, de hogyha jólelkűek vagyunk, akkor mondjuk tíz, de egy lényegretörő prezentációját kérnénk szépen. Köszönöm szépen.

Fernando Romano: - Tehét én az NL-nek a sugárzásvédelmi és környezetvédelmi részlegének vagyok a vezetője. Tehát a környezetvédelmi hatásvizsgálati jelentésnek az eredményeire, azok hatására próbálok meg fókuszálni az én előadásomban. Ezt úgy tessék nézni, hogy az előadásom körülbelül tíz diát fog magában foglalni és ha tetszik látni az asztalon a két hatalmas könyvet, amelyekben végülis ez a jelentés és eredményei fel vannak sorolva, ez durván kétezer oldal. A következő diát kérem.

Tehát ahogy azt a kolléganő is említette, a környezeti hatásvizsgálat a szándéknyilatkozat, a szándék(-…; a szó második fele érthetetlen) benyújtása után kezdődött el. Tehát a szlovák környezetvédelmi minisztériumtól kaptunk egy előírást, egy megkeresést, végül is a benyújtás, a szándéknyilatkozatunk benyújtása a 24/2006-os törvény alapján történt meg, ez volt a benyújtott kérelem, amelynek a címe a mohi atomerőmű 4X440-es MW szakaszfejlesztésének megvalósítására vonatkozott. A következő diát kérném.

Tehát hogyha a két már meglévő és működő, üzemelő 1-es – 2-es blokknak a működési tapasztalatait összehasonlítjuk a 3-as – 4-es tervezett projekteknek az adataival és azoknak a hatásvizsgálati eredményeivel… Nagyon fontos, hogy a hatékonyságot célzó fejlesztések hatására előnyös környezeti hatások következnek be és előtte négy pontban sorolnám fel ezeket a hatásokat. Egyrészt a hagyományos módon előállított energiához viszonyítva, ugyanakkor megemlíteném azt, hogy a, hogy összehasonlítom a 3-as – 4-es projektet az 1-es – 2-es projektnek az adataival, megállapítom azt, hogy azok hasonló mértékű, mennyiségű elektromos energia termelését foglalják magukban. Tehát a négy pont a következő: Gyorsan itt a slide-on, a dián láthatjuk, tehát a környezeti hőtermelés csökken, a nukleáris fűtőelemek életciklusának a meghosszabbítása következik be, meghosszabbodása következik be, radioaktív kibocsátás mértéke csökken és a radioaktív szennyezés mértéke is csökken. A következőt kérném.

A környezeti állapotra jellemző adatokat a 2006 és 2008 közötti időszakra vonatkoztatva mutattuk be, illetve értékeltük, és azt láttuk, hogy nem mutatnak jelentős eltérést az üzemelés során mért termelés és a természetes háttérsugárzás között. Lehetőség szerint a jelenlegi adatokat korábbi releváns mérési eredményekkel is alátámasztottuk. Fontos pont még az, hogy a környezeti hatásvizsgálatoknál használt input és output, tehát bemeneti és kimeneti adatokat a módosított alaptervből és a mohi atomerőműnek létező 1-es – 2-es blokkjainak a működése során nyert tapasztalati eredményekre építettük. A következőt kérném.

A dózisbecslés módszertanáról látjuk a következő diát, azzal kapcsolatos észrevétel követhető, először is megállapíthatjuk, hogy a mohi atomerőműnek körülbelül hatvan kilométeres sugarú körzetéről beszélünk és az ott élő embereket érő feltételezett radioaktív sugárzásról és hatásokat vizsgáltuk meg, mégpedig egy matematikai módszerrel. Ennek a matematikai módszernek a neve az erdenaur erdeno (???), és figyelembe vettük a lehetséges emberi expozíciós útvonalat, tehát a kitettséget, valamint rendkívül óvatos feltételezéseket alkalmaztunk, például azt is, hogy a területen az ivóvíz csak a Garam folyóból származik. Így van, tehát még egyszer mondjuk el, hogy azt az óvatos feltételezést alkalmaztuk, hogy az ivóvizet csakis a Garam folyóból vesszük, ami valószínűleg nagyon óvatos feltételezés. A következőt kérjük.

Tehát itt ez a dia arról szól, hogy az előbb említett matematikai módszernek a számítási eredményei alapján a mohi erőmű környezetében élők számára milyen adatokat kapunk, és ugye az első oszlopban látjuk a természetes háttérsugárzásnak az adatait. Zárójelben láthatjuk, hogy milyen értékelések és becslések alapján történtek ennek a megadása. Ezt a két oszlopot és annak adatait nagyon fontos tehát kiemelnünk. Az elsőben tehát láthatjuk az (??? angol szó, nem ismerem) kétezer???-es adatai, becslése alapján a világméretekben érvényes adatot a természetes háttérsugárzásra, ami tehát 2400 microsievert per év. A második oszlopban pedig látjuk az ott látható szlovák kormányrendelet alapján a megengedett határértéket, ami látjuk, hogy 250 microsievert per év. Fontos a következő három oszlop, és ha megnézzük tehát a lakosságot érő maximális évi effektív dózist mutatják be és annak az összehasonlítását láthatjuk az első két oszlop adataival, tehát a három év, amelyet látunk, 2006-7-8. Microsievertekben látjuk az azokban az években jellemző effektív dózist, és mellette, hogy ez a határértéknek milyen százaléka, ugye látjuk, hogy 0.09, 0.1, 0,12 .százalékát jelenti a határértéknek. Az utolsó oszlopokban azt látjuk és ez is egy fontos adat, hogy ha a teljes névleges üzemi körülményeket vesszük figyelembe, akkor egy becslés a következő értéket mutatja, azaz durván azt mondhatjuk, hogy négy-öt közötti tartományban a microsievert per év. És megint csak, hogyha összehasonlítjuk a határértékekkel, akkor azt látjuk, hogy durván mondjuk, hogy két százalék körüli a határérték ehhez viszonyítva ez az érték. A következőt kérnénk. Most ez a dia arról szól, hogy a szomszédos országokra vetítjük ki ezeket az eredményeket az erdemo matematikai programnak a számítási eredményeit, és ugye azok, azokra a területekre vonatkoztatunk, ahol a Duna folyó és a Garam folyó találkozásánál élő magyar lakosokra vonatkoztatunk… Itt látjuk azt az adatot, hogy tíz a mínusz kettő, tíz a mínusz három microsievert láthatunk évi viszonylatban. A következő diát kérjük.

Tehát ezen a dián láthatjuk egyébként nagyon szemléletesen, hogyha a köröknek a nagyságát tekintjük ugye, megint csak azokat az adatokat vesszük elő és mutatjuk meg még egyszer amit már külön, a korábbi dián is láttunk, tehát itt látjuk kiemelve az óriási körben a természetes háttérsugárzásból származó dózist, olyan értékben, amit ott látunk, és ennek a körnek a nagysága pedig mutatja, hogy milyen a dózis a másik három esetben, tehát például hogyha az interkontinentális repülőjáratokból származó dózist vesszük figyelembe, az a körnek a nagyságán jól látható. Tehát adatokat azért mégiscsak mondjuk el, mert fontosak, tehát hogy a természetes háttérsugárzásból származó dózis az körülbelül 2400 mikro… per év, aztán ugye a mohi környékén élők körében a maximum dózis az a bizonyos 0.2, 0.3 micro…, továbbmenve a repülőjáratokból durván 13-as értéket mondhatunk, és akkor a mellkasi röntgenből származó dózis is körülbelül ilyen értéket mutat, mint amit látunk a dián. A következő diát kérjük.

Tehát ugye nagyon jól tudjuk, hogy az atomerőműben előállított energia szén-dioxid-kibocsátás-mentes és ezen a dián láthatjuk az összehasonlítását annak, hogy milyen a szén-dioxid-kibocsátás egy hasonló energiatermeléssel bíró más egyéb hagyományos energiatermelő beruhá… illetve létesítmény esetében, illetve az atomerőmű esetében. A számításokból, amit ezen a dián láthatunk, nagyon egyszerű következtetést tudunk levonni, tehát a mohinak az 1-es és 2-es blokkjainak köszönhetően a szén-dioxid-kibocsátásban egy körülbelül ötmillió-ötszázezer tonna évi széndioxid-kibocsátás-megtakarítást értünk el, és minden számításunk azt mutatja, hogy egy ilyen nagyságrendű csökkenés várható a 3-as és 4-es blokkok üzembeállítása után is. A következőt kérjük.

Tehát ezen a dián a következtetéseinket mutatnánk be összefoglalásképpen, ami ugye az alkalmazott módszertanból levonható következtetések, becslések alapján, tehát egyrészt kiemeljük a vastagon szedetteket, hogy nagyon kis mértékű káros hatás mutatható ki a radiológiai határértékhez képest az atomerőmű működése során, ugyanakkor jóval a megengedett határérték alatt van ez a becsült dózis és elhanyagolható a háttérsugárzásnak a természetes értékéhez képest. Ugyanakkor fontos, hogy kimutatni a pozitív hatását is ennek a beruházásnak az üvegházhatások emissziójában várható csökkenés miatt. Ugyanakkor, ha nem radiológiai paramétereket vizsgálunk, a légköri, geológiai, szeizmikus és egyéb… itt látható tehát, hidrogeológiai, hidroökológiai és vízi környezetet érintő kedvezőtlen hatás sem azonosítható a működés során. És akkor ezzel zárnám gondolataimat, nagyon köszönöm a figyelmet. (Gyér taps.)

Karas László: - Köszönjük szépen a beruházónak a projekt részletes bemutatását. És ezzel megérkeztünk a ma esti programnak a harmadik zónájába, és ez pedig a résztvevők által feltett kérdések és az arra adott válaszoknak a korszaka. Itt a kezemben eddig összesen tizenhárom ilyen felszólalókártya érkezett, és akkor… és ezeket abban a sorrendben, ahogy a kezembe nyomták, szólítom a vélemény- vagy kérdésformálót. Ehhez viszont szükséges, hogy a hölgyek a mikrofonnal itt lesben állnak a szélén a nézőtérnek. De az első pár ilyen kérdés után bejáratódik a dolog. Az első hozzászólónk Urbán Iván a Futurbi Conshurtingtól (???) És még egyszer, segíti a folyamatot, hogyha az elején esetleg a felszólaló elmondja, hogy most véleményt formál vagy kérdést kíván föltenni, segíti a két percnek a jobb kihasználását.

Urbán Iván: - Tisztelettel köszöntöm Esztergom város lakóit és a megjelenteket mind a szlovák oldalról, mind a magyar oldalról. A felszólalásom részben vélemény lesz, részben kérdés. Huszonöt éve foglalkozom…. (A szervezők: – Egy kis türelme legyen, van egy tolmácsunk.) Huszonöt éve foglalkozom jövőkutatással, így alapvetően elmerültem a módszertani részletekben. Az egyik szlovák résztvevő azt mondta, hogy párbeszédet szeretne folytatni, egy konstrukítv párbeszédet. Én ezt kiegészíteném, hogy ezt a párbeszédet ne csak a jelenben, hanem a jövőben, a jövő generációjával is folytassuk, tehát párbeszéd a jövő generációjával. Ha jól értettem a bemutatásnál, a projektbemutatásnál, mikor az erőműnek az élettartama harminc év lesz, 2012 után, plusz harminc év. Így a jelenben, 2009-ben kell dönteni a 2040-ben élő húsz, harminc, negyven éveseknek az életkörülményeiről. Nekem az első szakmám mérnök. Controlengineering, tehát értek egy kicsit az irányítástechnikához. Ezért értem a menedzsment, illetve a mérnöki tervezésnek az észjárását, logikáját is. Dolgoztam multinacionális cégeknél finanszírozással és beruházással kapcsolatban, így értem a gazdasági oldalt is. Elnézést, ezt csak azért…

Karas László: - Mielőtt még tovább folytatja az önéletrajzát, érdemes a véleményt vagy a kérdést…

Urbán Iván: - Jó, akkor elmondom a véleményemet, köszönöm szépen. Az itt felsorolt érvek nem győztek meg. Röviden ez. Nem győztek meg. Módszertanilag itt ex post, tehát esemény utáni módszertanról szól és nem ex ante, tehát az egész tervezésnek a folyamata… Tehát a múltból nehéz kivetíteni olyan eseményeket, váratlan eseményeket, amelyek a következő harminc évben bármikor bekövetkezhetnek. Amit igazán hiányolok, az az utolsó négy percre hagyott környezettanulmánynak a hatásvizsgálata. Ugyanis a következő harminc évben az éghajlat jelentősen meg fog változni, nem csak Szlovákiában, hanem a Kárpát-medencében. Ebből jön a kérdésem, hogy felkészültek-e arra, hogyha a Garam vízhozama csökken, mondjuk egy globális felmelegedés során, ugyanis hogyha víz nélkül marad az erőmű, akkor könnyen olyan effektus fog bekövetkezni, mint Csernobilnál. Láttuk, hogy a döntési idők nagyon lerövidültek, vagyis hogyha nincsenek felkészülve az éghajlatváltozásnak a …

Karas László: - Ezt a bizonyos kérdőjelet tegyük a mondat végére…

Urbán Iván: - Jó, oké. Tehát az, hogyha víz nélkül marad az erőmű, akkor mit csinálnak? Köszönöm szépen.

Karas László: - A beruházó részéről ki fog válaszolni?

A beruházó embere (Nem mutatkozott be, valószínűleg Jozef Zlatnansky): Köszönöm a kérdést. Sajnálom, hogy nem hallgattuk végig az életrajzát, mert az az igazság, hogy most olyan dolgokat hasonlított össze, amelyeket nem lehet összehasonlítani. És főleg, hogy szóba hozta Csernobilt is. A csernobili eseményeknek, illetve az olyan jellegű eseményeknek semmi köze sincs a Garam vízhozamához. Tehát ami a döntés sebességét vagy gyorsaságát illeti, gondolom ön is tudja, hogy ezt… ezt az erőművet ezt nem lóhalálában hagyták jóvá, ennek az építését. Az első terveket 1986-ban hagyták jóvá. Tehát ami a környezeti hatásokat illeti, én először a következőket válaszolnám. Tehát készen állunk arra,m hogy bemutassuk ennek a környezeti hatásvizsgálatnak mind az ezer oldalát, sőt, ennek az ezeroldalas összefoglaló tanulmánynak a kétszáz mellékletét is. Tehát ami pedig a hosszú távú fejlődés kilátásait illeti, gondolom ismeri azt a tényt, hogy már a kilencvenes évek óta a harmadik hatásvizsgálatot készítették el. Tehát ez a vizsgálat már foglalkozott, illetve figyelembe vette a különböző fejlődési trendeket is. Tehát ami pedig a Garam vízhozamát illeti, a tanulmány 270. oldalán sorolják fel a Garam vízhozamainak alakulását. Tehát itt a szekunder hűtővízről beszélek, nem a reaktorról. Tehát a ….??? mellett létesített tározóban felhalmozott vizet használják hűtésre. Jelenleg negyvenhétmillió köbméter vizet használhat fel, tehát erre van engedélye az erőműnek. Tehát az eddigi két erőműblokk üzemeltetése során szerzett tapasztalatok alapján, hogy jelenleg a két blokk az huszonhárommillió köbméter vizet használ ténylegesen fel elvben, annyival túldimenzionált ez a víztározó. Tehát ami, tehát gondolom, megválaszoltam a kérdését, mert hogyha a reaktor biztonságáról beszélnénk, ott egész más vízről van szó, mert az ön által emle… vagy felhozott összehasonlítás alapján igazából nem is tudom eldönteni, hogy melyik vízre gondolt…

Karas László: - Már csak fél perce van hátra.

A beruházó embere: - Ugyanis ennek ez erő… ezt az erőművet eredetileg… tehát a csernobili erőművet eredetileg nem villamosenergia-termelésre, hanem egész más célra építették, tehát nem lehet a kettőt összehasonlítani.

Karas László: - Köszönjük szépen. Á, nemnemnemnemnemnemnemnem. Nincs tovább. A következő kérdés… Márci Sára. Legyenek szívesek egy mikrofont adni neki.

Márci Sára: - Jó napot, nekem egy kérdésem lenne. jó is, hogy az előbb megjelent ez a transzparens. Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan kívánják, hol kívánják elhelyezni a radioaktív hulladékot, ugyanis úgy tudom, hogy a 3-as és a 4-es reaktor 2012-ben kezdene működni, a hulladéktárolót viszont csak 2017-re fogják elkészíteni. Hová fogják addig tenni a kis és nagy… a kis és közepes radioaktivitású hulladékot, nem is beszélve a nagy radioaktivitású hulladékról. Ennyi lenne, köszönöm.

Karas László: - Köszönöm szépen.

A beruházó embere: - Tehát én a kiégett tüzelő… vagy fűtőanyaggal foglalkoznék először. Miként Pakson is, az Európa többi atomerőművében is, öt évig lehet a kiégett fűtőelemeket az erőmű területén tárolni, és ezeket a fűtőelemeket újra fel lehet dolgozni és újból használhatók lesznek. Ez azt jelenti, hogy 2018-ig nincsen szükség átmeneti vagy közbülső tárolóhely létesítésére, 2018-ig. Szlovákia volt az egyetlen ország a Közép-Európai rendszerváltásokat követően, rendelkezett közbülső tárolóhellyel Jászfaapátszentmihályon, amely tárolóhely képes befogadni a Szlovákiában működő valamennyi atomerőmű kiégett fűtőelemét. Tehát a… tehát a tárolás tekintetében már azt… akkor lehetőség lesz a tárolásra magában az erőműben, amikor 2012-2013-ban üzembe helyezik ezt… ezeket az erőműveket. És ez mindazért van, hogy azt megelőzően ne kelljen elszállítani a kiégett fűtőanyagot a már létező kapacitás szempontjából kielégítő és elegendő jászfaapátszentmihályi tárolóhelyre. Tehát ugyanakkor ön rákérdezett arra is, hogy a kis és alacsony sugárzású hulladékot hol fogjuk tárolni. 1999 óta mohi körzetében működik egy engedélyezett, jóváhagyott, végleges tárolóhely. Ez a kis és közepes… közepesen radioaktív anyagok tárolására alkalmas tárolóhely fogadja be Szlovákia… a Szlovákiában keletkezett, kórházakban, kutatóintézetekben, egyéb egyetemeken, erőművekben keletkezett kis és közép… közepes aktivitású hulladékot. Ez a végleges tárolóhely kielégíti a világon érvényes valamennyi, illetve Európában érvényes valamennyi standard követelményt. És hogyha körbenézünk a környező országokban, akkor ez az egyetlen működő, jelenleg működő ilyen tárolóhely. Úgy gondolom, hogy megválaszoltam a kérdést.

Karas László: - A következő név: Fazekas László.

Fazekas László: - Hálló. Köszönöm szépen. Én is egy kérdést szeretnék föltenni. Mint a filmből kiderült, a hatásvizsgálatokat egy hatvan kilométeres sugarú körben vizsgálták meg. Úgy tudom, a mohi atomerőmű harminchét km-re a határtól, a magyar határtól fekszik és tudomásom szerint ezek a magyar városok és települések kimaradtak ebből a hatásvizsgálatból. A kérdésem ezek után csak annyi, hogy mért maradtak ki ezek a magyar települések, és ha igen akkor mért… mikor várható esetleg, hogy ezek a hatástanulmányok elkészülnek. Köszönöm

Karas László: - Köszönjük szépen. Ki fog válaszolni?

A beruházó embere: Fernando Romano-t fogom felkérni, hogy válaszolja meg a kérdést. Lehet, hogy a bemutató, a prezentáció rövidségére való tekintettel nem volt lehetősége erre kitérni.

Fernando Romano: - Köszönöm szépen a kérdést. Szeretném elmagyarázni azt, amit a bemutatómban megmutattam. Természetesen a hatástanulmányunkban kimutattuk a környező országok határainál mérhető dózist. Különösen a magyar oldalon. Egy konzervatív értékelést végeztünk el, amely kimutatja… kimutatható az, hogy a dózis az egy micro???-nek a század- vagy ezredrésze csupán. Azt jelenti, hogy egy vagy tíz nanosievert per év. Ezek a számok, ezek az értékek a radioaktivitás, illetve egyéb szempontok alapján egyenlőek a nullával. Hogyha teljesen konzervatív feltételezésekből indulunk ki, akkor úgy gondolom, hogy ez a megfelelő válasz. Pontos válasz.

Karas László: - Köszönöm. Üszi Arnold, BME VGK (?) szervezet (??? érthetetlen szó). Parancsoljon.

Üszi Arnold: - Egy kérdést szeretnék feltenni én is. Ugye elhangzott, hogy maga a containment az ellenáll egy kisrepülőgép becsapódásának, de tudjuk, hogy a szeptember tizenegyedikei terrortámadások után, hogy a terroristák azok nagyobb repülőgépeket használnak, nagy utasszállítókat, és az európai normák előírják azt, hogy erre legyenek felkészülve az atomerőművek. És hát én mint biztonságtechnikai mérnök tudom azt, hogy az országnak az első számú terrorista célpontja az egy atomerőmű. És a kérdésem az, hogy miért nem felel meg ennek a kritériumnak a containment.

Karas László: - Köszönjük szépen. Ki fog válaszolni?

A beruházó embere: - Tehát köszönjük, tényleg ez a kérdés szeptember 11. után igencsak aktuális. Tehát mielőtt még a szakembereknek, Benetti és Rohar úrnak átadnám a szót, tehát két… két dolgot szeretnék elmondani bevezetésként vagy elöljáróban. Feltehetően a fordítások során sem kerültek át ezek az információk. Az első az, hogy nincs ilyen európai előírás, ami megkövetelné, hogy nagy repülőgépeknek is ellenálló legyen a containment. A második információ pedig az… ezt a létesítményt, elképzelést, a tervet azt az Európai Bizottság egy éven keresztül vizsgálta és az Euratomról szóló szerződés 41. cikkelyében foglaltak alapján az Európai Bizottság 2008 júniusában állást foglalt ebben a kérdésben. Hét pontban pozitív véleményt mond a beruházásról és egy pontban megfogalmazza azt a véleményét, tehát ami ez az ajánlás, ez pedig egy repülőgép becsapódásával szembeni védelem megoldására vonatkozik, de én a további részleteket, részleteket átadnám, illetve azt megkérném Benetti urat, hogy ő tájékoztasson ezekről. Illetve vannak itt még további szakembereink is (….. érthetetlen) nukleáris energiafelügyelet képviselőjét, hogy Szlovákiában milyen módon pró… vagy létes… vagy ilyen eseményeknek.

Karas László: - Ki folytatja? Ki lesz az, aki…

Válaszoló (nem mutatkozik be): - Tehát most szeretném elmondani, és kapcsolódnék Zlatnansky úrnak a… az elmondottakhoz, ami nagyon átfogó és összegző volt, hogy megerősíteném, hogy Európában ezek a szabványügyi test… illetve hatóságok nem írják elő ezt a fajta vizsgálatot. Ez egyébként tehát nem jogi előírási hiányosságokra utal, hanem ez egyszerűen 2000... egy szeptember 11. után ezek olyan estek, amelyeket esetről esetre minden államnak meg kell vizsgálnia és komolyan fontolóra kell vennie. Mert azt mondanám, hogy egy nukleáris erőműnek a megvédése az ilyen terroristatámadások ellen tulajdonképpen egy nagyobb csoportba tartozik, amikor azt mondjuk, hogy hogyan védjük meg az országot, az országnak az érzékeny pontjait, amelyek támadásoknak lehetnek kitéve. Ugyanakkor azt is mondhatom, hogy vannak egyébként világszerte, világszerte érvényes olyan ajánlások, amelyek arra vonatkoznak, hogy hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kalkulálni és számítani azt az eshetőséget, valószínűséget, hogy az egyébként is jellemző légiforgalomból adódóan milyen valószínűsége van a balesetek bekövetkezésének. Elvégeztük ezt az értékelést, ezt a kalkulációt és az eredményeink azt mutatják, hogy ez olyan nagyon alacsony értéket hozott ezt a valószínűséget illetően, hogy minden nemzetközi követelménynek, ajánlásnak a szintje alatt maradtunk. És azt mondhatjuk, hogy további beavatkozás, további intézkedés, javítási intézkedés nem volt szükséges. Ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy az Európai Bizottság ajánlását követően, illetve a szlovák hatóságnak az ajánlását követően, tehát ezen instrukciók hatására figyelembe vettük, illetve fontolóra vettük a mochovcei, a mohi erőműnek a dizájnját, szerkezeti kialakításának a bizonyos módosítását, hogy az ilyen fenyegetésekkel szemben ellen tudjunk állni, ki tudjuk védeni. Köszönöm.

Fordító: - …hogy a szlovák nukleáris energia-felügyelet képviselője is mondja el a véleményét.

Ulrik Peter: - Köszönöm szépen. Én Ulrik Peter vagyok és a szlovák nukleáris biztonsági felügyelet képviselője vagyok. Tehát ahogy itt az előttem szólók elmondták, s Szlovák Köztársaság megkapta az Európai Bizottság álláspontját az erőmű építésével kapcsolatban. Tehát ez a mohi atomerőmű 3. - 4. blokkjának befejezésére vonatkozik. Tehát még egyszer hangsúlyoznám, hogy ez a Bizottság álláspontja, tehát ez nem a Bizottságnak valamilyen engedélye, és ez az álláspont valójában nem is kötelező jellegű. A mi nukleáris felügyeletünk azonban magáévá tette ezt az álláspontot, és a felügyelet határozatába belefoglalta, mint elvárást a erőmű blokkjainak befejezésével kapcsolatban., és a beruházó szempontjából így a Bizottság, tehát az Európai Bizottság ajánlása az kötelezővé vált. Tehát most tárgyalunk a beruházóval, az engedély tulajdonosával, hogy milyen módon fogja vagy tudja biztosítani az erőmű védelmét egy szándékos repülőtámadás ellen, és ezeket hogyan fogja végrehajtani. Köszönöm szépen.

Karas László: - Köszönjük szépen. A következő hozzászóló Sipos Alexandra. Kapott mikrofont, várjuk a kérdést.

Sipos Alexandra: - Köszönöm szépen. Én úgy tudom, hogy egy ilyen környezeti hatásvizsgálat elkészítésekor mindenképpen meg kell vizsgálni alternatív energiaforrásokat is. Tehát amelyek szóba jöhetnek az atomenergia helyettesítése szempontjából. A kérdésem az lenne, hogy – tekintve Szlováki növekvő energiaigényét – történtek-e ilyen jellegű vizsgálatok. Ha nem, akkor miért nem, és ha igen, akkor pedig mért vetették el? Illetve, hogy miért minősült, illetve minősül a legköltséghatékonyabbnak az atomenergia, és mivel szemben? Köszönöm.

Karas László: - Köszönjük szépen. Arra szeretném kérni a válaszadókat, hogy lehetőleg két embernél több egy adott témakör kapcsán ne válaszoljon, mert az akkor túl hosszúra sikeredik. Úgyhogy a válaszoknak is illik beleférnie az öt percbe.

A beruházó embere: - Jó, rendben van. Tehát Romano urat kérem meg, hogy válaszolja meg a kérdést. Tehát elöljáróban elmondanám, hogy Szlovákia energia-importőr. És most megválaszolja Romano úr, hogy mért ezt az alternatívát választottuk.

Romano: - Köszönöm szépen a kérdését. A környezeti… környezeti hatás… környezetvédelmi hatástanulmányban valóban nincs említés alternatív energiaforrásokról. Ennek az az oka, hogy barnamezős beruházásként kezdtünk, nem pedig zöldmezős beruházásként, de a Slovenski Elektromo… tehát a Szlovák Villamosipari Társaság az a megvalósíthatósági tanulmányba belevette az alternatív energiaforrások lehetőségét is, nem csak az atomerőművi megoldást. Hogyha jól értettem, az Ön kérdése arra irányul, hogy vannak-e úgynevezett zöld alternatívák. Nyilván figyelembe kell venni azt, hogy az energiatermelésnek és az energiafogyasztásnak egyensúlyban kell lennie egymással, hiszen pillanatnyilag lehetetlen az elektromos energiát tárolni. Ennek a… ennek a tükrében a 3-as – 4-es blokknak nincs zöld alternatívája, mégpedig azért, mert hogyha a szélenergiát vesszük alapul vagy figyelembe, és mivel a szélnek nincs állandó sebessége és nincs állandó energiája, ehhez, ugyanehhez a teljesítményhez a mochovcei atomerőműnek a háromszorosára lenne szükség. De még az sem lenne elég, mert ahogy mondtam, a szélenergia… a szélenergia… a szélenergiával termelt energia szintje nem állandó. És a tanulmányunkban annak a lehetősége, hogy a Mochovce 3-as – 4-es blokk helyett számos szélgenerátort… szélgenerátort építsünk fel, szóval ennek a tanulmánynak a végkövetkeztetése az volt, hogy ehhez az egész Szlovák Köztársaság területét be kellene fednünk szélgenerátorokkal, a szélerőművekkel. És még ennek a segítségével sem tudtuk volna az úgynevezett alaptermelésnek problémáját megoldani, mert a szélenergia az alaptermelési szint fedezésére nem alkalmas.

Karas László: - Köszönjük szépen. Azt nézem, hogy még egyet beleteszünk… Jánosi Gergelyt kérem, hogy jöjjön hozzám. Van Gergely? Van Gergely. Akkor máris kap egy mikrofont és vélemény vagy kérdés jöhet.

Jánosi Gergely: - Köszönöm a lehetőséget. És az Önök… először is az Önök által rendelkezésre bocsátott két kiadványból szeretnék két megállapítást felidézni. Az egyik szerint a Mochovce atomerőmű 3-as – 4-es blokkjának a befejezése 2008-ban kezdődött el. A másik szerint pedig a környezeti hatásvizsgálati tanulmány a Környezetvédelmi Minisztériumnak augusz… 2009 augusztus közepén lett beterjesztve, illetve ettől fogva ismerheti meg a nagyközönség is. Hogyan lehetséges, hogy a 3-as és 4-es blokk befejezésének munkálatai úgy kezdődtek meg, és - Önöket idézve – úgy tartanak a munka dandárjánál, hogy a környezetvé… a környezeti hatásvizsgálati tanulmány még el se készült. Elképzelhető-e, hogy az erőművet építte... építő céget nem a… munka megkezdésekor nem érdekelte sem a köz véleménye, sem pedig a környezetre gyakorolt hatások. Illetve miért van az, hogy a környezeti hatásvizsgálati tanulmány Magyarországra még mindig nem tartalmaz megállapításokat? Köszönöm szépen.

Karas László: - Köszönjük szépen.

A beruházó embere: - Ez két kérdés. Tehát az első kérdés ez a hatásvizsgálati eljárásra vonatkozik, erre Pospisl doktor fog válaszolni.

Martin Pospisl: - Jó estét kívánok. Én Martin Pospisl vagyok és én a szlovák nukleáris felügyelet jogi osztályán… főosztályának vagyok a vezetője. Én először is azt szeretném… arra szeretnék reflektálni, hogy nem teljesen helyes vagy pontos azt a kifejezést használni, hogy az erőmű befejezése. Tehát Zlatnanski úr itt előttem már elmondta, hogy a mohi atomerőmű építésére vagy építésével kapcsolatos építési engedélyt 1986-ban adták ki. 1989-ben nálunk is politikai és gazdasági változások következtek be. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának építését a kilencvenes évek elején csak félbehagyták, és formai szempontból mindenféle egyéb eljárás nélkül is folytatni lehetett volna az építé… az építkezést. És ezt a 1986-ban kiadott építési engedélyt két alkalommal meghosszabbították, pontosabban szólva az építési engedélyben megfogalmazott azon feltételt módosították, hogy mikor kell befejezni az építkezést. Tehát az az igazság, hogy az EU 85/337-es irányelve, miként a Szlovákiában érvényes, jelenleg érvényes jogi szabályozás sem gondolt vagy nem feltételezett ilyen helyzetet, hogy mint amilyen a mohi atomerőmű esetében előfordult, hogy félbemarad az építkezés. De ezzel együtt tehát a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának továbbépítését nem egy új beruházásként kezeljük, tehát nem olyan beruházásról, vagy nem olyan beruházásként kezeljük, amely esetében az építési engedély kiadását megelőzően kellene elvégezni a környezeti hatásvizsgálatot. És a következő engedély, ami megváltoztatja ezt a jogi helyzetet, ez az atomerőművi létesítmény üzembe helyezéséről szóló engedély lesz. És az a folyamat, az az eljárás, amelynek a keretében mi most itt találkozunk, ezt az üzembe helyezési engedélyt megelőző eljárásnak kell tekinteni. És majd a eljárást lezáró, végső állásfoglalásban fog megjelenni a nukleáris felügyelet részéről kiadott engedélyben a mostani eljárásban érvényesített, figyelembe vett szempont.

Karas László: - Áttérhetünk a kérdéskörnek a második részére? Köszönöm szépen.

A beruházó embere: Keressük azt az oldalt itt a jelentésben, ugyanis ez a jelentés foglalkozik valamennyi környező… a valamennyi környező országot ért… érő vagy ért hatásokkal.

Karas László: - Van egy tiszteletteljes javaslatom. Tartsunk egy szünetet és közben van lehetőség megtalálni a… Jó? Az én órám szerint, ami a Greenwich-i időnek számít ebben a ma estében, harmichárom van… Egy szünetet tartunk… egy szünetet tartunk, amelyhez a büfé egy emelettel lejjebb található. És húsz óra nulla-nullakor azzal fogom kezdeni, hogy megkérdezem a szakértőket, hogy a második kérdéskörre a válasz megvan-e. Köszönöm szépen, egy kis frissülést kívánok mindenkinek.

SZÜNET

A beruházó embere (valószínűleg hiányos a szöveg, az elejét nem vették fel): Tehát az 500 MW az nem érvényes Mohira, csak Paksra. Tehát amennyire én ismerem a paksi atomerőműnek a szekunder köre az más műszaki paraméterekkel rendelkezik, mint a mohi reaktorok, és tudomásom szerint három blokkon sikerült elérni az 500 MW-os teljesítményt. Tehát a mohi erőműnek a két működő blokkja az nem 500 MW-os teljesítménnyel, hanem 470 MW-os teljesítménnyel működik. Tehát ez a reaktorhő teljesítményre számítva százhét százalékos teljesítmény. Tehát a most építő… vagy befejezés alatt álló további két blokk, a 3-as és a 4-es az engedélyezési, illetve a hatásvizsgálati eljárásban 440 MW (érthetetlen szó, talán ’névleges’) teljesítményre számít. Tehát az ismeretterjesztő filmben ugye ott láthatták, hogy a 3-as és a 4-es blokknak a szekunder köreiben, szekunder hűtőköreiben olyan technikai mego… új technikai megoldásokat alkalmaztak, amelyek a jövőben lehetővé fogják tenni, hogy foglalkozzanak azzal a kérdéssel, lehet-e bővíteni vagy növelni a teljesítményt. Tehát ami pedig az együttműködést illeti, néhány példát említenék, és mint a saját véleményemet.

Tehát például találkozni fogunk 14-én, október 14-én, 15-én a paksiakkal, ahol az irányítási rendszer területén történő együttműködés lehetőségeiről fogunk tárgyalni. Tehát én a paksi erőmű műszaki vezérigazgató-helyettesével a nukleáris együttműködési bizottságban évente legalább négy alkalommal találkozunk, de egyébként más területen is… Tehát például a paksi atomerőmű biztonság… nukleáris biztonságért felelős vezérigazgató-helyettese az tagja a mohi atomerőmű biztonsági bizottságának. Tehát a nukleáris… a nukleáris biztonsági együttműködés Magyarország és Szlovákia között államközi szerződés rögzíti és ennek végrehajtása keretében rendszeresen találkoznak a mi szakembereink. És Rohar urat megkérem, hogy ő is szóljon néhány szót az Ön által ugye ilyen esetlegesnek, alkalminak nevezett együttműködésről.

Rohar: - Jó estét kívánok. Én a nagyszombati atomenergia-kutató intézetnek a munkatársa vagyok. Tehát a mi intézetünk végezte el a mohi atomerőmű biztonságának a növelésével kapcsolatos elemzéseket és foglalta ezt egy tanulmányba. Tehát mi a prágai, Prága melletti Zez-ben lévő atomenergetikai kutatóintézettel, illetve atom vagy nukleáris biztonsági intézettel együttműködve dolgoztuk ki az erőmű indulóprojektjét. Tehát mi például paksi megbízásokat is, megbízásokra is dolgozunk. Tehát mi például bedolgoztunk annak a projektnek az elbírálásában is, ami a 3-as blokkon bekövetkezett baleset következményeinek felszámolására vonatkozik. Tehát mi részt vettünk ennek a projektnek a megvalósítást megelőző elbírálásában. Tehát miután kiemelték a megsérült fűtőelemeket, akkor részt vettünk a… ennek a… aknának, reaktoraknának a dekontaminálásában. Tehát szintén foglalkoztunk a… ennek a sérült fűtő… ezeknek a sérült fűtőelemeknek a radiációs bemérésével, még mielőtt elhelyezték volna a lerakóba…

VÉGE

urb>i<

no comment