Glifozát a szervezetünkben?

fidusz Gaia Sajtószemle Csü, 2013-06-13 10:37

A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kísérletben résztvevők testében kimutatható a glifozát[1] nevű gyomirtó. A Szövetség által lefolytatott laboratóriumi tesztekből kiderült, hogy Magyarországon tíz embertől vett vizelet mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag.

A magyarországi eredményekhez hasonlóak az európai adatok, 18 ország önkénteseitől vett minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó.[2]
Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen termékkel. Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a hatóanyagnak az előfordulását az emberi szervezetben.


Miért van gyomirtó a testünkben?

A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják géntechnológiai úton módosított növényekre, például szójára, amit takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glifozátot „Roundup” márkanéven. Jelentős forgalmazók a Dow és a Syngenta is, de a hatóanyagot többnyire Kínában gyártják. Annak ellenére, hogy használata széles körben elterjedt, az élelmiszerekben vagy ivóvízben való előfordulását a kimutatás bonyolultsága miatt ritkán veszik észre.

“Az emberek többsége aggodalommal fogadja, ha a szervezetében gyomirtót fedeznek fel, és szeretné megtudni, miért is kerül oda, és milyen hatása van. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy mindennapi életünkben ki vagyunk téve a glifozátnak, noha még nem tudjuk, hogy honnan kerül be a szervezetünkbe, mennyire elterjedt, illetve mi is történik vele a testünkben – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

„Az a tény, hogy az európai városokban élő emberek testében jelen van ez a gyomirtó, azt mutatja, hogy már is túlzásba vitt a használata. Aggasztó, hogy az olyan cégek, mint a Monsanto kérelmet nyújtottak be olyan géntechnológiai úton módosított növények termesztésének engedélyezésére, amely elkerülhetetlenül ennek a gyomirtónak még nagyobb mértékű használatához vezetne. A hatóságok feladata, hogy szigorúbb szabályozással megvédjék egészségünket és környezetünket a glifozát okozta veszélyektől.” – tette hozzá Fidrich Róbert.

Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt.
A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken,[3] Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják,[4] de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő.
Jelenleg tizennégy glifozát-tűrő, géntechnológiai úton módosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban. Egyes becslések szerint, ha zöld utat kapnának, akkor a glifozát felhasználás mértéke többszörösére megnövekedne.[5]

A glifozát környezet-egészségügyi hatásait illetően számtalan aggály merült fel az utóbbi években. „Teratogén-gyanús vegyületnek tartják kétéltűek és madarak esetében. Állatkísérletek alapján készítményei mutagenitási és karcinogenitási viták kereszttüzében állnak. Hormonmoduláns, amennyiben a készítmény formázására faggyúamin származékokat (POAE) használnak. Egyes gyomfajokból hosszabb használat után glifozáttűrő népességek szelektálódnak ki. Ma 21 ilyen fajt tartunk nyilván, közöttük találjuk a parlagfüvet és a fenyércirkot is.” [6] – fűzte hozzá Darvas Béla c. egyetemi tanár, a GMO-Kerekasztal elnöke.

Jegyzetek:

[1] Szabadalom szerinti elnevezése: glyphosate.
[2] Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Franciaországban, Grúziában, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Macedóniában, Magyarországon, Máltán, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Svájcban vettek vizelet mintákat önkéntesektől. Az önkéntesek mindegyike városlakó, volt köztük vegetáriánus és nem vegetáriánus egyaránt. Ugyanabból a háztartásból nem volt két minta. A mintákat a németországi Medizinisches Labor Bremen munkatársa, Hoppe, H.-W. elemezte A vizsgálatokról készült részletes elemzés elérhető itt:
Determination of Glyphosate residues in human urine samples from 18 European countries
http://www.foeeurope.org/sites/default/files/glyphosate_studyresults_jun...
[3] Garthwaite, D.G. et al. (2010) Pesticide Usage Survey Report 235: Arable Crops In The United Kingdom 2010 Food & Environment Research Agency, DEFRA, UK. Table 5
[4] Steinmann, H.H. et al. (2012) Crop Protection, 42: 164-169.
[5] Benbrook, C.M. (2012) Glyphosate tolerant crops in the EU: a forecast of impacts on herbicide use. Greenpeace International.
[6] Darvas B. és mtsai (2011) Növényvédelem, 47: 387-401. – http://bdarvas.hu/download/pdf/DBglyph2.pdf; Székács, A. and Darvas, B. (2012) Forty years with glyphosate. InTech – http://www.intechopen.com/books/herbicides-properties-synthesis-and-cont...

(Gaia Sajtószemle)