Cápagyilkos a H1N1 védőoltás és a GlaxoSmithKline

fidusz Zöld Anarchista Cápák Sze, 2010-02-24 13:52

Ki is hal bele valójában a H1N1 elleni védőoltásba? A cápák. Több millió adag H1N1 elleni védőoltáshoz szükséges szkvalén nevű anyagot ugyanis a cápák májából vonják ki. A legfőbb cápagyilkos a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari óriáscég.

Pár hete járt nálam egy hölgy - talán az IPSOS-tól? - felmérést készíteni a multik megítéléséről. Elsősorban a gyógyszeripari cégek szerepeltek a felmérés középpontjában. A GSK-ról már korábban is hallottam rosszakat, de ha ez a - legfrissebb Süvöltőben olvasott - hír előbb a kezembe kerül, akkor még jobban lehúztam volna őket.

Több millió adag H1N1 elleni védőoltás egy szkvalén nevű összetevőt tartalmaz, melyet cápák májából vonnak ki. Gyakran használják ezt az adalékanyagot a szépségápolásban is, leginkább bőrgyógyászati termékekben, ahol hatásfokozóként a test immunreakcióit erősíti. Bár a szkvaléntartalmú vakcinákat az USA területén még nem engedélyezték, máshol, mint például Európában és Kanadában, már piacra dobták őket.

Az olívaolaj, a búzacsíraolaj és a rizskorpaolaj szintén természetes szkvalénforrás, bár kisebb mennyiségben tartalmazza azt. Mostanában elsősorban a kereskedelmi halászat során kifogott, leginkább mélytengeri cápafajokból vonják ki a szkvalént.

A 300 és 1500 méter közötti mélységben található mélytengeri cápák, melyekben szkvalén található, leginkább a fenékhalászat során vagy célzott prédaként, vagy pedig mellékfogásként kerülnek a hálóba. A célzott halászat zsákmányaként szolgáló mélytengeri cápafajok rendkívül alacsony szaporodási rátával rendelkeznek, és legtöbbjük védett is. Ennek ellenére, és mivel egyre nagyobb haszonnal jár a halászatuk, egyre több mélytengeri cápát fognak ki. A már így is a kihalás veszélyének kitett cápák rendkívül lassan nőnek és csak nagyon ritkán szaporodnak. Egy nőstény tüskéscápa például 12-15 éves korában válik csak ivaréretté. Egy nőstény pedig alkalmanként egy, legfeljebb néhány utódot hoz a világra, két évnyi vemhesség után. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nőstény cápa kifogása is hatalmas befolyással bír az egész populációra nézve.
A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari óriáscég, mely H1N1 elleni vakcinákat készít, októberben bejelentette, hogy egy 440 millió adagról szóló megrendelést kapott hatásfokozót (ún. adjuvánst) tartalmazó oltóanyagok gyártására. A hatásfokozó az ő vakcináikban - melyeket eddig már 26 országban használnak - cápamájból kivont szkvalént tartalmaz, ahogyan azt a vállalat szóvivője is megerősítette. A GSK a piacon fellelhető cápamájból kivont szklavénkészlet 10%-át felvásárolja.

O'Malley, a Cápavédelmi Hálózat munkatársa becslései szerint a GSK 440 millió adagnyi megrendeléséhez minimum 9700 fontnyi (4400 kilogrammnyi) cápaolajra van szükség - hisz egy adagban 10.69 milligramm szkvalén található.

(...)

Magyar Gábor a WWF Magyarország irodájának igazgatója szerint a járványos betegségek megelőzésére az oltóanyagok nélkülözhetetlen eszközök, nem mindegy azonban, hogy ezek előállításával fajokat sodrunk-e végveszélybe.

Néhány kozmetikai cég már nem használ többé cápa eredetű szkvalént, vagy épp az alternatívákra történő átállást tervezi az állatvédő csoportok folyamatos nyomásának következtében. Ám a GSK szóvivője szerint a hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártásában a cápamáj eredetű szkvalént még nem lehet lecserélni semmilyen alternatívára.

Az nem derül ki a hírből, hogy a nálunk forgalmazott H1N1-elleni oltásokban van-e szklavén. Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a Zöld Anarchista Cápák terveznek-e valamit a cápagyilkos GSK ellen?

Forrás: Ki is hal bele a H1N1 védőoltásba? (WWF)

Copyleft: A mellékelt kép a Wikipédiáról származik. Eredeti forrás: Gulper shark, Centrophorus granulosus. From plate 3 of Oceanic Ichthyology by G. Brown Goode and Tarleton H. Bean, published 1896.
A kép közkincs, mert a védelmi ideje lejárt. Ez érvényes az Egyesült Államokban, Ausztráliában, az Európai Unióban és minden olyan országban, ahol a védelmi idő a szerző halála plusz 70 év.