Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? (4.)

A Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? című Föld Barátai tanulmány összefoglalójának befejező részét olvashatjátok.

5. Európa: zárt ajtók fogadják a génmódosított növényeket

Ez európai közvélémény szilárdan ellenzi a génmódosított élelmiszerek fogyasztását, és jelentős politikai mozgalom ellenzi a génmódosított növények termesztését. Bár elhanyagolható mértékben növekszik a génmódosított fajták termőterülete Európában, a Monsanto génmódosított vetőmegjainak kilátásai sivárnak tűnnek. A piac hiánya, az országos szintű tilalmak és a környezetpusztító hatásra vonatkozó bizonyítékok következtében a világ egyik legnagyobb piaca továbbra is katasztrófa övezet marad a biotechnológiai ipar számára.

Egy 2006-ban készült, EU-szintű közvélemény-kutatás megerősítette, hogy a közvélemény elutasítja a génmódosított élelmiszereket. Az európaiak többsége úgy gondolja hogy nem szabad támogatni a génmódosított élelmiszereket, és a kutatás összegzi, hogy „a génmódosított élelmiszerre úgy tekintenek, mint ami nem hasznos, morálisan elfogadhatatlan és kockázatot jelent a társadalomra nézve.” 2005 novemberében Svájc lakossága népszavazáson fogadta el a génmódosított növények öt éves tilalmát. A lakosság több mint 55,7%-a szavazott a moratórium mellett az ország mind a 26 régiójában.

A forgalmazás kilenc éve után egyedül Spanyolországban termesztenek jelentős mértékben génmódosított kukoricát, de a beszámolók szerint a termőterület már a második egymást követő évben csökkent, a 2005-ös 57 ezer hektárról 2006-ra a becslések szerint 53 ezer hektárra .

A génmódosított élelmiszerrel szembeni egyértelmű európai ellenállás ellenére a Monsanto továbbra is arról próbálja meggyőzni befektetőit, hogy végül sikerrel jár a kontinensen. A cég 2006 novemberi Befektető Napján ismételten kiemelte arra vonatkozó ambíciózus terveit, hogy a következő években kiterjeszti ellenőrzését az európai mezőgazdaság felett.

Emellett a Monsanto növeli a hagyományos vetőmagpiaci részesedését is, jelenleg a francia piac 15%-át, az olasz piac 21%-át, a magyar piac 32%-át és a török piac 21%-át tartja ellenőrzése alatt. A hagyományos vetőmagpiac elfoglalása aggasztó jel, különösen, hogy a cégnek az a célja, hogy elsősorban a génmódosítot fajták bevezetésével korlátozza a választási lehetőségeket.

6. Újabb növények és a génszennyezés

Annak ellenére, hogy nagyon kevés génmódosított növényfajjal sikerült meghódítani a piacot, a biotechnológiai ipar és néhány intézet más fajokkal is kísérletezik, köztük búzával, rizzsel, burgonyával, cassavával, és cirokkal.

A génmódosított szervezetek szavad környezetbebocsátásának visszatérő kísérőjelensége, függetlenül attól, hogy kísérleti vagy kereskedelmi célú a kibocsátás, az hogy sem a kormányzati szervek sem más nem képes vagy nem akarja ellenőrzése alatt tartani őket, ha már egyszeri kijutottak a környezetbe. Egy génmódosított kukoricafajta, amelyet csupán állati takarmányozásra szántak, elszennyezte az táplálékláncot. Más fajták, amelyeket csak kísérleti célra szántak, évekkel később kikerültek a környezetbe és bejutottak az táplálékláncba. Az 1996 óta észlelt génszennyezések típusai és mértéke világosan jelzi, hogy a biotechnológiai ipar génmódosított fajtáinak elterjesztésére irányuló igyekezete anélkül zajlott le, hogy tekintettel lettek volna a piacokra vagy azokra a gazdákra gyakorolt, gyakran súlyos hatásokra, akik nem akarnak génmódosított növényekkel foglalkozni.

6.1 Kísérleti célú rizs elszennyezi a táplálékláncot Amerikában, Ázsiában, Európában és Afrikában

A génmódosított rizs kísérleti célú kibocsátása áll a tápláléklánc legutóbbi elszennyezésének középpontjában/hátterében. 2006 augusztusában a USDA nyilvánosságra hozta, hogy az Egyesült Államok táplálékláncát elszennyezte a Bayer cég LL601-es jelű génmódosított rizs fajtája, melyet nem engedélyeztek emberi fogyasztásra. Európában több mint 15 országban mutatták ki ezt a kísérleti génmódosított fajtát a rizs szállítmányokban, és az EU azóta minden egyes szállítmányt ellenőriz, hogy megelőzzék a további szennyezést.

A Föld Barátai Afrika helyi tagszervezetei is ellenőrző vizsgálatba kezdtek Ghánában és Sierra Leonében. Az egyesült államokbeli független laboratóriumokba küldött minták megerősítették, hogy kilenc mintában kimutatható az illegális génmódosított rizs. Két zsák Egyesült Államokból élelmiszersegélyként érkezett rizs, és egy zsák Sierra Leonében kereskedelmi forgalomban kapható rizs volt szennyezett. Hat különféle típusú, az Egyesült Államokból származó, kereskedelmi forgalomban kapható rizs szintén pozitívnak bizonyult a tesztek során. Az LL601-es, Afrikában is kimutatott kírésleti rizsfajta, azóta utólag megkapta az engedélyt a USDA-től, ez az ellentmondásos döntés azóta is sok kritikát kapott. A USDA bejelentése ellenére az amerikai rizstermelőket és forgalmazókat tömörítő USA Rice Federation 2006 novemberében cselekvési tervet hirdetett meg, hogy megakadályozza a rizs szállítmányok elszennyezését ezzel az illegális fajtával.

6.2 Bioüzemanyagok: nincs szükség a Syngenta génmódosított kukoricájára

A jelenlegi globális energia vitában jelentős média figyelmet kapott a bioüzemanyagok témaköre. Az Egyesült Államokban messze a legelterjedtebb „energia-növény” a kukorica, amelyből etanolt készítenek, s azt benzinnel keverve készítenek üzemagyagot gépjárművekhez. Jelenleg nincs egyetlen olyan engedélyezett génmódosított kukorica fajta, sőt, semmilyen más növény sem, amelyet bioüzemanyag előállítási céllal génmódosítottak volna. Jóllehet a hagyományos növényfajták ugyanolyan mértékben alkalmasak bioüzemanyagok előállítására mint a gyomirtószereknek ellenálló vagy rovarrezisztens génmódosított növények, néhány cég új génmódosított fajtákat fejleszt kifejezetten erre a piacra.

A biotechológia ipar a PR lehetőséget nem kívánva kihagyni élen jár a bioüzemanyagok erőltetésében, azt állítva, hogy a bioüzemanyagok fogják megoldani az éghajlatváltozás egyre égetőbb problémáját. Miközben a vetőmag ipar ezt egy új lehetőségnek tekinti piacai kiterjesztésére például ethanol/etanol előállítása kukoricából, a biotech ipar most kifejezetten bioüzemanyag céljára fejleszt ki új génmódosított fajtákat. Ebben a Syngenta jutott legtovább/legmeszebbre, az USDA-hoz engedélyezésre benyújtott 3272-es kukorica vonallal, amelyet úgy génmódosítottak, hogy egy etanol előállításban használt enzimet tartalmazzon. Ugyanakkor aggodalmak merültek fel, hogy ez az új ipari enzim – amely teljesen új összetevő lenne az élelmiszer- és takarmányláncban – allergiás reakciókat okozhat azoknál, akik megeszik vagy belégzik. Ráadásul egy nagyjából azonos enzim, amelyet az etanolfinomító üzemben is hozzá lehet adni a kukoricához, már elérhető. A kockázatok és a már kész és rendelkezésre álló alternatívák fényében úgy tűnik, semmi szükség a bioüzemanyag előállítási céllal génmódosított kukorica kifejlesztésére.

6.3 Génmódosított pázsitfű a golfpályákra

A Monsanto és a Scotts Company egy olyan génmódosított pázsitfűféle kifejlesztésén dolgozik, amely ellenáll a Roundup gyomirtónak. Bár ezt a génmódosított pázsitfűfélét köztermesztésbe vonását még nem engedélyezték az Egyesület Államokban, már tervezik a golfpályákon való felhasználását. 2006-ban az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának tudósai beszámoltak arról, hogy a Roundup Ready pázsitfű kijutott a kísérleti területről, és még 3,8 kilométernyi távolságban is kimutatták. Ez az eset lett az első megerősített transzgén „kiszökés” az Egyesült Államokban. Ha golfpályákon történő használatra engedélyeznék, a Roundup Ready pázsitfű nagy területen szétszórná magjait, és keresztbeporzódna rokon fűfélékkel, melyek közül néhány gyomnövény. Ezeket az új „szupergyomokat” nem lehetne többé kordában tartani a glüfozát gyomirtóval, ami komoly problémákat okozna a gyepkertészeknek és a természetes területek kezelőinek. A Roundup Ready fűféle engedélyezéséről szóló UDSA döntés egyelőre még késik.

6.4 A cassava kísérletek kudarca Nigériában

A fejlődő országok hagyományos termékeivel is napirenden vannak a génmódosítási kísérletek, köztük van a mozaikvírussal szemben ellenálló génmódosított cassava. A génmódosított cassavát a st. luisi Donald Danforth Center hozta létre, majd kísérleti céllal eljuttatta a nigériai Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Intézetbe(IITA). Egy 2006-ban az ERA/Föld Barátai Nigéria szervezetnek címzett levélben a Nigériai Környezetvédelmi Minisztérium elismerte, hogy a génmódosított cassavára vonatkozó kísérleti engedély az IITA visszavonta, mert nem sikerült elérniük, hogy a cassava ellenálló legyen a mozaikvírussal szemben.

6.5 A Gates Alapítvány cirok projektjét elutasították Dél-Afrikában

Az Africa Harvest Biotech Foundation International öt évre 18,6 millió dollárt biztosított a Gates Alapítvány számára, hogy kifejlesszenek egy megnövelt vas-, cink- és vitamintartalmú génmódosított cirok fajtát. A szervezet üvegházi kísérletekre kért engedélyt Dél-Afrikában, de a hatóságok 2006 júliusában elutasították a kérelmet, mert felmerült, hogy a génmódosított cirok elszennyezheti a vadonélő rokonfajokat.

6.6 Erőltetik a burgonyát az Európai Unióban

A német BASF cég benyújtott egy engedély kérelmet egy génmódosított burgonya fajta termesztésére. A burgonyát úgy módosították, hogy több amilopektint termeljen, amely a keményítőgyártás fő komponense. Az EU tagállamok szavazásán, amely nyolc év óta az első új génmódosított növény termesztéséről szóló szavazás volt, az ipar nem tudott elegendő szavazatot összegyűjteni a génmódosított burgonya bevezetéséhez. Időközben néhány keményítőgyártó cég bejelentette, hogy amennyiben elkezdik termeszteni a génmódosított burgonyát, nem fognak vásárolni belőle.

7. Következtetések: a génmódosított növények nem hoznak hasznot

A génmódosított növények több mint egy évtizedes termesztése után a az alábbi következtetések vonhatóak le:
Az 1996 óta néhány országban nagy területen termesztett génmódosított növények nem adnak választ a világ legtöbb országában a gazdákat sújtó főbb mezőgazdasági problémákra, és nem bizonyultak jobbnak a hagyományos fajtáknál. Annak ellenére, hogy Paraguayban és Brazíliában nagy mértékben elterjesztették a génmódosított szóját, az ezekben az országokban élő gazdák súlyos válságban vannak, és a az elmúlt két évben az alacsony árak és a termelési költségek növekedése, köztük a magas vetőmagárak miatt csökkent a termelés. A génmódosított gyapotot termesztő gazdákat Dél-Afrikában, Kolumbiában, Argentínában és Mexikóban erősen súlytották az alacsony árak és a száraz időjárás. A génmódosított gyapot nem járult hozzá érdemben a megélhetésükhöz, és a génmódosított gyapot bevezetése ellenére folytatódott ezekben az országokban a gyapot szektor válsága. A Bt-gyapot nem nyújt megoldást az indiai gyapottermesztő gazdákat súlytó kihívásokra, mint például az aszály, a termelési költségek emelése és a tornyosuló adósságok. Következésképpen nagyon sok indiai kistermelő ragadt benn a szegénység és az eladósodás csapdájában. Röviden: a génmódosított növények kevéssé vagy egyáltalán nem adtak megoldást a legtöbb ország gazdáit súlytó problémákra.

A génmódosított növényeket gyorsan és széles körben engedték ki a környezetbe anélkül, hogy megfelelően értékelték és megértették volna teljesítőképességüket illetve egészségügyi, környezeti és társadalmi-gazdasági hatásaikat. Az – elvileg 2001-ben befejeződött Egyesült Államokbeli szántóföldi kísérletekről kiszabadult - génmódosított rizs bejutása az amerikai, európai afrikai és ázsiai élelmiszerláncba, világosan mutatja, hogy a biotechnológiai ipar nem képes, és nem is hajlandó ellenőrzése alatt tartani termékeit. A génmódosított szója aszállyal szembeni megnövekedett érzékenységét nem vették figyelembe Brazíliában és Paraguayban, ahol emiatt a gazdák a mostani/jelenlegi aszályok következtében nagyon megszenvedték a génmódosított szója betakarításakor tapasztalt termésveszteségeket. A génmódosított gyapot gyors bevezetése súlyos gondokat okozott a gyomirtószereknek ellenálló gyomok megjelenésével (Egyesült Államok), a gyenge teljesítmény következtében (India és Indonézia) és a Bt-gyapot által nem elpuszított másodlagos kártevők megjelenésével (Kína). Az, hogy a gyenge minőségű Bt-gyapot fajtákat bevezetésük után az indiai Andra Prades államban végül betiltották gyenge termőképességük miatt, jól illusztrálja a nem eléggé/megfelelően tesztelt génmódosított növények idő előtti, a profit által vezértelt bevezetésének kockázatait. A megkésett „javítás”, amelyet csak most javasolnak a Bt-gyapot legújabb kínai kudarcára – menedékzónák létesítése a jövőbeni kártevők távoltartására – világosan mutatja az előrelátás hiányát azoknál, akik népszerűsítik a géntechnológiát.

A kistermelők és a fogyasztók számára nem hozott hasznot a génmódosított növények bevezetése.
A génmódosított növények nem javították a kistermelők megélhetését fenntartható módon. Sőt, ellenkezőleg: a szerte a világból származó adatok azt mutatják, hogy a génmódosított növények számos országban, köztük Indiában, Indonéziában, Brazíliában és Paraguayban gyakran gyengébben teljesítettek mint a hagyományos fajták. Az elmúlt években a kínai gazdák több jövedelemre tettek szert hagyományos gyapot fajták termesztésével mint a Bt-gyapottal. Indiában és Indonéziában sok kistermelőt szenvedett kárt a Bt-gyapot kudarca miatt. Dél-Amerikában a génmódosított növények hozzájárultak a termőföldek még erőteljesebb koncentrálódásához és a kistermelők kitelepítéséhez. Egyetlen jelenleg forgalmazott génmódosított termék sem nyújt hasznot a fogyasztók számára - sem a minőségben sem az árakat illetően. A génmódosított takarmány sem biztosít előnyt a takarmányiparnak.

A napjainkban forgalomban lévő génmódosított növények nemhogy csökkentették volna, de növelték a növényvédőszer-felhasználást, és nem adnak nagyobb hozamot mint a hagyományos fajták. A környezet számára sem kedvezőbb, és a génmódosított növények termesztése közép- és hosszú távon egyre nagyobb mértékben fenntartathatatlanná válik. Az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Brazíliból származó adatok azt mutatják, hogy a génmódosított növények adnak nagyobb hozamot mint velük összevethető hagyományos fajták. Még az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, az USDA is elismerte ezt a tényt. Egy Egyesült Államokbeli átfogó és független elemzés, valamint olyan országokból mint Dél-Afrika és Brazília származó jelek azt mutatják, hogy a génmódosított növények nem csökkentik a növényvédő szerek felhasználását, sőt egyes génmódosított fajták esetében megnövekedhet a kemikáliák használata. A kártevők és a gyomnövények körében kialakuló rezisztenciával közép- és hosszútávon erősödni fog a génmódosított termények modelljének fenntarthatlansága. A szója további dél-amerikai terjedésével megnő az erdőirtás az olyan kritikus területeken mint Amazónia, emellett a szegény vidéki családok kitelepítéséhez, valamint az élelmiszerellátás biztonságának csökkenéséhez vezet, ahogy a hazai fogyasztásra való termelést felváltják az exportra termelő szója monokultúrák.

Napjainkig a génmódosított növények semmit sem tettek az éhezés vagy a szegénység felszámolásáért. A napjainkban termesztett génmódosított növények túlnyomó többségét drága takarmányként használják fel, hogy a gazdag országokat ellássák hússal. A génmódosított növények több mint háromnegyedét úgy módosították, hogy ellenállóvá válljon ugyanannak a cégnek a tulajdonában levő gyomirtószerrel szemben, amely a génmódosított vetőmagot forgalmazza, és semmi, vagy nem sok közük van a fejlődő országok gazdáihoz, akik többnyire nem is tudják megfizetni ezeket a kemikáliákat. A Bt-gyapottal kapcsolatos dél-afrikai tapasztalatok, amelyre széles körben a kistermelők sikertörténeteként hivatkoznak; a Bt-gyapot árával kapcsolatos állandó csatározások és a Bt-gyapot kudarca Indiában; a kínai gazdák által a Bt-gyapot miatt elszenvedet veszteségekről beszámoló jelentések; valamint az a tény, hogy a Bt-gyapot nem nyújt megoldást az indiai kistermelők gondjaira, mind arra utalnak, hogy a génmódosított növények nem biztosítanak hatékony megoldást az éhezés és a szegénység problémájára. Ráadásul a fenti kudarcok ellenére jótékonysági szervezetek, mint például a Gates Alapítvány támogatják a transzgénikus növények kutatását, amely nem valószínű, hogy bármiféle hasznot hoz majd a világ kistermelőinek.

A Monsanto a génmódosított növények egyesült államokbeli forgalmazásának fő nyertese. Újabb és újabb vetőmagcégek felvásárlásának köszönhetően a Monsanto óriási befolyásra tett szert a világ vetőmag kereskedelmének ellenőrzésében. Ez lehetővé teszi számukra, agénmódosított fajtáik elképesztően magas áron történő, széles körű elterjesztését. E monopolisztikus törekvés további erősödése méginkább csökkenti az amerikai gazdák választási lehetőségét, és nagy valószínűséggel a hagyományos - nem génmódosított - fajták eltűnéséhez vezet olyan növények esetében, mint a gyapot, szója és a kukorica. A Monsanto stratégiája az, hogy növelje génmódosított fajtáinak a részarányát stratégiai piacaikon: a génmódosított szójáét Braziliában, a génmódosított gyapotét Indiában és Afrikában, a génmódosított kukoricáét az Egyesült Államokban és Európában. Ugyanakkor a brazil szója válság, a génmódosított gyapot körüli viták Indiában, és a folyamatos piaci ellenállás Európában arra kényszerítette a céget, hogy lejjebb szállítsa elvárásait.

Az egyesült államokbeli és argentin nagygazdaságok húztak hasznot a "kényelmi hatás" miatt, különösen a szójatermesztésben. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez a "kényelmi hatás" jelent-e anyagi hasznot összehasonlítva a hagyományos szójatermesztés eredményeivel. Az egyesült államokbeli és argentin nagygazdák, akik a világ gazdáinak csak elenyésző kisebbségét jelentik, a fő haszonélvezői a génmódosított növényeknek az ún. "kényelmi hatás" miatt, amely magába foglalja azt, hogy kevesebb munkára van szükség a földeken, valamint megnövekszik a gyomirtó szerek használatának időzítésbeli rugalmassága. Ugyanakkor e génmódosított fajták miatt a kártevők és a gyomok megnövekedett ellenálló képessége lerombolja e "kényelmi hatást", és a rezisztencia a jövőben egyre több gondot fog jelenteni. Ráadásul e kicsiny mértékű kényelmi hatás nem jön szóba az ausztráliai nagyüzemi gyapot-termesztők vagy a brazil és paraguayi szójatermesztők esetében az adott szektor jelenlegi válsága miatt.

Hiányoznak az átfogó tanulmányok arról, hogy miként válnak be, mennyit teremnek a génmódosított növények minden egyes országban, ahol termesztik őket, és ez megkérdőjelezi az állítólagos hasznukat. Egyetlen országban sem készült még átfogó tanulmány a génmódosított növények tényleges hatásáról gazdasági szinten. Nincs megfelelő elemzés a növényvédő szerek felhasználásának alakulásáról, a termésátlagokról, a kártevők, gyomok rezisztenciájáról vagy a kistermelőkre rövid-, közép- vagy hosszútávon gyakorolt hatásokról, összehasonlítva a hagyományos fajtákkal vagy más mezőgazdasági módszerekkel, mint például az agroökológia vagy az ökológiai gazdálkodás. Hihetetlen, hogy az olyan, az ipar által pénzelt szervezeteket, mint az ISAAA elfogadtak a génmódosított növények értékelésének hivatalos forrásaként, amely gyakran kétes adatokat és hibás módszereket alkalmaz. Ezenfelül az ISAAA és más ipar által pénzelt szervezetek lényegében soha sem szembesülnek, és még csak el sem ismerik a géntechnológia problémáit, ezért a következtetéseik elfogultak.

A világnak a fenntarthatóság elveinek megfelelő mezőgazdaságra van szüksége, itt az ideje, hogy a kormányzatok és a mezőgazdasági szakértők olyan mezőgazdasági technológiákra és politikákra szánják idejüket, amely az emberek számára egészséges élelmiszert, a világ kistermelői számára pedig megélhetést biztosít.