Választottunk?

petibatya Vas, 2009-06-07 21:34

Demokráciában a politikai legitimáció forrása a nép.

A most lezajlott választás tanulsága szerint is, ennek a forrásnak a „megcsapolására” a hatalomra aspiráló érdekcsoportokat megjelenítő pártoknak csak a választók megtévesztésével, a legkülönbözőbb társadalmi csoportok tudatos szembeállításával és az alantas emberi ösztönök életre keltésével volt igazán esélyük.
Normális emberi hangokat – mert bizonyára voltak ilyen is – a kufárok egymás portékáját szapuló óbégatásától nem igazán hallhattunk.

A demokrácia válságát, alkalmatlanságát a társadalmi problémák kezelésére és megoldására a múlt században és az elmúlt 20 évben megélt és megtapasztalt élethelyzeteken túl az a több mint 5 millió választópolgár is megerősítheti, aki ma a távolmaradásával „szavazott”.

Sokan közönyössé váltak, sokan pedig úgy gondolhatják, hogy az a társadalom, amelyben a hatalom megszerzésének leghatékonyabb eszköze nem az ország élhetőbbé tétele, jövőbeni közös boldogulásunk feltételeinek megteremtése melletti érvelés, hanem a társadalom megosztása, a versenytárssal való küzdelemnek a gonosz és a jó harcaként való meghirdetése, az hanyatlásra, bukásra van ítélve.

De vajon felsorakoztathatók e még olyan érvek a pártok közvetítésével megvalósuló demokratikus intézményrendszer mellett, amelyekben nem csalatkoztunk, amelyek ténylegesen a közjót, a társadalmi békét, a társadalmi jólétet és a természettel harmonizáló társadalom létrehozását szolgálják? Én egy kivételével nem ismerek ilyet, ami a következő:
A demokrácia játékszabályai békés úton megváltoztathatóak, mely lehetőséggel, ha okosan élünk, társadalmunk jobbá, valamennyiünk számára élhetőbbé tehető.

A huszadik század történéseinek talán legfőbb tanulsága lehetne, hogy az a harc, amit a társadalmakat megosztó pártok mögé felsorakozva egymás ellen vívtunk - és vívunk, még ki tudja meddig – törvényszerűen egyéni tragédiák sokaságához vezet és csak az emberi társadalom egészének vereségével végződhet.

A 21. század legfontosabb megválaszolandó kérdése véleményem szerint az, hogy a társadalmi békétlenséget újból és újból életre keltő, majd azt tápláló és gerjesztő hatalmi harcok kiiktathatók-e politikából, „átprogramozható-e” a társadalom oly módon, hogy ez a harc versennyé és a közjót szolgáló együttműködéssé szelídüljön?

Szándékaim szerint ezekre a kérdésekre kíván pozitív válaszokat adni a DEMOSZTOKRÁCIA politikai intézményrendszere.

petibatya