A DAS-1507 kukorica engedélyezésének vitája

fidusz Génpiszka Ked, 2013-12-17 16:27

A 25. GMO-Kerekasztal ülésén az engedélyezésre váró 1507-es génpiszkált kukoricáról tartott előadásom írásos összefoglalója, amelyben a Föld Barátai Európa elemzése alapján röviden összefoglalom, hogy miért nem lenne szabad engedélyezni a termesztését.

A DAS-1507 nevű GM-kukoricát a Pioneer Hi-Bred és a Dow Agrosciences közösen fejlesztették ki. Ez olyan GM-kukorica, amelyet úgy módosítottak, hogy egyrészt termelje a Cry1F-toxint, amely a kukoricamoly ellen nyújt védelmet, másrészt glufosinate-tűrővé is tegye. Az Egyesült Államokban Herculex I néven forgalmazzák. Amennyiben engedélyt kapna, ez lenne az első több transzgént tartalmazó genetikai esemény (stacked event), amely termesztésre kerülne az Európai Unióban.

A Pioneer és a Mycogen Seeds az európai termesztési engedélykérelmét 2001-ben adta be. Az európai de facto moratórium 2004-es feloldása után, a tagállamok, majd az EFSA is számos alkalommal véleményezték a kérelmet. A Bizottság – feltehetőleg a tagállamok egy részének valamint az európai közvélemény elutasító hozzáállása miatt – hosszú időn keresztül vonakodott döntést hozni az ügyben. Először 2009-ben szavaztak a tagállamok az engedély kérelemről szakbizottsági szinten, de ekkor nem alakult ki többségi vélemény. Mivel ezt követően a Bizottság nem terjesztette be a Tanács elé a kérelmet a Pioneer „nem cselekvés” miatt beperelte a Bizottságot. Az Európai Törvényszék 2013. szeptemberében meghozott határozata szerint a Bizottság megsértette az eljárásjogi szabályokat.[34] Ezt követően 2013. november 6-án a Bizottság beterjeszti a Tanács elé az ügyet,[35] így próbálja rátolni a döntés felelősségét a tagállamokra. A 2013. november 20-i COREPER ülésen azonban a tagállamok úgy döntöttek, hogy nem veszik fel a december 13-i Környezetvédelmi Tanács ülés napirendjére. Mivel sem a soros litván, sem az ezt követő görög elnökség nem akarja felvállalni a döntés súlyát, viszont 90 napon belül mégis döntést kellene hozni, ezért nagy valószínűséggel a tagállamok eddig példátlan módon valószínűleg írásban fognak szavazni a kérelemről az elkövetkezendő hetekben/hónapokban.

Az alábbiakban a Föld Barátai Európa elemzése[36] alapján röviden összefoglalom, hogy miért nem lenne szabad engedélyezni a DAS-1507-es kukorica termesztését:

Noha az EFSA az elmúlt évtized során számos alkalommal értékelte a DAS-1507-es kukoricát – legutóbb 2011-ben, bár 2012-ben új véleményt adott ki –, véleményünk szerint a szervezet nem töltötte be a feladatát: nem végeztetett megfelelő hatásvizsgálatokat. Annak ellenére, hogy az EFSA is elismerte, hogy nincs elegendő információ, a DAS-1507-es kukorica kockázatot jelent egyes lepkefajokra, mégis biztonságosnak minősítették.

Az ESFA által kiadott állásfoglalások egyik legsúlyosabb hiányossága, hogy az EFSA nem vizsgálta a glufozinate-tűrőképesség miatti hatásokat azt állítva, hogy az csak markergénként van jelen. Ez ellentétben van az EFSA saját, 2001-es véleményével is. A glufozinate-tűrőképességet nem vizsgálták annak ellenére, hogy a DG Sanco, a DG Environment és az EU Környezetvédelmi Tanácsa 2008-ban ezt kifejezetten kérte. Az EFSA mostani állítását cáfolja az a tény is, hogy a Pioneer az Egyesült Államokban a DAS-1507-es kukoricát gyomirtószer-tűrő fajtaként népszerűsíti. Az eredeti engedélykérelemben szerepel a glufozinate-tűrő képesség és a javasolt gyomirtó koncentrációk is. Ennek ellenére a környezeti hatásvizsgálat ezzel nem foglalkozik, és ennek vizsgálatát sem kérte az EFSA.

Nem-célzott szervezetekre gyakorolt hatásértékelés során az ESFA a lepkékre fókuszál csupán. Az ESFA kijelenti, hogy a DAS-1507-es kukorica és a Cry1F-toxin kockázatot jelent bizonyos lepkefajokra, ugyanakkor nincs elegendő adat arról, hogy konkrétan mely fajokra jelenthet veszélyt, illetve ezek hol találhatók egy mezőgazdasági tájon belül. Ahelyett, hogy engedélyezés előtt megkövetelne ilyen adatokat, az ESFA utólagos adatgyűjtést, monitorozást javasol. Olyan esetekben, ahol nyilvánvalóvá válnak a káros környezeti hatások, az ESFA nem megfelelő és alkalmazhatatlan kockázatkezelő stratégiát javasol annak érdekében, hogy mégis engedélyezni lehessen a termesztést.
A Cry-toxinokról készített tanulmányok többsége a Cry1Ab- és Cry1Ac-toxinokra vonatkozik. A DAS-1507-es kukorica viszont Cry1F-toxint termel. A Cry1Ab/Cry1Ac-ra vonatkozó vizsgálatok eredményei nem alkalmazhatók egy más toxint termelő növényre – a nem célzott szervezetekre való hatások különböznek mindegyik toxinnál. Ráadásul azt még az EFSA is leírja, hogy DAS-1507-es kukorica pollenjében 350-ször több Cry1F-toxin van, mint amennyi Cry1Ab-toxin van a MON 810-es kukorica pollenjében. Ez viszont azt jelenti, hogy két különböző Bt-kukoricából származó pollen mennyiségére vonatkozó információ nem hozható összefüggésbe a hernyók által felvett Cry1-toxin mennyiségével.

Nincs elegendő ismeret a méhekre gyakorolt hatásról sem. Az ESFA szerint egyetlen referált tanulmány található a Cry1F-toxin méhekre gyakorolt hatásáról[37] – az is csupán laboratóriumi kísérlet volt. A többi tanulmányban nem a Cry1F-toxint használtak. Nincsenek szabadföldi és európai kísérletek, nincs kilenc évnél frissebb tanulmány. Ezen felül nincs elegendő bizonyíték a talajainkra gyakorolt hatásról, valamint vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatásról az ESFA által értékelt anyagokban.

Mindezek figyelembe vételével azt javasoljuk a magyar kormánynak, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a DAS-1507-es kukorica ne kapjon európai termesztési engedélyt! Azon felül, hogy a döntéshozatal során szavazzon a Bizottság javaslata ellen, kérjük, hogy diplomáciai lehetőségek bevetésével is tegyen meg mindent azért, hogy a többi tagállam is a termesztési engedély ellen szavazzon!

Abban az esetben, ha mégis megkapná a termesztési engedélyt a DAS-1507-es kukorica, elengedhetetlennek tartjuk, a védzáradék bevezetését, továbbá az AMFLORA burgonya esetéhez hasonlóan javasolnánk a Bizottság beperlésének megfontolását is. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kormánynak nem szabad abban a hitben ringatnia magát, hogy majd a Bizottság 2010. júliusában nyilvánosságra hozott, a tagállamok számára GM-növényeknek adott tagállam területén történő köztermesztésének korlátozása vagy tiltása terén nagyobb rugalmasságot ígérő javaslatcsomagja megfelelő biztonságot nyújt majd számunkra. Új veszélyt jelentenek ugyanis az Európai Unió és az Egyesült Államok között idén megindult szabadkereskedelmi tárgyalások. [38] A készülő szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhat minden olyan vívmányt, amelyet az elmúlt évtizedek során a környezet- és természetvédelem során elértünk. Különösen hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességére jelent nagy veszélyt ez a tervezett megállapodás. Ezért mindent meg kell tenni, hogy e megállapodás létrejöttét megakadályozzuk. Még abban az esetben is, ha a szabadkereskedelmi megállapodás következtében nem is változnának meg a génmódosításra vonatkozó európai jogszabályok, éppen elég veszélyt jelentene az engedélyezés felgyorsulása, az esetlegesen létrejövő befektető-állam vitarendező mechanizmus pedig az egyes tagállami moratóriumokat is alááshatja. [39]

[36] Toxic crop, toxic countryside – Evidence to ban 1507 maize (Friends of the Earth Europe, 2013. október)
[37] Hanley, A. V., Huang, Z. Y. & Pett, W. L. (2003): Effects of dietary transgenic Bt corn pollen on larvae of Apis mellifera and Galleria mellonella. J. Apicultural Res., 42 (4): 77-81.
[38] Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP); http://foeeurope.org/trading-away-our-future-071013
[39] http://www.foeeurope.org/sites/default/files/foee_factsheet_isds_oct13.pdf

Fidrich Róbert
Magyar Természetvédők Szövetsége

Kapcsolódó hírek:
- A 25. GMO-Kerekasztal kiadványa
- Tartsuk távol a Pioneer génmódosított kukoricáját a földektől!