Csillagnapló 21.: A génpiszkált gyapot öl

fidusz Génpiszka Ked, 2006-12-19 16:08

[img_assist|nid=868|title=|desc=|link=none|align=left|width=120|height=91]Génpiszkált gyapot: jobb termés helyett elpusztul a növényzet, a vetőmag 3-4-szer drágább, tönkremennek a gazdák, havonta több százan öngyilkosságba menekülnek.

<!-- @page { size: 21cm 29.7cm; margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } -->

Idén kb. 12-18 millió dollár veszteség éri a gazdákat Andra Pradesh állam Warangal tartományában, mert 250 ezer acre területen (~101 ezer hektár) elszáradt a génpiszkált gyapot - számolt be egy Warangalt bejáró tényfeltáró bizottság.[1] A növény elszáradása mellett a gyökérzet rothadását is megfigyelték. A főgyökér és a gyökérszőrök pusztulásával a növény nem képes felvenni a talajból a vizet és a tápanyagokat, amely a teljes növény elhalásához vezet.

A génpiszkált gyapot egyre inkább veszélyezteti az indiai kisparasztok megélhetését. 2005-ben 1,26 millió hektáron, India gyapottermesztő területének 14%-án vetettek génpiszkált gyapotot. Az indiai kormány szerint idén ez 3,28 millió hektárra nő.[2]

A termőterület növekedése ugyanakkor nem azért következett be, mert olyan jó lenne a génpiszkált gyapot, hanem csak mert a Mon$anto agresszív reklámkampányával elhitette az emberekkel, hogy milyen jó lesz majd nekik, ha génpszkált gyapotot termesztenek.

2004-ben és 2005-ben Andhra Pradesh és Maharastra államokban arról számoltak be, hogy nem váltotta be a Bt gyapot az ígéreteket, több ezer gazda szenvedett komoly veszteségeket a csökkent termés miatt, sokan közülük öngyilkosok lettek. Az Andrhra Prades állambeli Warangal tartomány kormányzata a veszteséget szenvedett gazdák számára kártérítést követelt a Monsantotól. Az indiai kormány géntechnológiai bizottsága pedig betiltotta a Monsanto MECH 184, MECH 162 és MECH 12-es génpiszkált gyapotjának Andra pradesh állambeli használatát, sőt a MECH 12-es gyapotot egész Dél-Indiában betiltották.[2]


Havonta száz gazda menekül az öngyilkosságba a génpiszkált gyapot miatt Maharastra állam Vidarbha régiójában. Tavaly (2005) június és idén (2206) november 26. között 1125 gazda lett öngyilkos az indiai Vidarbhában. Egy vidarbhai gazda által vezetett lista szerint tavaly június óta már 1140-en lettek öngyilkosok, az utolsó öt hónapban 533-man.

Míg az állam kereskedelmi minisztere azt jósolta, hogy a gyapot termés 3,5 millió tonna lesz (1 acre terülen?), valójában ennek a felét sem érte el. A Bt-gyapot a beígértnél sokkal kevesebbet termett. A kormány azt állítja, hogy az alacsony termés azért volt, mert hamis Bt-gyapotot vetettek a gazdák. A gazdák ugyanakkor ezt cáfolják, mondván mióta a Mon$anto zsákonként 1780-ról 750 rúpiára csökkentette az árakat, nem volt hamis Bt-gyapot a piacon.[3]


A Cornell University kutatói által az öt legjelentősebb gyapottermesztő kínai tartomány 481 gazdája között végzett felmérésből az derült ki, hogy hét évnyi Bt-gyapot termesztés után évente 20 alkalommal kellett permetezniük, mert annyira megnövekedett a másodlagos kártevők mennyisége, s ennek következtében 8%-kal csökkent a jövedelmük a hagyományos (nem génpiszkált) gyapottermesztőkhöz képest, mert a Bt-gyapot vetőmag háromszor annyiba kerül, mint a hagyományos vetőmag. A kutatók hangsúlyozták, hogy ez komoly veszélyt jelenthet olyan országokban, ahol széles körben termesztik a génpiszkált gyapotot.

Ramesh Rathod, egy a vidarbhai Bondgavhan faluban élő gazda 2005 decemberében lett öngyilkos. Rathod tasak 1800 rúpiáért (36 dollár) vett a Mon$antó által kifejlesztett MECH 162-es génpiszkált gyapot vetőmagból, amikor a gazdák mindössze 450 rúpiát (9 dollár) fizettek egy tasak (0,45 kg) nem-génpiszkált gyapot vetőmagért. Ramesh reményei szertefoszlottak, amikor génpiszkált gyapotját számtalan kártevő támadta meg, a majd a gyaport levelei vörössé váltak, majd a növények elszáradtak. Mivel rengetek pénzt költött, s a termés nagy része elpusztult, nem volt lehetősége a felvett kölcsönöket visszafizetni. Végül növényvédő szerrel megmérgezte magát.

A gyapottok bagolylepke pusztítása után egy "Lalya" nevű kártevő, valamint a rozsdásodás, egy korábban ismeretlen kór támadta meg a gyapotot, a génpiszkált fajtákat sokkal nagyobb mértékben károsítva. Maharastra államban ez a gazdák 60%-át érintette, akik emiatt az első génpiszkált termésből nem voltak képesek visszanyerni a költségeiket. Egyes tanulmányok szerint a gazdák 1 acre területre vetítve 6813 rúpiát (136,26 dollárt) költöttek, míg a nem génpiszkált gyapotföldeken a költségek csupán 580 rúpiára (11,6 dollár) rúgta, ugyanis génpiszkált gyapothoz több rovarirtót kellett használni[4] (és valószínűleg a vetőmag ára itt is magasabb volt -fid-).


Források:

[1] APCIDD és WAGE 2006. okt. 8-i sajtóközleménye , GENET News, okt. 10.

[2] Bt: Flaky results, pre-determined consensus , India together, 2006. aug. 11.

[3] A hundred farm suiciedes a month in Vidarbha , RxPG News Service, India, 2006. nov. 29.

[4] Suicide: The New harwest of GM cotton , The Oakland Institute, USA, 2006. aug. 14.

Romboljuk le a

Romboljuk le a gépeket!!!444 Elveszik az emberek munkáját!!!444 Öngyilkosságba menekül a kirúgott melós!!!!444 Vissza a középkorba!!!444 A kombájn öl!!!!4444

fidusz képe

write only

Látom, te csak írni tudsz, olvasni nem. Nem baj...

Értem én mit akarsz,

Értem én mit akarsz, szerinted mert van egy elcseszett termék a sok génmódosított növény közt, és az indiai farmerek közt vannak olyan gyökerek, akik fejest ugranak egy ismeretlen termékbe, majd amikor nem jön be a számításuk inkább kinyírják magukat és hátra hagyják a családot az adóssággal, szóval ez szerinted már érv az összes génmódosított növény ellen. Maximum arra érv, hogy az indiai fogyasztóvédelmi törvényeket szigorítani kell (hibás termék okozta kárt vállalja a cég), és az adott cég vezetőjét jól seggbe kell rúgni.

fidusz képe

nem nyert

Szeretem, amikor mások próbálják kitalálni, hogy mit gondolok. Mi lenne, ha legalább azt elolvasnád, ami le van írva?

Egyébként nem nyert. Ha figyelmesen elolvasnád, akkor láthatnád, hogy nem egy "elcseszett termék" van, hanem több Bt-gyapot fajtával is gond van.

Ezenfelül az elmúlt évek génpiszka botrányai (az oregoni génpiszkált gyep kiszabadulása, Starlink botrány, tavalyi Bt10-es kukorica botrány, az idei amerikai és kínai génpiszkált rizs botrányok) mind azt mutatják, hogy a biotech cégek nem képesek ellenőrzésük alatt tartani a technológiát. És akkor még nem beszéltünk a Darvas Béla és munkatársai által végzett kísértelekről, amelyek a Mon810-es kukorica környezeti kockázataira világítanak rá, vagy az élelmiszerbisztonsági problámékra rávílágító kutatásokról (és méginkább a kutatások hiányáról).

Oké, a lényeg helyett

Oké, a lényeg helyett vitatkozzunk a terminológián, egy cég gyapotjai, akkor hívjuk őket termékcsaládnak, így már megfelel királyi ízlésednek?:)

Nem tudom ilyen marhaságot honnét szedtél, hogy a cégeknek kellene ellenőrizni a saját technológiájukat. Ez inkább az állami szervek feladata. Talán nem véletlen, hogy Indiában történt, és nem mondjuk Angliában.

Ez a többi botrány miről szólt? Kb csak arra emlékszek, hogy sírnak a sötétzöldek, hogy jaj génmanipulált kukorica/rizs/akármi került az élelmiszerbe.

fidusz képe

okoskodsz

Nézd, semmit nem tudsz a témáról, de okoskodsz. Ezek után semmi értelme nincs folytatni a "vitát". A génpiszkált rizs szennyezésről itt az LMV-n is olvashattál.

fidusz képe

termékek

Ja, és kifogásolod, hogy "egy terméket" emelek ki, meg "egy cég gyapotjait". Ha egy picit tájékozódnál, akkor tudnád, hogy összesen kétféle génpiszkált termék van jelenleg köztermesztésben:

  1. A Bt-növények, amelyek úgy génpiszkáltak, hogy rovaölő hatású mérget termeljen.
  2. A gyomirtószerekre ellenáll fajták.

Ezeket a vonalakat pedig négy köztermesztésbe vont fajtába ültették be: szója, kukorica, repce, gyapot.

És gondok nem csupán a Bt-gyapottal vannak, de most csak erről szólt a történet...

A cikk annyit sugall, hogy a

A cikk annyit sugall, hogy a Monsato növényeivel van baj. Azt még mindig nem írtad le, hogy miféle gondok vannak a többivel.

fidusz képe

kinek jó?

Látszik, hogy nagyon értesz a témához. Ha tudnád, hogy a génpiszkált fajták kb. 90%-a a Mon$anto kezében van, akkor nem tennél fel ilyen kérdéseket.

Ha érdekel a kérdés, és nem csak a szádat jártadot, akkor olvasd el az alábbi kiadványt: who benefits from gm crops?

Január elején lesz majd egy új anyag, amely szépen bemutatja, hogy mi egyéb gondok vannak a génpiszkált növényekkel, azon kivül, amit ebben az írásban kifejtettem.

Azt hiszem, az atomenergiás

Azt hiszem, az atomenergiás témával bőven egál a hozzánemértő belepofázás.

Linket majd megnézem, meg a januári anyagot is.

Hozzászólás / Post new comment

A megadott mailcím nem lesz látható sehol / Your e-mail will be kept confidentially
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak.

További információ a formázási lehetőségekről

By submitting this form, you accept the Mollom privacy policy.