Warning: Table './web11_db3/watchdog' is marked as crashed and should be repaired query: INSERT INTO watchdog (uid, type, message, variables, severity, link, location, referer, hostname, timestamp) VALUES (0, 'php', '%message in %file on line %line.', 'a:4:{s:6:\"%error\";s:12:\"user warning\";s:8:\"%message\";s:220:\"Table './web11_db3/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired\nquery: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '1:8ffefd8a50565cae85e5d6c88eda70cc'\";s:5:\"%file\";s:38:\"/var/www/web266/web/includes/cache.inc\";s:5:\"%line\";i:26;}', 3, '', 'http://lmv.hu/node/1007', '', '54.80.140.29', 1534318648) in /var/www/web266/web/includes/database.mysql.inc on line 128

Warning: Table './web11_db3/watchdog' is marked as crashed and should be repaired query: INSERT INTO watchdog (uid, type, message, variables, severity, link, location, referer, hostname, timestamp) VALUES (0, 'php', '%message in %file on line %line.', 'a:4:{s:6:\"%error\";s:12:\"user warning\";s:8:\"%message\";s:11920:\"Table './web11_db3/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired\nquery: UPDATE cache_filter SET data = '<p style=\\"margin-bottom: 0cm\\">A delfinek hangja nemrégiben jelent meg magyarul, méghozzá elég borsos áron, és dongiovanni az évfordulóra tekintettel megkért, írjak egy kis összefoglalót, amit minap meg is ejtettem vonatozás közben. </p>\\n<p style=\\"margin-bottom: 0cm\\"> </p>\\n<p style=\\"margin-bottom: 0cm\\">Először is a szerzőről, in /var/www/web266/web/includes/database.mysql.inc on line 128
A delfinek hangja | lmv

A delfinek hangja

flimo Ked, 2007-02-13 20:14

A delfinek hangja nemrégiben jelent meg magyarul, méghozzá elég borsos áron, és dongiovanni az évfordulóra tekintettel megkért, írjak egy kis összefoglalót, amit minap meg is ejtettem vonatozás közben.

Először is a szerzőről, Szilárd Leóról egy kicsit. Budapesten született, ide járt gimnáziumba a XX. század elején, majd a sors Einstein mellé sodorta Németországba, ahol közösen szabadalmaztattak egy hűtőgépet. Németországot egy nappal azelőtt hagyta el, hogy Hitler megtiltotta a zsidóknak az ország elhagyását. Angliába ment, ahol Rutherford, a kor neves fizikusa egyik előadásában az atomokban rejlő energiák nagyságát elemezte, melyet Szilárd is hallott. Ekkor vetődött fel benne a láncreakció lehetősége, mellyel „Napot gyújthatna a Földön”. Ezt Rutherfordnak is előmondta, aki finoman szólva nem lelkesedett az ötletért. Szilárd szabadalmaztatta a nukleáris láncreakciót 1933-ban, a szabadalmat előrelátóan átadta a brit haditengerészetnek, azzal a felhívással, hogy katonai jelentősége miatt titkosítsák.

A háború kitörése előtt Amerikába utazott, ahol félelmében, hogy a németek atombombát fejlesztenek, megkérte barátját, Teller Edét, aki vele ellentétben tudott vezetni, hogy vigye el Albert Einsteinhez, hogy írjon alá egy Roosvelt elnöknek címzett levelet. A titkárnője későbbi visszaemlékezése szerint komolyan aggódott Szilárd elmeállapotáért, mikor lediktált egy levelet Roosvelt elnök számára, melyben egy hatalmas fegyverről írt, és aláírónak Albert Einsteint jelölte meg.

A levelet egy bankár, Sachs adta át az elnöknek, nehogy elakadjon egy túlbuzgó titkár kezében. A levél hatására megindult a Manhatten-program, amelyben Szilárd az első atommáglya megépítésééig vett részt, Los Alamosba már állítólagos megbízhatatlansága miatt nem hívták. Pedig a programban részt vevő négy legjelentősebb tudós közt volt (legalábbis az egyik évfordulós bélyeg szerint, melyen Szilárd, Oppenheimer, Fermi és Wigner Jenő portréja lebeg az atommáglya felett), és az atomreaktor szabadalmát is felajánlották számára, Fermivel megosztva, amelyet elutasított. Miután nyilvánvalóvá vált, a németeket hamarosan legyőzik, és nem lesznek képesek atomfegyvert gyártani a program felhagyása mellett érvelt (ezért is hagyták ki Los Alamosból), később a Japán elleni bevetést ellenezte hevesen, javaslata szerint egy lakatlan szigeten kellett volna demonstrálni Japán számára a bomba erejét, azonban ezt elvetették.

A Delfinek hangját 1960-ban írta, melyben számos dolgot lenyűgöző pontossággal jövendölt meg (pl hidegháború vége 1988-ra). A történet kiindulópontja szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen létrehoznak egy mikrobiológiai kutatóintézetet Bécsben, ahol azonban kezdetben mikrobiológia helyett delfinekkel foglalkoznak. Azon régi elméletet vizsgálják, mely szerint a delfinek intelligensebbek az embernél (talán Douglas Adams is olvasta a Delfinek hangját?:) ). Miután sikerül megfejteni a nyelvüket kiderül, hogy valóban intelligensebbek, csupán tengeri életmódjuk, és arra alkalmatlan végtagjaik miatt nem építettek civilizációt.

Az előbbi probléma azonban most megoldódott, a delfinek a bécsi tudósokat instruálva végezhetnek kísérleteket, melyek eredményeivel sorra nyerik a Nobel-díjakat. Legjelentősebb felfedezésük egy moszat, amely egy rendkívül tápláló fehérjét termel, melynek előállítása olcsó, mindemellett csökkenti a termékenységet. Amor néven dobják piacra, a harmadik világban elsöprő sikerre árulják, melynek megoldja két fő problémáját, az éhínséget és a túlnépesedést. A bécsi kutatóintézet az Amor jogdíjaiból hatalmas vagyonra tesz szert, amit a delfinek irányításával a nemzetközi politika befolyásolására használnak fel. Létrehozzák az Amerikai Kutatási Alapot, melynek kuratóriumában örökös tagsági jog jár a felkérteknek, és rendkívül nagy fizetés. A kuratóriumba sorra hívnak meg amerikai politikusokat, melyek el is fogadják a felkéréseket. Így sikerül elmozdítani az összes, Kína ENSZ-tagságát ellenző külügyminisztert.

A delfinek Latin-Amerika problémáját is megoldják, az országoknak tanácsot adó ENSZ-bizottságok mellé a kutatóintézet tanácsadókat jelöl ki, akik megfelelő mennyiségű kenőpénzzel ráveszik az ország politikusait, hogy a külföldi vállalatok helyett a saját nemzetük érdekében cselekedjenek. Én ezt tartom a könyv legjobb és legötletesebb megoldásának.

A könyv fő témája mégis a két szuperhatalom közötti fegyverkezési verseny. A hetvenes években Irakban (!) kommunista forradalom tör ki, amire válaszul amerikai csapatok szállnak partra Libanonban. A Szovjetunió amerikai támadás esetén két városuk elpusztításával fenyeget, melyet 4 héttel előre bejelentenének, hogy legyen idő evakuálni. Válaszul az USA minden két amerikai város elpusztítására kettővel kívánna felelni, ami végső soron mindkét fél városainak elpusztulásához vezetne. Végül Amerika nem vonul be Irakba.

A két hatalom atomfegyverekkel látja el szövetségeseit, mert nem szándékoznak egy másik országért feláldozni magukat. A kis országok szárazföldi fegyverei azonban sebezhetőek, sok hidrogénbomba keltette rázkódás meghibásodást okoz a vezérlőrendszerükben, ezért tengeralattjárókra telepítik őket. Atomfegyverrel rendelkeznek a közép-afrikai országok, Japán, és Németország is. Tengeralattjáróról anonim támadást indíthat egy kis ország, amelynek érdeke mindkét szuperhatalom elpusztulása.

Fegyverzetcsökkentési értekezletet hívnak össze, melyen megállapodnak, a két nagy a kicsik „rázkódási szintje” alá csökkenti nukleáris arzenálját, akik cserébe leszerelik a tengeralattjárókra telepített fegyvereket. Döntést hoznak öt regionális hadtest felállításáról, békefenntartási célzattal, melyek csak gépfegyverekkel és könnyű páncélosokkal lennének felszerelve. Az elmélet szerint, ha a legpusztítóbb fegyver a gépfegyver lesz, akkor nem lesz többé háború.

Az atomfegyverek csökkentésére 10 fokozatot határoznak meg, a megállapodást bármely állam felmondhatja, ha úgy érzi, a másik megszegi. Ezzel akarták elérni, hogy minden ország meg akarja győzni a többit, nem rejteget atomfegyvert. Egy másik javaslat szerint külföldi ellenőrök helyett az egyes országok lakossága felügyelje az egyezmény betartását, elrejtett atomfegyver megtalálójának nagy pénzjutalmat felajánlva. Kínai javaslatra a figyelem fenntartására ezt kiegészítenék egy játékkal, melyben fegyvereket rejtenének el, melyről a többi ország tud, és ezek megtalálásáért is járna pénzjutalom. A könyv végén a 7. fegyverzetcsökkentési szintig jutottak el, Szilárd sem bízott a teljes leszerelésben. Az egyezmények megkötése után a delfinek egy rejtélyes járványban elpusztulnak, rá pár hétre leég a központ, annak minden feljegyzése elpusztul. Valószínűleg a kommunikáció sosem jött létre, a szálakat a szovjet és amerikai tudósok mozgatták.

Szilárdot a könyv megírásában minden bizonnyal a világ sorsáért érzett aggodalom mellett a lelkiismeret-furdalása, bűntudata is vezette az atombomba kifejlesztésében játszott szerepe miatt. Véleménye a témában épp ezért nem nevezhető objektívnek, hiába volt közel a tűzhöz. Sokat vitázott barátjával, Teller Edével (dr Strangelove mintája) a bomba bevetéséről, és szerepéről. Ennek egyik állomása egy nevezetes tévévita volt, melyben az amerikai közönség két, jellegzetes magyar akcentussal rendelkező tudós vitáját figyelhette.

Az atomfegyverek leszerelése már nem valósulhat meg reálisan, hisz mindig ott lenne a veszély, hogy egy ország előállítja, és hegemóniára tesz szert, hisz a tudás mára közismert, kiszabadult a szellem a palackból.

A könyv gépfegyverekre tett megállapítása viszont teljességgel helytelen, miszerint ha csak gépfegyverek lennének megszűnnének a háborúk. Elég körülnézni a világban, hány olyan konfliktus van, főleg Afrikában, melyeket pusztán gépfegyverekkel vívnak. A gépfegyver nem elég elrettentő, nem rombolja le az elfoglalandó és a saját területet sem, „csupán” katonákat kockáztat az agresszor. Egy elmélet szerint a tökéletes fegyver az, amely anélkül őrzi meg a békét, hogy sohasem kell bevetni. Hogy az atombomba még nem volt ilyen, vagy csak nem kapta meg az esélyt (titkolózás) már nem tudjuk meg. Valószínűleg a Szilárd által javasolt lakatlan szigeten tartott demonstráció hatására Japán nem adja meg magát, hisz a hiroshimai bomba után a a japán kormányban azt hozták fel érvnek, hogy biztosan nincs még egy ilyen hatalmas fegyvere Amerikának. Abban a helyzetben nem engedhette meg magának az USA egy bomba „elpazarlását”. Azóta viszont sohasem vetették be, hisz mi értelme a háborúnak, ha elpusztítom az elfoglalandó területet?

Persze vannak esetek, mikor a pusztítás nem egy ország meghódításnak eszköze, hanem maga a cél. Erre az esetre van szükség a nemzetközi elrettentésre, megelőzésre, azonban ez elég bonyolult morális és jogi probléma, melyet most nem fejtenék ki részletesebben. Lényegében ez az iráni helyzet problémája.

Összességében élvezetes olvasmány a könyv, a gépfegyveres elmélet hibájával együtt. Az atomfegyvereken meg még hosszasan lehet vitatkozni. Békeharcosoknak kötelező.