"A lusta kertész módszere" - permakultúra újratöltve

Kezdenek összeérni a dolgok. Szerveződik a magyar permakultúra közösség is. Nemrég szerveztek egy tanfolyamot, készül a honlapjuk, felpezsdült a levelezőlista is, Baji Béla pedig könyvet ír a permakultúráról. Azt hiszem, régi szerelmem újra rám talált. Érzem a vonzását...

Szeretném megtaláni a zenét,
mert tudom, hogy könnycsatornáim
összeköttetésben vannak
belső hallásommal,
és most
sírni szeretnék.

Valahogy így kezdődött annakidején A Zen, Gaia és a Zene című versem, és most úgy érzem, ismét megéreztem a Földanyát, és Gaia elérzékenyül bennem... Újra megtalált a szerelem, újra megérintenek a csillagok, találkoztam a magvak őrzőivel, régi és új dolgaim most mintha összeérnének, és akkor itt újra rámtalált a permakultúra, és talán van egy Kert és egy Társ, ahol és akivel ezt ki is próbálhatjuk...

"A lusta kertész módszere" - még évekkel ezelőtt hallottam ezt a meghatározást, amely talán a legjobban megfogalmazza, hogy mi is a permakultúra. Egy olyan módszer, amely a természet ökológiai törvényszerűségeire alapozva próbál meg létrehozni egy gazdálkodási rendszert, amelyben megfelelő helye van az embernek, harmóniában a rendszer többi elemeivel. Sokkal több mint egy ökológiai gazdálkodási rendszer, bár azok közül is a legszélszőségesebb, hiszen előszeretettel javasolja a talajművelés elkerülését vagy minimálisra csökkentését, olyan fogalmakkal operál, mint az "ehető erdő", "csirketraktor", "disznótraktor", varázsszavai közé tartozk a "szegélyhatás" és a "mulcs" stb. De fontos elemei az emberi közösségek is: az első hazai permakultúra tanfolyamon hallottam például a LETS rendszerekről (magyarul: kaláka körök, szívességbank, helyi cserekereskedelmi rendszer stb.)

Erdőkert - Baji Béla felvétele

És most hosszú évnyi érlelődés után meindult valami. Szerveződik a magyar permakultúra közösség. Néhány hete tartottak egy tanfolyamot Gyűrűfűn, pezseg a levelezőlistájuk, és a parmakultúra magyar meghonosítója, Baji Béla könyvet ír "Permakultúrás szemléletű ökológiai gazdálkodás" címmel. Pár napja kezdtem el olvasi a könyv kéziratát, és teljesen magával ragadott! Azonnal továbbküldtem néhány ismerősömnek. Kedvesemmel is elkezdtünk beszélgetni a témáról, és arra jutottunk, hogy zsámbéki telkük, ahol idén nagyon finom alma termett, kitűnően alkalmas lenne egy permakultúrás paradicsom létrehozására. öt éve nem permezetek a telken, talajművelés sem nagyon volt, így a természetnek is volt lehetősége, hogy kicsit megtelepedjen a telken...

Egy csomó dolog kavarog most itt a lelkemben, legszívesebben minden gondolatot leírnék ide, ami most eszembe jut, de hát az ujjaim sokkal lassabban gépelnek, és talán ti sem tudnátok követni a tempót és az asszociációs láncot. Mindenesetre, valószínű, hogy visszatérek majd még a témára, mert úgy látom, lassan megérett az ideje, ráadásul a könyv annyira magával sodor, és egyéb történések, jelek is azt mutatják, hogy a permakultúrával még foglalkoznom kell. Akit nem riasztottak el fenti soraim, azoknak szívesen elküldöm a könyv kéziratát, hogy ti is részesülhessetek abból a varázsból, amit e tápiószelei hobbit sorai jelentettek nekem...